A MEHI (Magyar Energiahatékonysági Intézet) legfrissebb számításai szerint 25%-kal hízott a kormány karbonforint vagyona, és immár 265 Milliárd helyett 328 Milliárd forintra számíthat 2013 és 2020 között az EU széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerében történő árverésekből várható bevétel. Az értéknövekedés a nemzetközi karbonpiacon az utóbbi időben lezajlott kvóta-áremelkedésnek köszönhető. A várható éves bevétel 33 milliárdról kb. 41 milliárdra nő.
A források felét az éghajlatváltozás elleni harc céljaira kell fordítani. A gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési szempontból leghatékonyabb felhasználás az épület-energiahatékonysági beruházások támogatása. Az árverési bevételek felhasználása jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékességébe tartozik. Az NFM egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy hogyan kívánja felhasználni ezeket a forrásokat.
Uniós közbeszerzés szén-dioxid kereskedelmi rendszerre
Az Európai Bizottság 24 tagállammal közös közbeszerzési eljárás keretében választja ki az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (European Union Emissions Trading Scheme - EU ETS) allokációs és aukciós platformot. A tervek szerint a kiválasztott rendszerben 600 millió kibocsátási egység elosztás tervezik,
amelyeknek darabonkénti értéke akár 20 euró is lehet, így az elkövetkező négy évben a közös platform forgalma elérheti a 12 milliárd eurót. Jelentős változásokat hoz a világ legnagyobb szén-dioxid piacaként működő európai uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer életébe a kereskedés harmadik fázisának bevezetése. A módosítások aktuális lépéseként az Európai Bizottság 24 tagország együttműködésével - az Egyesült Királyság, Németország és Lengyelország nem vesz részt a folyamatban - egy közbeszerzési eljárás keretében fogja kiválasztani azt a közös aukciós platformot, amelyen az európai kibocsátási egységek allokálása zajlik majd.
A fenti bevételeken felül a 2008-2012-es kibocsátás-kereskedelmi időszakból visszamaradt, a cégeknek ki nem osztott kvóták árverezéséből további több mint 21 milliárd Ft-nyi bevételre számíthat a kormány még 2013 áprilisa előtt. Eddig az időpontig mindenképpen értékesíteni kell ezeket a kvótákat, mert a vonatkozó Irányelv szerint a kereskedési időszak végén az állam kezében maradó kvótákat törlik. Ezen 21 milliárd forint felhasználását az Irányelv nem köti meg.
Az Intézet álláspontja szerint a karbonforintok elköltésének legcélszerűbb módja, ha azokat a hazai épületek energiahatékonyságának fejlesztésébe fektetjük. Ez, túl azon, hogy csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásokat, segíti a gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremt, és jelentős mértékben csökkenti a rezsiköltséget is. A javaslat alapján a karbonforintok éghajlatvédelmi célokra fordítandó részének majd ötödét környezetbarát buszok vásárlására fordíthatnánk, a többit pedig legnagyobb részben egy új beruházás-finanszírozó eszköz, az ún. Nemzeti Felújítási Alap létrehozására.
A Nemzeti Felújítási Alap feladata lenne, hogy összefogja az épület-felújításokra fordítható karbonforintokat, állami és piaci forrásokat, és megszervezze azok vissza nem térítendő támogatás, illetve hitel formájában történő kihelyezését, mind a lakóépületek, mind a középületek tekintetében. A Nemzeti Felújítási Alap évi majd 14 milliárd forintnyi karbonforint mellé további évi több mint 40 milliárd forintnyi EU-s támogatást és magántőkét vonzana az épület-energiahatékonysági beruházásokba. Az Alap feladata lenne a támogatott építkezések műszaki színvonalának biztosítása is, szigorú követelményekkel, minősített kivitelezőkkel és alapos audittal.
Zöldáram – Kinek kell és mennyiért?
A 20. század az atomenergia és az olaj évszázadaként vonul majd be a történelembe, míg a 21 század globális környezeti kihívásaira egyértelműen a fenntartható, kisebb környezeti terheléssel járó energiaforrások használatának bővítése lehet a válasz. A villamos energia ellátásban a minimális szén-dioxid kibocsátással járó, fenntartható forrásból származó zöldáram lehetne a megoldás a környezetvédelmi problémákra.
Magyarországon azonban egyelőre még gyermekcipőben jár ez a kezdeményezés. Mind Magyarországon, mind Európában több szolgáltató portfoliójában is elérhető a zöldáram-konstrukció, ugyanakkor a fogyasztók nagy része nincs tisztában azzal, hogy az általuk zöldáramként vásárolt villamos energia sokszor egyáltalán nem „zöld" forrásból származik, hazánkban pedig a 2007-ben létrehozott KÁT (kötelező átvételi mérlegkör) kivételével nem létezik olyan állami ösztönző, ami segíthetné a megújuló energiaforrások elterjedését. Közben a világban zajlik a fenntartható energiaforrások forradalma: jelentősen nőtt a globális energiamixben - és ezen belül az Európai Unió tagállamaiban a megújuló energiaforrások, illetve a zöldáram aránya (Németországban a 20 százalékot is átlépte.
Ennek ellenére az unió korábbi célkitűzései túlzottnak bizonyultak, egyetlen megújuló energiafajtánál sem sikerült elérni a 2010-re kitűzött célokat. A piacon az elmúlt években végbement fejlődés ellenére a megújuló források hasznosításának növelésére még mindig az állami ösztönzők jelentik a legjobb megoldást, de milyen formában és milyen mértékben valósuljon meg ez a támogatás?" - hangzott el a kérdés az Energiainfo és a KPMG közös sajtóbeszélgetésén Budapesten. A szakértők egyetértettek abban, hogy a már meglévő teljesítmény támogatására, illetve az új beruházások ösztönzésére a legjobb megoldás egy zöld tarifa bevezetése lenne.
