Évek óta gyengélkedik a karbonpiac: túl sok a kibocsátási engedély, és e mennyiséghez képest kicsi a piaci kereslet a recesszió miatt. Az Európai Parlamentet nem érdekli a kérdés, a karbonintenzív ágazatok a kvótarendszer megmentése ellen lobbiznak, Angela Merkel viszont a sarkára állt. Az üvegházgáz-kibocsátás 50 euróra történő beárazása tenné kecsegtetővé, olcsóbbá a megújuló energiákat. Brüsszel már 20 euróval beérné. Ehhez képest jó ideje rendre 3 euró körül mozog az árfolyam.

Az NFM eredeti terveitől eltérően nem 125 milliárd forintnyit, hanem annak 10%-át, csak 12,5 milliárdnyit fordítanak a karbonforintokból az energiaszektor modernizálására 2013 és 2020 között, az EU Bizottsággal folytatott egyeztetést követően. Így a 2013-2020-as időszakban százmilliárdnyival több juthat a lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására.

Az ausztrál kormány úgy döntött, lemond az önálló karbonadóról, és inkább az EU emissziókereskedelemi rendszerébe (ETS) kapcsolja be a kibocsátási engedélyeket vásárlására kötelezett ausztrál cégeket.

Francois Hollande, Franciaország elnöke bejelentette, hogy a szén-dioxid kvóták árveréséből származó bevételeket teljes egészében a francia lakások energetikai felújítására fogják fordítani. A kispénzű családok felújítási terveit segíti az, hogy a támogatás részben vissza nem térítendő, részben pedig kedvezményes hitel. A magyar kormány még mindig nem jelentette be, hogy a kvótabevételeket hogyan fogja felhasználni, pedig az építőipar jövője és számos munkahely függhet a hosszútávon tervezhető lakossági felújítási forrásoktól.

A MEHI (Magyar Energiahatékonysági Intézet) legfrissebb számításai szerint 25%-kal hízott a kormány karbonforint vagyona, és immár 265 Milliárd helyett 328 Milliárd forintra számíthat 2013 és 2020 között az EU széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerében történő árverésekből várható bevétel.  Az értéknövekedés a nemzetközi karbonpiacon az utóbbi időben lezajlott kvóta-áremelkedésnek köszönhető.  A várható éves bevétel 33 milliárdról kb. 41 milliárdra nő.