Francois Hollande, Franciaország elnöke bejelentette, hogy a szén-dioxid kvóták árveréséből származó bevételeket teljes egészében a francia lakások energetikai felújítására fogják fordítani. A kispénzű családok felújítási terveit segíti az, hogy a támogatás részben vissza nem térítendő, részben pedig kedvezményes hitel. A magyar kormány még mindig nem jelentette be, hogy a kvótabevételeket hogyan fogja felhasználni, pedig az építőipar jövője és számos munkahely függhet a hosszútávon tervezhető lakossági felújítási forrásoktól.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
A francia elnök szerint a cél az, hogy évente 1 millió otthon, azaz a teljes állomány majd 4%-a kerüljön felújításra a várt évi 170 milliárd forintnak megfelelő francia állami kvótabevételből. A lakosságnak szánt hitelek kezelésére létrehoznak egy állami zöld bankot. A hiányzó önerő pótlására lakossági szintű programot hoznak létre: a kivitelező viseli a kezdeti költségeket, amit a tulajdonos a megtakarításokból fizet vissza. Emellett adókedvezményekkel is támogatják a komplex energetikai felújításokat.
Magyarország 2012 és 2020 között évente kb. 35 milliárd forintra számíthat az EU széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerében lefolytatott kvóta-árverésekből. Ezen források legalább felét jogszabály szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell költeni. A Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. (MEHI) álláspontja szerint a karbonforintok elköltésének legcélszerűbb módja, ha azokat a hazai épületek energiahatékonyságának fejlesztésébe fektetjük be. Ez egyszerre segíti a gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremt, és jelentős mértékben csökkenti a rezsiköltséget is.
Eszerint 2013-ban a karbonforintokat a már meglevő Zöld Beruházási Rendszerben kéne felhasználni, a már beadott lakossági felújítási pályázatok finanszírozására. 2014-től pedig egy ún. Nemzeti Felújítási Alapba kerülnének a karbonforintok, amely felújításokat finanszírozna EU-s források és banki hitelek bevonásával. Az Alap által fedezett beruházások nemcsak a rezsit csökkenthetnék, de kb. 20 ezer új munkahelyet is teremtenének és évi közel 30 ezer lakás felújítását tennék lehetővé. Bár a karbonforintok már 2012 folyamán rendelkezésre állnak, a Kormány eddig még nem nyilatkozott arról, hogy mire kívánja azokat felhasználni. Pedig a lakossági felújítások támogatására nagy szükség lenne, hiszen a magyar háztartások rezsiköltségei egyre nagyobbak. Az EU-s források azonban ilyen célokra nem használhatók 2014 előtt, és a 2013-as költségvetés mindösszesen 1 milliárd forintot biztosít lakossági felújításokra, amiből kb. 1000 lakás támogatható.
Egyúttal ez a forrás mentőövként szolgálhatna a küszködő magyar építőipar és az abból megélni próbáló emberek számára, hiszen rövidtávon újraindíthatná a beruházásokat. A karbonforintokra vállalt többéves állami kötelezettség-vállalással pedig tervezhetővé, kiszámíthatóvá válnának az építőipari megbízások, ami már építőanyag-gyárak építését is lehetővé tenné.
Zöldáram – Kinek kell és mennyiért?
A 20. század az atomenergia és az olaj évszázadaként vonul majd be a történelembe, míg a 21 század globális környezeti kihívásaira egyértelműen a fenntartható, kisebb környezeti terheléssel járó energiaforrások használatának bővítése lehet a válasz. A villamos energia ellátásban a minimális szén-dioxid kibocsátással járó, fenntartható forrásból származó zöldáram lehetne a megoldás a környezetvédelmi problémákra. Magyarországon azonban egyelőre még gyermekcipőben jár ez a kezdeményezés. Mind Magyarországon, mind Európában több szolgáltató portfoliójában is elérhető a zöldáram-konstrukció, ugyanakkor a fogyasztók nagy része nincs tisztában azzal, hogy az általuk zöldáramként vásárolt villamos energia sokszor egyáltalán nem „zöld" forrásból származik, hazánkban pedig a 2007-ben létrehozott KÁT (kötelező átvételi mérlegkör) kivételével nem létezik olyan állami ösztönző, ami segíthetné a megújuló energiaforrások elterjedését. Közben a világban zajlik a fenntartható energiaforrások forradalma: jelentősen nőtt a globális energiamixben – és ezen belül az Európai Unió tagállamaiban a megújuló energiaforrások, illetve a zöldáram aránya (Németországban a 20 százalékot is átlépte. Ennek ellenére az unió korábbi célkitűzései túlzottnak bizonyultak, egyetlen megújuló energiafajtánál sem sikerült elérni a 2010-re kitűzött célokat. A piacon az elmúlt években végbement fejlődés ellenére a megújuló források hasznosításának növelésére még mindig az állami ösztönzők jelentik a legjobb megoldást, de milyen formában és milyen mértékben valósuljon meg ez a támogatás?" – hangzott el a kérdés az Energiainfo és a KPMG közös sajtóbeszélgetésén Budapesten. A szakértők egyetértettek abban, hogy a már meglévő teljesítmény támogatására, illetve az új beruházások ösztönzésére a legjobb megoldás egy zöld tarifa bevezetése lenne.
