Áprilisban az EP 19 szavazattal a reform ellen döntött, mely kivonta volna a kvótafelesleget a piacról. Az Európai Bizottság (EB) – amely benyújtotta a javaslatot – természetesen magasabb árakat szeretne látni az üvegházgáz-kibocsátás tonnánkénti tarifájaként, mert a fosszilis technológiák ilyetén drágulása olcsóbb alternatívává tenné a megújuló energiákat, s így a szél-, víz- és napenergia-szektorokba irányítaná a befektetéseket.
Az unióban eddig Anglia fixálta a karbonárfolyam alsó határát, hogy garantálja az államkasszának a légszennyezésből eredő bevételeket. Szakértők szerint 50 eurónak kellene lennie a kibocsátás tonnánkénti árának, hogy az átállás a megújuló energiákra anyagilag szükségszerű legyen. Az EB már 20 eurós árral is boldog lenne, és már ettől az árszinttől látványos eredményeket vár.
A szavazást érthető módon erős lobbizás övezte. A kiszámítható befektetési környezet létrejöttében érdekelt multicégek (például a Shell) közös hirdetést helyeztek el a Financial Times-ban a reform és a kvótafelesleg-kivonás mellett foglalva állást. Úgy vélik, enélkül zavaros, következetlen nemzeti szabályozásokra bomlana szét az egységes uniós energiapiac. A hirdetésben megnevezett cégek összesen 1150 milliárd dolláros éves forgalmat bonyolítanak évente! Ugyanakkor köztudott, hogy számos (a sajtó által meg nem nevezett) vállalat lobbizott a reform ellen, kiemelve, hogy a karbonárfolyam emelkedése versenyhátrányt okozna Európának, ahol az emiatt emelkedő energiaárak jócskán meghaladnák az amerikai áram- és fűtési költségeket. (Az Egyesült Államokban a palagázmezők kitermelésének gazdaságossá válása miatti energiatöbblet csökkentette az árakat.)
Merkel ősszel tenne hathatós lépéseket az ügyben, közvetlenül a szeptemberi német szövetségi választások után. Egyúttal a megújuló energiák állami támogatását is átalakítaná Németországban – de részletekbe nem bocsátkozott. Hedegaard egyetért azzal, hogy a kivonás gyors megoldás lehet, amit még az idén életbe lehetne léptetni. Merkel színvallása azért meglepő, mert kormányzatán belül megoszlottak a vélemények az ügyről, ezért Németország a strasbourgi EP-szavazáson sem szerepelt a reformot határozottan támogató tagállamok között. (Merkel gazdasági minisztere ellenzi a kvóta-kivonást.)
A Societe General 2014-re 7,5 eurós karbonárfolyamot jósolt – igaz, még az EP voksolása előtti hónapokban.
