Sok szó esik az óceánok savasodásáról, pH-értékük drasztikus változásáról, melyet széndioxid-elnyelő képességük túlterhelése okoz. De más változások is végbemennek a tengerekben, melyek veszélyesek ránk nézve. Tudósok korreálciót véltek felfedezni a Balti-tenger melegedése és az Észak-Európában egyre több embernél jelentkező vírusos gasztroenteritisz, ismertebb nevén a gyomorbél-hurut között.

(A klímaváltozás egyébként is komoly károkat okoz, és lehetséges, hogy rosszabb lesz, mint gondoltuk.)

A betegség hátterében álló vibrio a baktériumok azon csoportja, mely javarészt meleg, trópusi környezetben él. Hatása nem korlátozódik a gyomorbél-hurutra, okozhat kolerát is. Hogyan kapjuk el? Például ha víz jut szánkba úszás közben, s azt lenyeljük, vagy ha nem elég alaposan van átsütve a hal, amelyet elfogyasztunk.

Brit, finn, spanyol és amerikai tudósok összefogásával sikerült kimutatni, hogy amikor hatalmas forróság uralja Európát és ettől emelkedik a tenger felszíni vizének hőmérséklete, megduplázódik az orvosi kezelésre szoruló, vibrio-okozta megbetegedések száma.

A klímatudósok már kimutatták, hogy a légkör növekvő széndioxid-tartalma és az ebből eredő üvegházhatás miatt 1980 és 2010 között 0.17 Celsius fokkal nőtt a globális földfelszíni átlaghőmérséklet. A Balti-tenger különösen sokat melegedett ezen időszakban, évente 0,063 és 0,078 Celsius fok körüli értékkel. Tulajdonképpen ez a világ leggyorsabban melegedő tengeri ökoszisztémája.

Nem kizárható, hogy ahogy tovább melegednek a tengerek, a világ más tájain is fel kell készülni hasonló vírusos fertőzések terjedésére. A vibrio felbukkanását eddig a következő helyekről jelentették: Izrael, Peru, Chile, Spanyolország északnyugati része és az Egyesült Államok Csendes-óceáni partjai.