Kép: SXC

A jó bor csak részben függ a borásztól, a talajtól, vagy a megfelelően kiválasztott szőlőfajtától, az időjárás égi kegye is kell a kiemelkedő évjárathoz. A megfelelő mennyiségű csapadék, a meleg nyár és egy száraz periódus a szüret előtt: általában ez a jó minőségű borok sikerreceptje. A klímaváltozás azonban alapvetően változtatja meg a helyi klimatikus viszonyokat Európában, igaz a borászok eddig javarészt profitáltak ebből a tényből.

Legalábbis erre a megállapításra jutottak a Harvard Egyetem és a NASA kutatói, akik egy úttörő projektben a híres francia borászok mintegy négyszáz évre kiterjedő (1600-2007) borászati feljegyzéseit vizsgálták. A Nature Climate Change szaklapban közzétett adatok elemzése szerint a szüret ideje jelentősen, mintegy tíz nappal tolódott el a 1980-tól kezdődően. A nyarak ugyanis szárazabbak és melegebbek lettek, így kevesebb idő szükséges a szőlő beéréséhez.

A kutatók a Burgundia és Bordeux környéki borászatok adatait vizsgálva arra is rádöbbentek, hogy a gyorsabb érés jobb évjáratokat eredményezett, az elmúlt két évtizedben magasabb cukorfok alakult ki a szőlőszemekben, (nem minden évjárat esetén), így jobb minőségű borok készülhettek. Csakhogy ennek a váratlan áldásnak megvan az a hátulütője, hogy hamar véget érhet.

„Ha tovább melegszik az időjárás, akkor a borászatoknak váltaniuk kell, a nyári hőségnek jobban ellenálló fajtákat kell nevelniük – ez azonban veszélybe sodorhatja a hagyományosan néhány fajtával dolgozó borászatokat” – vélekedett Benjamin Cook a NASA munkatársa. A folyamatos felmelegedés hatására új régiók kapcsolódhatnak be a bortermelésbe: így lehet hogy érdemes lesz az angol és holland borok fogalmával is megbarátkoznunk. Ugyanakkor éppen Franciaország déli területein olyan hőhullámok jelentkezhetnek (mint 2003-ban) amikor a termés minőségét a legjobb esetben is „vegyesnek” kell minősíteni.

Magyarországon a jelek szerint még a klímaváltozás előnyeit élvezik a borászatok: ugyan a tavalyi volt a mérések kezdete óta a legmelegebb év, de a szakmabeliek szerint a 2015-ös évjárat sokáig emlékezetes marad. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnökének egy korábbi nyilatkozata szerint a hőség ugyan néhol megbarnította a bogyókat, de ez számottevő kárt nem okozott a szőlőültetvényekben. „A szokásosnál mintegy 10 százalékkal magasabb termésátlaggal számolhatunk az ültetvényekben” – mondta Tornai Tamás.

A klímaváltozás előrehaladtával azonban kérdéses, hogy a magyar történelmi borvidékek gazdálkodóinak hogyan sikerül majd alkalmazkodnia az egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszonyokhoz.