Kép: Pixabay

Kettő, de inkább másfél: ez a Párizsi Klímacsúcson elfogadott megállapodás igazi célja, azaz hogy ezeknél a határértékeknél állítsa meg az emberiség a globális felmelegedést. (Az ipari forradalom előtti időszakhoz viszonyított globális átlaghőmérsékletről van szó.) Az ezt meghaladó hőmérséklet-emelkedés esetén ugyanis a következmények beláthatatlanok lesznek az ipari civilizáció számára.

Ez a cél azonban nehezen lesz elérhető, legalábbis az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) által közzétett mérési eredmények alapján. Eszerint ugyanis az északi féltekén februárban már elérte a globális átlaghőmérséklet emelkedése a 2 Celsius-fokot, míg az 1990–2010 közötti átlagnál 0,5 Celsiussal volt magasabb a hőmérséklet. Ezt Magyarországon is érzékelhettük, februárban több mint 5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a sokéves átlag, és az egész téli időszak 2,3 fokkal enyhébb volt, mint az 1981 és 2000 között megszokott 0 fok körüli hőmérsékletek.

A jelenlegi enyhe időjárás illeszkedik az elmúlt évek sorozatába: 2014-ben és tavaly is lényegesen enyhébb, csapadékosabb telünk volt.

Bejött a kisded

Öröm az ürömben ugyanakkor, hogy ez a hirtelen „megugrás” időszakos, csak a havi átlaghőmérsékletet érinti, az éves középhőmérséklet várhatóan nem lesz ennyire extrém. Ugyanakkor intő jel, hogy a 2014-es és a 2015-ös volt a mérések kezdete óta a legmelegebb év – és most úgy fest, hogy 2016 sem lesz kivétel. A brit meteorológiai szolgálat korábbi előrejelzése szerint az iparosodás előtti átlaghoz viszonyítva a 2016-os átlaghőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal lesz magasabb, ami erősen megközelíti azt az 1,5 Celsius-fokos értéket, amit a Párizsban megállapodó országok lehetőség szerint szeretnének elkerülni.

Mindezért a sokat emlegetett El Niño-jelenség a felelős, amikor is a Csendes-óceán Dél-Amerika partjai előtt jelentősen felmelegszik. Már tavaly arra figyelmeztettek a kutatók, hogy a jelenség hatására nemcsak 2015-ben, hanem 2016-ban is szokatlanul meleg, és – egyes időszakokban – szokatlanul csapadékos lesz az időjárás, és az előrejelzések a jelek szerint beigazolódnak.

Pillantás a jövőbe

Habár a jelenség csak időszakos, és várhatóan jövőre már minden visszatér a megszokott kerékvágásba, egyedülálló lehetőségünk nyílt, hogy bepillantsunk a „két fokkal melegebb” jövőbe. Láthatjuk, hogy a téli időszakok nemcsak enyhébbé, hanem jelentősen csapadékosabbá váltak: a február során volt olyan nap, amikor a teljes egyhavi csapadékmennyiség lezúdult Magyarországra. Az enyhe, párás időben tombolnak a kórokozók, és könnyebben átvészelik a hűvös időszakokat a kártevők vagy az olyan paraziták is, mint a kullancs.

Az elmúlt éveket figyelembe véve azt láthatjuk, hogy a csapadék nemcsak mennyiségében nő, hanem eloszlásában is változik: hirtelen, egy-két nap vagy csak néhány óra alatt zúdul le korábban sosem látott mennyiségű eső, ami az egyre gyakoribb viharokkal, jégkárral együtt már kihívás elé állítja a mezőgazdaságot. Habár most, tavasz elején még távolinak tűnik, de az idén nyáron is számolnunk kell különösen erős hőhullámokkal: a hőségnapok száma meredeken emelkedett az elmúlt években, ami megterheli a szervezetünket, és a gazdaságra sincs jó hatással. Az enyhe tél miatt ugyan lényegesen csökken a gázfogyasztás is, a mezőgazdaságban azonban nem örülnek a fagy- és hómentes időnek. A hazai mezőgazdaság ugyanis csak jó időben jó üzlet.

Ugyanakkor Magyarország még olcsóbban ússza meg: az idei télen a Északi-sarkvidéken nem kevesebb, mint 16 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál. Ennek következtében a jégmezők kiterjedése jelentősen csökkent. A tengeri jég jelentős szerepet tölt be a klíma szabályozásában, és élőhelyként is fontos, de még ennél is sokkal közvetlenebb a grönlandi jég hatása. Ha ugyanis elolvad, ez önmagában méterekkel emelheti meg a tengerszintet, ami a tengerparti régiók elnéptelenedéséhez vezethet. Ezzel egyidejűleg a szubtrópusi és a mediterrán régiókban a nyarak gyilkos forróságot hozhatnak, helyenként akár ötven-hatvan fokos hőséggel, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi hosszú távon az emberi életet a területen. Ezt jobb lenne elkerülni, vagy a mostani menekültválság csak főpróba lesz ahhoz a népvándorláshoz képest, ami a gyermekeinkre vár.