Egy japán kutatócsoport szerint összefüggés van az arktiszi jégmezők olvadása és az elmúlt évtizedekben olykor Európában tapasztalható kemény telek között. Masato Mori és a Tokiói Egyetem kutatócsapata szerint ugyanis a jég visszahúzódása miatt a tenger több hőt nyel el, így pedig felborulnak azok a sarkvidéki légáramlatok, amelyek korábban viszonylag rendszeresen enyhébb atlanti levegőt sodortak a Balti-tenger térsége és Nyugat-Oroszország fölé.
Bár ez az észak-európai terület nem éppen az enyhe telekről híres, hasonló földrajzi magasságon fekszik, mint a kelet szibériai orosz megyék, időjárása viszont összehasonlíthatatlanul barátságosabb. Ennek a különböző földrajzi elhelyezkedés és jellegzetességek miatt az is az oka, hogy az északi-sarki úgynevezett oszcillációs légmozgás bizonyos időközönként az Atlanti-óceán térségéből enyhébb légtömegeket sodor erre a területre.
A jégmezők olvadásával azonban homokszem került az időjárás gépezetébe, a japán kutatók több mint 200 különféle komputerszimuláció elemzése során arra következtetésre jutottak, hogy az elmúlt két évtized viszonylag gyakoribb, keményebb téli időjárása annak tudható be, hogy az olvadás miatt ezek a légáramlatok a korábbi évtizedekhez képest gyakrabban „kimaradoztak”.
Ugyanakkor a globális felmelegedés idővel kiegyenlíti a hatást: a hamarosan (a nyári hónapokban) teljesen jégmentessé váló Északi-sark és a máshol tapasztalható hőmérséklet-emelkedés miatt a 21. században jelentősen enyhébb telekre számíthatunk Európában. Magyarországon éppen az idei január és február volt lényegesen melegebb a sokévi átlagnál, de az idei évben nem ez volt az egyetlen anomália. A Kárpát-medencében minden évszak melegszik majd, de legintenzívebben a nyár, amikor várhatóan jelentősen csökken majd a csapadék.
