Mint ismeretes, 2020-ig 20 százalékos emissziómérséklési kötelezettség van érvényben az unió 28 tagországában. A zöld aktivisták és szervezetek nyomására az EU vezetői végül beleegyeztek az ambiciózusabb üvegházgáz-kibocsátás mérséklési célok felkarolásába. A környezetvédők örömmel üdvözölték a döntést, mely szerintük új globális sztenderdet jelent a klímapolitikában, jelentette a Reuters hírügynökség. A 40 százalékos célkitűzés példát mutathat a világ legnagyobb légszennyezői, az Egyesült Államok és Kína számára. A tagországok vezetői abban is egyezségre jutottak, hogy 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben, és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.
A tárgyalás hajnalig történő elhúzódásában Lengyelország a ludas. Az ország delegációja igyekezett mentesíteni a megszorításoktól karbonintenzív gazdaságát, melynek motorjai a széntüzeléses erőművek, az atomreaktorok és a nagy metánkibocsátónak számító szarvasmarha-tenyésztés.
Mindezek mellett az Európai Unió állam-, illetve kormányfői abban is megállapodtak, hogy 2030-ra olyan mértékben kell összekapcsolni a tagállamok villamosenergia-hálózatait, hogy minden ország képes legyen áramtermelésének legalább 15 százalékát exportálni. Ez Madrid határozott követelése volt, miután Spanyolország több áramot termel, mint amennyire szüksége van, főleg szélenergiából, ám Franciaország vonakodik fejleszteni a két ország közötti energia-összeköttetést, arra hivatkozva, hogy az alapvetően atomerőművei által ellátott áramhálózata nem tudná felvenni a spanyol exportot, mert a nukleáris létesítmények teljesítménye nem szabályozható olyan rugalmasan, ahogy a szélenergia-termelés ingadozik.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke örömének adott hangot, hogy az Európai Tanács végül elfogadta, amit a bizottság januárban javasolt. Ez jó hír a klímaváltozás elleni küzdelemben - vélekedett a bizottság elnöke, aki szerint nincs a világon még egy ilyen nagyratörő energiastratégia.
Orbán Viktor szerint a kibocsátás terén Magyarország már mintegy 36,5 százalékos csökkentést megvalósított, a 40 százalék elérése nem terheli majd túlságosan a költségvetést. A miniszterelnök a mostani EU-csúcs döntését azzal a korábbi elhatározással vetette egybe, amely 2020-ra tűzött ki 20 százalékos kibocsátáscsökkentési célt. A most elhatározott, 2030-hoz kötött 40 százalék szerinte olyan, erkölcsileg helyeselhető üzenet az EU részéről, hogy Európa példát akar mutatni a világnak, és azt várja másoktól, hogy csatlakozzanak a nagyratörő célkitűzésekhez.
