Kép: MTI

Jelentős anyagi támogatást kapnak azok a szegény országok, amelyek vállalják az erdőirtás gyakorlatának beszüntetését - jelentette be a brit kormány az ENSZ keddi nemzetközi klíma-csúcsértekezletén New Yorkban, amelyen több mint harminc ország és negyven vállalat írta alá az erdők védelméről szóló nyilatkozatot. Az aláírók között szereplő Nagy-Britannia, Németország és Norvégia mintegy húsz új program finanszírozása révén fog pénzt biztosítani az erdőirtás mértékét csökkentő országoknak a következő néhány évben. A programok várhatóan több tízmillió fontos forrást jelentenek.

Az emisszió ötödét megtakaríthatnánk

A globális üvegházhatású gáz kibocsátásának majdnem ötödéért az erdőirtás a felelős, mivel a fák elégetésekor felszabadul az általuk raktározott szén-dioxid. (Ráadásul az erdők sok szén-dioxidot is megkötnek.) Az erdők védelméről szóló New York-i nyilatkozat (New York Declaration on Forests) a globálisan zajló erdőirtás mértékének felére csökkentését (2020-ig), majd teljes beszüntetését (2030-ig) tűzte ki célul a klímaváltozás elleni harc jegyében.

Az erdőirtás problémájának kezelése mellett a nyilatkozat az elpusztított erdőterületek helyreállítására is kitér. A deklaráció hatékonyságát illetően azonban kételyek merültek fel, egyebek között azért, mert Brazília például nem tartozik az aláírók közé (pedig a dél-amerikai ország az egyik legnagyobb erdőirtó), és mert a felekre nézve nem kötelező erejűek az abban foglaltak.

Egy művész világhíres festményekről retusálta ki a fákat, hogy lássuk, hogy festene a világ nélkülük. A látvány döbbenetes.

A brit kormány több mint 200 millió fontot ajánlott fel a szegény országok támogatására. A brit Energia és Klímaügyi Minisztérium (DECC) emellett 45 millió fonttal támogat egy Világbank-projektet, amely a trópusi országokban zajló erdőirtás visszaszorítását célozza - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

Libéria nem ad ki új fakitermelési engedélyeket

Norvégia 150 millió dollárt fog fizetni Libériának az erdőirtás 2020-ig való beszüntetéséért. Libéria lesz az első afrikai állam, amely fejlesztési segélyért cserébe teljesen beszünteti a gyakorlatot. Az ország nem rendelkezik hatalmas erdőterületekkel, ám itt található a megmaradt nyugat-afrikai esőerdők jelentős része. Sokan aggódtak amiatt, hogy az Ebola-járvány nyomán jelentősen megnövekszik a fakitermelés mértéke a pénzhiánnyal küszködő Libériában. Néhány kutató az erdőterületek nagyarányú elpusztításával hozta összefüggésbe a járványt: úgy gondolják, az erdőirtások során kerülhettek kapcsolatba az emberek a vírus természetes forrásával.

A mostani megegyezés szerint Norvégia segít Libériának az erdőfelügyeleti-rendszer kiépítésében. A nyugat-afrikai ország nem ad ki új fakitermelési-engedélyeket, amíg a már létezőket felül nem vizsgálja egy független testület. Ezen felül védetté nyilvánítja erdőterületeinek 30 vagy nagyobb százalékát 2020-ig, és anyagi juttatásokat biztosít az erdőket megóvó közösségek számára.

A legnagyobb veszély, amely az emberiséget valaha is fenyegette

„Soha még ilyen kihívással nem néztünk szembe” – mondta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a klímacsúcs megnyitóján. „A klímaváltozás emberi és gazdasági hatásai hamarosan elviselhetetlenné válnak, ezért minél gyorsabban lépnünk kell, hogy megálljt parancsoljunk a folyamatnak” – hangsúlyozta az ENSZ főtitkár, aki minden államot felszólított, hogy tényleges emissziócsökkentési vállalásokkal érkezzenek a jövőre Párizsban tartandó újabb klímacsúcsra, ahol a Kyoto-i Egyezményhez hasonló megállapodás aláírását tervezik.

„Az Európai Unió készen áll” – emelte ki ennek kapcsán Jose Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke. A portugál politikus szerint az EU nemrégiben elfogadott új klímacéljai, miszerint 2030-ig a tagországok 40 százalékkal csökkentik kibocsátásukat és 30 százalékkal energiafogyasztásukat jelzik, hogy Európa mindent megtesz a klímaváltozás feltartóztatása érdekében.

Egy eurónyi megelőzés hat eurónyi kártól kímél meg

"Magyarország már teljesítette azt, amit más országok még csak meg akarnak fogalmazni" - - jelentette ki kedden az ENSZ New York-i klímacsúcsán Áder János köztársasági elnök. Áder János elmondta, hogy Magyarország tovább szeretne haladni ezen az úton, növelni az energiahatékonyságot, és minél több alternatív energiát felhasználni. A köztársasági elnök szerint ha ma sikerülne megállapodni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, az emberiség korábbi felelőtlenségének hatásai akkor is további 30-40 évig érezhetők lennének. Magyarország ezért megfogadta a Stern-jelentésben megfogalmazottakat - e szerint egyeurónyi, a megelőzést szolgáló beruházás hateurónyi kártól mentesíthet -, tározókat épít, és próbál további hatékony intézkedéseket tenni - tette hozzá. Áder János elmondta, hogy Magyarország özönvízszerű esők és áradások formájában legutóbb két héttel ezelőtt kapott ízelítőt a klímaváltozás következményeiből.