Az európai kvótakereskedelmi (ETS) rendszer évek óta olcsóbban tartja a légszennyezés árát, mint amilyen szintre a karbont be kellene árazni ahhoz, hogy a belőle nyert pénz a termelés során keletkező externáliák (piaci szereplőkre bírságként ki nem rótt ökológiai kárérték) mértékével egyáltalán köszönő viszonyban legyen. (A kvótákkal nyerhető karbonforintok elvi működéséről itt olvashat.)
A 2013 végén a piacon mozgó 2,1 milliárd tonnányi üvegházgáz-kvóta mennyiség 4,5 milliárdra nőhet az évtized végére, ismertette a Sandbag lobbiszervezet tanulmányát a Bloomberg hírügynökség. A túlkínálat abból ered, hogy a recesszió visszavetette a nehézipar forgalmát is, a nagy szennyezők tehát nem füstölnek annyit, mint ami megengedett nekik, a megmaradt kibocsátási engedélyeket (kvótákat) pedig eladhatják más ipari cégeknek. Ez azonban visszaveti a vállalkozások kedvét technológiájuk, tevékenységük zöldítésére, a környezetkímélőbb megoldások bevezetésére.
A tanulmány írói úgy látják, hogy célszerű lenne legalább 1,4 milliárd kvótát kivonni a piacról a következő 7 évben, további 1,2 milliárddal pedig a következő évtizedben csökkenteni a kvóták számát. (A 900 millió darab, 2014-2016 közöttre szóló kvóta kibocsátásának elhalasztásáról már született döntés EB-szinten.)
Szakértők évek óta hangoztatják, hogy a karbon árának legalább 20 dollárnál kellene lennie tonnánként. Ehhez képest az európai kvótakereskedelmi rendszerben 2008 óta 80(!)%-kal zuhant az engedélyek ára. Jelenleg 7,61 dollárnál (vagyis 6 eurónál) van az árfolyam, írta a Bloomberg.
Az EU-tagállamok államfői a jövő héten a zöld csoportok azon javaslatát fogják megvizsgálni, hogy 40%-kal csökkentsék-e az unió kibocsátását 2030-ra (az 1990-es kibocsátási szinthez képest). A jelenlegi vállalás köztudottan 2020-ra vonatkozik és 20%-os mérséklést ír elő.
Ahogy nő a megújulók aránya az energiamixben, ahogy egyre hatékonyabbá válik a lakosság villamosenergia-fogyasztása és az épületek fűtése (energiatakarékos eszközök, hőszigetelt házak) és csökken az ezzel járó ÜHG-kibocsátás, úgy nő a kvótatöbblet: becslések szerint naponta(!) 1 millió tonnával.
Az ETS-ben továbbra is érvényben van az ingyenes kvóta-osztás módszere. Az EU-ban körülbelül 12 000 gyár és közmű létesítmény részesül ilyenekben vagy vásárol a piacon kvótákat.
- Az ArcelorMittal fölös (2012-es) kvótáinak száma tavaly például 93 millióra nőtt. Ezek értéke 2013 végén 460 millió euró volt.
- A francia Lafarge SA cementgyár 45,6 millió kibocsátási engedéllyel rendelkezett. Ez 11 %-os növekedést jelent a korábbi kvóta-tartalékaihoz képest. Forrás: Bloomberg