Kép: PP, Fotó: Hatlaczki Balázs

Az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testületének (IPCC) szintézisjelentése (mint azt a Piac&Profit is megírta) néhány nappal ezelőtt jelent meg. „Ebből kiderült, hogy a jelenlegi éghajlatváltozás egyértelműen az emberi tevékenységből ered, ezt már az Egyesült Államoktól Kínáig elfogadják a szakemberek” – mondta Ürge-Vorsatz Diána, a CEU éghajlati csoportjának vezetője a Piac&Profit által rendezett V. Fenntarthatósági Csúcson. A szakember szerint azonban megvannak a módszerek arra, hogy megálljt parancsoljunk a klímaváltozásnak és egy fenntarthatóbb jövőt építsünk.

A konferencia előadásaiból készült összefoglalónkat itt olvashatja!

„A klímaváltozás az ún. közlegelők problémakörébe tartozik, mindenkit érint, de igazán senkié.”  - hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána. „Pedig nem fogjuk tudni úgy megoldani ezt a problémát, ha mindenki úgy viselkedik, hogy a saját érdekeit helyezi előtérbe. Ez jól látszik a jelenlegi és a várható jövőbeni emisszió összehasonlításából. A kibocsátás az elmúlt évtizedekben – a megfékezésére tett jelentős lépések ellenére – ugyanis nemhogy fékeződött volna, hanem növekedett, méghozzá egye gyorsabban a kilencvenes évekhez képest” – hangsúlyozta a CEU éghajlati csoportjának vezetője. Az emberiség által az ipari forradalom kezdete óta kibocsátott üvegházhatású gázoknak ugyanis több mint fele az elmúlt negyven évben került a légkörbe.

Az emisszió visszafogása azért is lenne jelentős, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius fok alatt tartsuk, efelett ugyanis a következmények beláthatatlanok. Az, hogy a két Celsius fokos határ alatt tartsuk a globális felmelegedést, nem lehetetlen, de igen jelentős gazdasági és intézményi kihívásokat támaszt a globális társadalom elé. „Néhány éven belül stabilizálnunk kell a kibocsátásunkat, az évszázad végére pedig a nullára kell csökkentenünk, sőt szén-dioxidot kell kivonnunk a légkörből” - hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána.

Az emissziócsökkentés költsége sem lenne elviselhetetlen. A szakember szerint a világgazdaság GDP-je 2030-ra a jelenlegi háromszorosára nő, az emisszió visszafogása ezt a növekményt évente 0,7 százalékkal fogná vissza. „Ráadásul ennek az útnak sok pozitív hatása is van: például a szállópor és kén-dioxid koncentráció csökkentésével jelentősen javulna a nagyvárosi népesség egészsége” – mondta. Kiemelte: ehhez azonban a teljes energiaellátásunkat dekarbonizálni kell, azaz minél hamarabb fel kell hagynunk a fosszilis energiaforrások használatával. Ám ezt nem kell egyszerre meglépnünk, hiszen jelentős tartalékaink vannak még az energiafelhasználás csökkentése terén is. „Amennyiben jelentősen növelni tudjuk az energiahatékonyságunkat, időt nyerhetünk a fosszilis energiaforrásokról történő átállással. Ezen belül a legnagyobb lehetőségek a fűtés-hűtés területén vannak” – emelte ki Ürge-Vorsatz Diána. Ugyanakkor kiemelte, hogy már most is komolylépések történtek az energiahatékonyság terén. „Az adataink szerint ugyanis az egy főre eső energiafogyasztás Észak-Afrika, a volt Szovjetunió illetve Ausztrália kivételével nem nőtt az 1970-es évek óta. Mindezt úgy értük el, hogy közben mind a Föld lakossága, mind a fogyasztási javak mennyisége megnőtt” – tette hozzá a CEU éghajlati csoportjának vezetője.

„Habár nagyon optimista vagyok, úgy gondolom, hogy az éghajlatváltozás csak a jéghegy csúcsa. Optimista vagyok, mert azt hiszem, hogy legyőzhetjük az éghajlatváltozást. Ugyanakkor azt hiszem, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. A problémáink gyökere ott rejlik, hogy túl sokat fogyasztunk, és addig amíg a gazdaságunk alapjában a fogyasztástól függ nem leszünk képesek ezt a problémát érdemben kezelni. Ezért a közgazdaságunkat kell alapjaiban átalakítani.” – vélte a szakember.