Az ENSZ-klímatárgyalások történetében példátlanul hosszú, kétnapos csúszással zárult le a dél-afrikai csúcs, melynek célja az volt, hogy a tagállamok továbbra is elkötelezzék magukat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése mellett. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint a csúszás többek között azt jelzi, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem a környezetpolitikai szempontok mellett súlyos gazdaságpolitikai érdekeket érint, és nagyban befolyásolja a globális erőviszonyok alakulását is.
Útiterv
Sikeresnek ítélte a konferenciát az Európai Parlament (EP) küldöttségét vezető dán Jo Leinen, az EP környezetvédelmi szakbizottságának elnöke. Mint azt az EP honlapjának nyilatkozta: „A világ nagy áttörést ért el a klímaváltozás elleni harcban, és az uniónak nagy érdeme van abban, hogy utat mutatott a világ nemzeteinek a felelősség kezelésében."
Az EU útiterv elfogadásához és egyes, környezetvédelmi szempontból kulcsfontosságú szabályok tisztázásához kötötte részvételét a kiotói jegyzőkönyv folytatásában, melynek második vállalási időszaka időtartamáról jövőre döntenek. Most először sikerült az uniónak nagyszámú, mintegy 120 progresszívebb fejlődő országot maga mellé állítania, és ezzel nyomást gyakorolnia olyan feltörekvő és jelentős kibocsátókra, mint Kína vagy India. Leinen szerint a tárgyalások után hatékony cselekvésnek kell következnie ahhoz, hogy a világ valóban elérje ne csak a megígért, de a szükséges kibocsátáscsökkentést, mivel e kettő között még mindig hatalmas szakadék tátong. (A multik is sürgették a klímaegyezményt.)
A konferencián elfogadott globális útiterv az összes nagy gazdaság számára - ideértve a legnagyobb kibocsátókat is - kötelező normákat rendelne a szén-dioxid-kibocsátáshoz olyan határidők elfogadásával, hogy a veszélyes mértékű éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges határértékek tarthatók legyenek. (Az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentésével 2017-ig lehet úgy beavatkozni a természeti folyamatokba, hogy az átlagos hőmérséklet-növekedés ne haladja meg a 2 Celsius-fokot. Ez után már csak a közlekedés, az épületek és a termelés nulla kibocsátása lenne erre alkalmas, ami viszont nem lehetséges.) Az NFM közleménye szerint az EU és más progresszív országok elvárása, hogy a felálló új rendszerben a legnagyobb kibocsátók - az előbbiek mellett az Amerikai Egyesült Államok is - jogilag kötelező erejű kibocsátáscsökkentési intézkedéseket vállaljanak. Az elfogadott szöveg szerint egy új munkacsoport áll fel, amelynek feladata az új protokoll vagy jogi erővel bíró megállapodás előkészítése. Ennek 2015-re kellene kialakulnia, és 2020-ra jogi erőre emelkednie.
Ez a dokumentum volt a legfőbb oka a tanácskozás meghosszabbításának, pontosabban az, hogy az Európai Unió és India sokáig nem jutott egyetértésre az útiterv szövegezésében. A minden fél számára elfogadható szövegváltozat szerint a mostani megállapodásnak „jogi ereje" van.
Kihátrálás Kiotóból?
Az útitervvel kapcsolatos előrehaladással párhuzamosan arról is döntés született, hogy a kiotói jegyzőkönyv újabb öt vagy nyolc évre - a globális megegyezés hatálybalépéséig - érvényben marad. A technikai szabályok nagy részét már Durbanben tisztázták, egyelőre azonban bizonytalan, hogy az EU mellett még hány fejlett állam vesz majd részt a jegyzőkönyv továbbvitelében, miután több ország is jelezte, hogy szándékában áll kimaradni a folytatásból. Elsőként Kanada fel is mondta a megállapodást, amely véleménye szerint már a múlt része. Ugyanakkor a Reuters hírügynökség úgy tudja, hogy támogatna egy új globális megállapodást, amennyiben az a Kiotói Egyezményt eddig sem ratifikáló Kínára és Amerikai Egyesült Államokra is kiterjed. A döntés háttere lehet, hogy az északi ország csökkentés helyett növelte CO2-kibocsátását, e lépés nélkül hatalmas bírsággal kellett volna számolnia, ráadásul olajiparának további bővülésében érdekelt. Oroszország sem támogatja az egyezmény meghosszabbítását, véleményük szerint az abban foglaltak társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt túlhaladottak. (A fejlett országok évi 100 milliárd dolláros klímaalap létrehozását vállalták a Koppenhágai Klímacsúcson 2009-ben.)
Magyarország a Kiotói Egyezményt túlteljesítette, ezért - mint azt Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-n keresztül közölt nyilatkozatában hangsúlyozta - Magyarország érdeke, hogy felhalmozódott kvótatöbbletét megtarthassa úgy, hogy - az Európai Bizottság által is felkarolt javaslat szerint - a kvóták értékesítéséből befolyó pénzt csak zöld beruházásra lehessen felhasználni. A magyar delegáció klímapolitikai vezetője mérsékelt sikerként értékelte a tanácskozást. Kovács Tamás Iván az MTI-nek elmondta, a durbani megállapodás hiányossága, hogy csupán alapot kínál a további tárgyalásokhoz, a folyamat így lassan zajlik, pedig számos ország már most rendkívül kiszolgáltatott a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak. A globális felmelegedés által leginkább veszélyeztetett szigetországok már a konferencia megnyitója előtt közös közleményben követeltek sürgős megállapodást. Szerintük annak halogatása a legkiszolgáltatottabb országok elárulásával ér fel.
Brüsszeli remények
A januártól az Európai Unió soros elnökségét ellátó Dánia brüsszeli remények szerint a környezet- és a klímavédelem terén is kiemelt erőfeszítéseket tesz majd. Martin Lidegaard miniszter egyebek között azt hangoztatta, hogy az EU-t jelenleg sújtó nemzetközi gazdasági válság növeli az esélyt arra, hogy korszerűbbé, zöldebbé, azaz környezetbarátabbá váljon az unió gazdasága. Koppenhága egyebek között további erőfeszítéseket kíván tenni, hogy az EU - az uniós érdekek sérülése nélkül - az évtized végére túlteljesítse jelenleg érvényes célkitűzéseit, és kibocsátáscsökkenése akár a 30 százalékot is elérje.
