Felhőmanipulálás: 300 százalékos hozamot ad az esőcsinálás

Észak-Dakotában egy 1961 óta müködő cég képes több csapadékot kifacsarni az esőfelhőkből, mint amennyi természetes körülmények között lehullna belőle. A módszerre már a kormány érdeklődik. A mezőgazdaság, a vízfogyasztó cégek és polgárok és a vízerőmüvek látják ennek előnyét. De sok a kérdőjel és a félelem a módszer lehetséges mellékhatásairól. Ki birtokolja a vizet és vajon az USA környező tagállamai szárazabbakká válnak ettől?

Az észak-dakotai Weather Modification International nevű cég 1961 óta él abból, hogy munkatársai repülőgépekkel a felhők fölé emelkednek és ezüst-jodidot permetez beléjük. A felhőkben az újonnan bejuttatott részecskék köré kezd gyűlni a pára, ami nehezebbé válik, s végül lehull a felhőből eső formájában.

Óriási igény, óriási piac

2025-re a Föld népességének kétharmada(!) -igen, 66,6 százaléka- él olyan régiókban, ahol vízhiány nehezíti meg vagy teszi lehetetlenné az életüket, szól a World Wildlife Fund becslése. Ez azt jelenti, hogy óriási kereslet lesz a csapadéknövelő geomérnöki megoldásokra. (Nyilvánvalóan azokban az országokban, ahol az állam és a gazdasági szereplők ilyen szolgáltatásokat meg tudnak engedni maguknak anyagilag.)

fotó: flickr/schizoform

Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy az elsődleges haszonélvező az agrárium lehet, de a vízerőműveknek is megéri „befizetni” felhőpermetezésre. Nagyon is megéri.

A félmillió felhasználót kiszolgáló Idaho Power áramszolgáltató például 8-15 százalékkal tudta növelni 17 vízerőművénél a hótakarót. Ez természetesen egyszer elolvad, belefolyik a víztárolókba és növeli a vízerőművek által termelt energiát.

Az Idaho Power 3 millió dollárt költött felhőmanipulálásra az említett Weather Modificationnél, amivel nagyjából 60 000 háztartás ellátására alkalmas energiát nyert. Ezzel a befektetett 3 millió dolláron 300 százalékos hozamot tudott realizálni a cég, azaz listaáron 9 millió dollárt érő vízzel lett gazdagabb.

Istent játszanak?

A Weather Modification vezetője nem győzi bizonygatni, hogy nem játszik istenesdit és ne tekintsék őt meg kollégáit „időjárás isteneknek”.

Először is csak a csapadékfelhőkbe működésébe tudnak belenyúlni. Azokkal, amelyek nem esőfelhők, nem tudnak mit kezdeni. Vagyis egy meglévő esőpotenciált tudnak csak felerősíteni. „Nem fogunk megoldani nagy klímaváltozásokat”, vagyis nagy távokban elterelni csapadékmennyiségeket a száraz területekre, mondta a Weather Modification elnöke, Neil Brackin a CNN-nek.

Viharfelhõk Debrecen közelében Kép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Bracking azt állítja, hogy a tágabb időjárási viszonyokat sem bolygatják meg, ez azonban közel sem biztos. Maga az ezüst-jodid hatása az ökoszisztémára nem tisztázott, ahogy az sem, hogy a felhőmanipulálás helyétől övező régiókban -az USA más tagállamaiban- vajon kevesebb lesz-e ettől a csapadék. Másrészt az is kérdéses, hogy az ilyen permetezéseknél kit illet meg az eső.

A természeti erőforrások -levegő, csapadék, folyók vize- nem ismernek országhatárokat. Az is elképzelhető, hogy késhegyig menő versengés alakulhat ki,

Márpedig a felhőmanipulálásban egyre inkább érdekeltek a kormányok is. 2017-ben az USA Nemzeti Tudomány Alapítványa -ami egy állami finanszírozású intézmény- jelentést rendelt meg a módszer hatékonyságáról, amihez a Weather Modification is szolgált adatokkal.

(CNN)

Véleményvezér

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.
Elszabadultak a Magyar Posta árai

Elszabadultak a Magyar Posta árai 

Ez most nem finom.
Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak

Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak 

Az egykori magyar sikerágazat rosszul teljesít.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo