Az észak-dakotai Weather Modification International nevű cég 1961 óta él abból, hogy munkatársai repülőgépekkel a felhők fölé emelkednek és ezüst-jodidot permetez beléjük. A felhőkben az újonnan bejuttatott részecskék köré kezd gyűlni a pára, ami nehezebbé válik, s végül lehull a felhőből eső formájában.
Óriási igény, óriási piac
2025-re a Föld népességének kétharmada(!) -igen, 66,6 százaléka- él olyan régiókban, ahol vízhiány nehezíti meg vagy teszi lehetetlenné az életüket, szól a World Wildlife Fund becslése. Ez azt jelenti, hogy óriási kereslet lesz a csapadéknövelő geomérnöki megoldásokra. (Nyilvánvalóan azokban az országokban, ahol az állam és a gazdasági szereplők ilyen szolgáltatásokat meg tudnak engedni maguknak anyagilag.)
Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy az elsődleges haszonélvező az agrárium lehet, de a vízerőműveknek is megéri „befizetni” felhőpermetezésre. Nagyon is megéri.
A félmillió felhasználót kiszolgáló Idaho Power áramszolgáltató például 8-15 százalékkal tudta növelni 17 vízerőművénél a hótakarót. Ez természetesen egyszer elolvad, belefolyik a víztárolókba és növeli a vízerőművek által termelt energiát.
Az Idaho Power 3 millió dollárt költött felhőmanipulálásra az említett Weather Modificationnél, amivel nagyjából 60 000 háztartás ellátására alkalmas energiát nyert. Ezzel a befektetett 3 millió dolláron 300 százalékos hozamot tudott realizálni a cég, azaz listaáron 9 millió dollárt érő vízzel lett gazdagabb.
Istent játszanak?
A Weather Modification vezetője nem győzi bizonygatni, hogy nem játszik istenesdit és ne tekintsék őt meg kollégáit „időjárás isteneknek”.
Először is csak a csapadékfelhőkbe működésébe tudnak belenyúlni. Azokkal, amelyek nem esőfelhők, nem tudnak mit kezdeni. Vagyis egy meglévő esőpotenciált tudnak csak felerősíteni. „Nem fogunk megoldani nagy klímaváltozásokat”, vagyis nagy távokban elterelni csapadékmennyiségeket a száraz területekre, mondta a Weather Modification elnöke, Neil Brackin a CNN-nek.
Bracking azt állítja, hogy a tágabb időjárási viszonyokat sem bolygatják meg, ez azonban közel sem biztos. Maga az ezüst-jodid hatása az ökoszisztémára nem tisztázott, ahogy az sem, hogy a felhőmanipulálás helyétől övező régiókban -az USA más tagállamaiban- vajon kevesebb lesz-e ettől a csapadék. Másrészt az is kérdéses, hogy az ilyen permetezéseknél kit illet meg az eső.
A természeti erőforrások -levegő, csapadék, folyók vize- nem ismernek országhatárokat. Az is elképzelhető, hogy késhegyig menő versengés alakulhat ki,
Márpedig a felhőmanipulálásban egyre inkább érdekeltek a kormányok is. 2017-ben az USA Nemzeti Tudomány Alapítványa -ami egy állami finanszírozású intézmény- jelentést rendelt meg a módszer hatékonyságáról, amihez a Weather Modification is szolgált adatokkal.
(CNN)
