Nem kell azonnali zöldülés ahhoz, hogy megfékezzük a klímaváltozást?

Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Testülete szerint 2030-ig át kell átállítani a gazdaság működését környezetbarát üzemmódra, különben elszabadul a globális felmelegedés. Tudósok szerint nem kell azonnal lecserélnünk minden autót és erőművet környezetkímélőre. Elegendő, ha az életciklusuk végén, amikor tönkremennek felváltjuk őket zöldebb alternatívákkal.

Akármilyen erőműről legyen is szó, általában 40 évig bírja az iramot. Utána nemcsak elévül és korszerűtlenné válik, hanem tönkre is megy. Egy személygépkocsinak az USA-ban 11 év az átlagéletkora, de sok 15 évig is bírja a strapát (ez általában 320 000 kilométer megtételét jelenti).

A Nature Communications tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint a University of Leeds kutatói úgy számoltak, nem kell azonnal leváltanunk a fosszilis energiahordozók elégetését igénylő gépeinket és kapacitásainkat – járműveket, repülőgépeket, erőműveket –, elég az, ha életciklusuk végén vonjuk ki őket a forgalomból, és váltunk át tisztább, zöldebb megoldásokra.

Ha 2018-től kezdve az életciklus végi kivonást érvényesítjük a gazdaság összes szennyező entitásánál, akkor 64 százalék az esélye, hogy – az ipari forradalom előtti klímához képest – 1,5 Celsius-foknál valóban meg tudjuk állítani a globális felmelegedést, vagyis annál a szintnél, ahol még nem indulnak be visszafordíthatatlan és kellemetlen mellékhatásokat generáló kölcsönhatások az ökoszisztémákban.

De még az is óriási erőfeszítést igényel a stakeholderektől – kormányoktól, vállalatoktól, vállalkozásoktól, a fogyasztóktól –, hogy ezt a leváltási módszert meg tudjuk valósítani.

Kép: Pixabay

A szakemberek szerint nemcsak a gépeknek kell menniük, hanem a szarvasmarháknak is, hiszen az állattenyésztésnek is jelentős a hozzájárulása a világgazdaság éves üvegházgáz-kibocsátásához. A tehenek kérődznek, szellentenek, bőségesen képződő ürülékükből pedig metán jut a légkörbe, ami körülbelül huszonkétszer-huszonnégyszer erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid (bár rövidebb ideig tartózkodik a légkörben, mint a CO2).

Magyarán nemcsak az energiaszektorban kell elvégezni a szükséges átállást karbonsemleges vagy zérókibocsátású energiatermelésre, hanem minden ágazatban. A közlekedésnek, az ipari termelésnek, a légi közlekedésnek, az agráriumnak is fel kell számolnia az üvegházgázt kibocsátó termelési módszereket és üzletvitelt.

Arról persze nem szól a Leeds-i Egyetem kutatóinak tanulmánya, hogy politikailag és gazdaságilag ez a fajta átállás lehetséges-e, illetve hogy milyen időintervallumban tűnik kivitelezhetőnek.

2030-ra több olyan határértéket érünk el a bioszférában, ami miatt egyre kevésbé fékezhetővé válik a felmelegedés, vélik a kutatók. Ha 2030-ig várunk, hogy megkezdjük a karbonkibocsátó infrastruktúrák lecserélését, akkor már csak 50 százalék az esélye annak, hogy ténylegesen meg tudjuk fékezni a klímaváltozást 1,5 Celsius-foknál. És ezen az sem változtatna, ha a fosszilis üzemű kapacitásokat gyorsuló tempóban állítjuk le 2030 után.

A globális klímapolitika azt célozta meg, hogy 2050-re minimum karbonsemlegessé, vagyis a szén-dioxid-kibocsátást elnyelő kapacitásokkal ellentételőzővé, de leginkább nettó kibocsátásúvá váljon a világgazdaság.

Az ENSZ kalkulációi szerint a párizsi klímaegyezményben – a tagországok által – vállalt emissziócsökkentések nem elegendők ahhoz, hogy 1,5 Celsius-foknál állítsuk meg a klímaváltozást. Sőt a szükséges emissziócsökkentésekhez képest ezek az önkéntes vállalások annyira csekélyek, hogy velük 3,2 Celsius-foknál állna meg a felmelegedés 2100-ra.

Ehhez képest 2016-ban részben azzal nyerte meg az amerikai elnökválasztást Donald Trump, hogy megígérte a bezáró bányák miatt nyomorgó bányászoknak, hogy újra feléleszti az amerikai szénbányaipart. Igazából már egy 2014-es adat is azt mutatta, hogy az előző tíz évben több széntüzeléses erőművet építettek az Egyesült Államokban, mint addig valaha!

Ugyanakkor a legújabb kalkulációk és fejlemények azt mutatják, hogy az energiacégek sorra pártolnak el a széntüzelésű erőművekben történő áramtermeléstől, mert az már drágább, mint a földgázüzemű és megújuló energiás erőművek üzemeltetése. Az amerikai Környezetvédelmi Hatóság becslése szerint az új erőművekből áramló füst 1400 személy idő előtti elhalálozását okozná 2030-ra.

(CNN)

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo