„Minden hét hoz valamilyen éghajlattal kapcsolatos pusztítást. Nincs olyan ország vagy közösség, mely immunis a klímaváltozásra” – jelentette ki António Guterres annak alkalmából, hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentést adott ki a 2018-as időjárási és klímaállapotokról, és annak megállapításait az ENSZ egy tematikus konferenciáján ismertették New Yorkban.
„Ahogy az mindig lenni szokott, a szegényeket és az esendőket sújtja leginkább a probléma, ők szenvednek a legtöbbet” – mondta Guterres az Idai-ciklonra utalva, mely Mozambikra, Tanzániára és Malawira csapott le, hatalmas pusztítást okozva. A tomboló vihar 750 ember halálát követelte, és faluk egész sora került víz alá mindhárom országban. A széltől felmagasodó hullámok 4,4 méter magasan száguldottak a szárazföld felé.
A WMO jelentésének előzetes szövegét egyébként 2018 novemberében már közzétették. A jelentés főbb megállapításai a következők:
- Az elmúlt négy év volt a legmelegebb a meteorológiai mérések történetében, azaz 1850 óta.
- A 20 legmelegebb esztendő is az elmúlt 22 évben történt.
- 2018-ban a példa nélkül állóan intenzív kánikulák, erdő- és bozóttüzek 1600 ember halálához vezettek Európában, Japánban és az USA-ban.
- A természeti katasztrófák tavaly 62 millió ember életkörülményeire voltak hatással.
- Az árvizek 35 millió ember lakhelyét károsították meg.
- A Florence és Michael hurrikánok az USA-ban 100 halálesetet és 49 milliárd dollárnyi értékű pusztítást okoztak.
- 2018-ban rekordot döntött a tengerszint-emelkedés éves globális átlaga. Soha eddig nem emelkedett olyan gyorsan a tengerszint, mint tavaly.
- A tengerek melegedése is rekordszintet döntött. Az óceánok felső 700 és 2000 méteres víztömegében egyaránt olyan meleg hőmérsékletet mértek, mint eddig soha.
Az klímaóra vészesen gyorsan ketyeg. 2018 októberében állt elő az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) új jelentésével, melyben kimondta: 12 évünk van rá, hogy 45 százalékkal csökkentsük üvegházgáz-kibocsátásunkat (a 2010-es bázisévhez képest).
Ha nem tudjuk ilyen mértékben mérsékelni légszennyezésünk 2030-ra, akkor képtelenek leszünk 2050-re karbonsemlegessé tenni a világgazdaságot, amire ahhoz lenne szükség, hogy 1,5 Celsius-foknál fékezzük a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti klímához képest.
(CNN)
