Az éghajlatváltozás gazdagabbá tette a legtöbb káros-anyagot kibocsátó, fejlett országot, szegényebbé az Egyenlítő közelében fekvőket. Norvégia nyert, Nigéria veszített.
A Stanford Egyetem két tanára az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában tette közzé nagy feltűnést keltő tanulmányát. A kutatók azt vizsgálták, milyen kihatással volt a felmelegedés a világ országainak gazdaságára és arra jutottak:
az egyenlőtlenség a gazdag és a szegény országok között 25 százalékkal nagyobb mértékben csökkent volna az elmúlt 50 évben, ha nincs klímaváltozás.
Kép: SXC
Az ok: a forró égöv alatt fekvő országokban már az átlagos hőmérséklet kis mértékű emelkedése elpusztíthatja a termést, súlyos kihatásokkal lehet az emberek egészségre, a termelékenységre.
A fejlett, gazdag államok túlnyomórészt hűvösebb éghajlati zónában találhatók, így azok gazdasága zavartalanul tudott fejlődni – miközben az utóbbiak bocsátják ki a legtöbb káros-anyagot.
1961-2000 között a felmelegedés 17-30 százalékkal csökkentette a világ legszegényebb országainak nemzeti termékét. A legsúlyosabban érintettek között voltak a legnagyobbak is: India, a világ második legnépesebb országa klímaváltozás nélkül 30 százalékkal lenne gazdagabb, Nigéria, a legtöbb lakossal rendelkező afrikai állam 29 százalékkal.
Kihalóban a korallok: nem fogják többé megkötni a szén-dioxidot
Csökken a korallbébik száma az ausztráliai Nagy-korallzátonyon. Az óceánok felmelegedése miatt hamarosan búcsút mondhatunk a koralloknak. Ezzel elveszítjük a Föld egyik fontos szén-dioxid-megkötő kapacitását.
Norvégia, amely az egyik legnagyobb olaj- és gáztermelő, 34 százalékkal gazdagodott ebben az időszakban. A mérsékelt égöv alatt elterülő országokra, mint az Egyesült Államok és Kína, nem volt érdemi kihatással a felmelegedés. A tudósok felhívták a figyelmet, hogy ezeket a tényezőket is figyelembe kell venni a vitában, hogy ki és mennyit fizessen azért, hogy hozzájárult és járul a klímaváltozás súlyos következményeihez.
