A banánt is elviheti a klímaváltozás

A fekete sigatoka, közkeletűbb nevén a fekete levélfoltosodás egy olyan gombás fertőzés, ami a banánfa levelét támadja meg, és akár a termés 80 százalékát is elpusztíthatja. A kárt valójában a gomba által kibocsátott toxikus anyagok okozzák.

A fekete levélfoltosodás egy olyan gombás fertőzés, ami a banánfa levelét támadja meg, és akár a termés 80 százalékát is elpusztíthatja. A kárt valójában a gomba által kibocsátott toxikus anyagok okozzák. A jelenség nem új keletű, Dél- és Közép-Amerikában először az 1960-as években észlelték a fertőzést. Hondurasban 1972-ben jelentették, Brazíliában 1998-ban terjedt el, Puerto Ricóban 2004-ben, Martinique, St. Lucia, St. Vincent szigetén pedig a 2000-es évek végén jelent meg. Mára már Floridában is megtelepedett a gomba.

Az Exeter University kutatói azt modellezték, hogy a gombafajta terjedéséhez vajon hozzájárult-e a globális felmelegedés, és a kacifántos nevű Philosophical Transactions of the Royal Society B. tudományos szaklapban közzétett tanulmányukban azt állítják, hogy igen, a klímaváltozás is felelős a banánfákat megbetegítő gomba térnyeréséért.

Az angol kutatók az elmúlt 60 év hőmérsékleti és klimatológiai változásait vetették össze saját kísérleteikkel, vagyis hogy a különféle hőmérsékleteken mennyivel virulensebb a gombás fertőzés. A tudósok mindig szeretnek finoman és eufemisztikusan fogalmazni, ezért nem tesznek egyértelmű egyenlőségjelet a fertőzés terjedésének ténye és a felmelegedés közé, hanem azt állítják, hogy a klímaváltozás a ’60-as évek óta átlagosan 44,2 százalékkal növelte Dél-Amerika és a Karibi-térség banántermelő régióiban a fertőzés esélyét. Ez egyértelműen az esősebb időjárásnak köszönhető, vélik a szakemberek.

Kihalás szélén a kávé vadon élő fajtái

A kávé vadon élő fajtáinak 60 százaléka a kipusztulás szélére sodródott. Több mint száz fajta nő vadon a természetben. Ráadásul a növény magjai sem igazán bírják a tárolást, így nincs esély egy vészkészlet elraktározására, ha kipusztulna a vadon élő fajták nagy része.

Azokban a térségekben, ahol a klíma csapadékosabb, és párásabb időjárást szül, kedvezőbb körülményeket talál ez a gombafajta, és nagyobb mértékben fogja pusztítani a banántermést.

Drágább lesz a banán

Jelen pillanatban kordában tudják tartani a betegség terjedését gombaölő anyagok permetezésével. Costa Ricában például 40-80 alkalommal kell kezelni a fákat évente, hogy a termés nagy része épségben maradjon. Ez éves szinten 100 millió dollárjába kerül az országnak. Hasonló pluszkiadásokra kell számítania a többi banántermelő országnak is. A CNN tudósítása azt hangsúlyozta, hogy a banán nem fog eltűnni a föld színéről – nem kell tehát búcsút mondanunk a banános süteményeknek, kekszeknek, pudingoknak, turmixoknak, fagylaltoknak, pelyheknek –, de az ára mindenképpen emelkedni fog, mert a gombás betegség elleni védekezés hatékonyabb, gyakoribb permetezést kíván. A tudósok nyíltan ki is mondták, hogy üzenetük nem más: magasabb, fair árat kell fizetni a banánért ahhoz, hogy fenntartható termesztése megvalósulhasson, és a jövőben is képesek legyünk élvezni az étrendünkben.

(CNN)

Banánköztársaság? Banánuniverzum!

A banántermesztés emberi szenvedéssel teli háttértörténetéről itt írtunk, arról pedig, hogy a cavendish banánfajta dominanciája, a növényfaj diverzitásának csökkenése hogyan segíti a fertőzések terjedését, itt írtunk. A banánt zölden szedik le a fáról, utólagos üzemi érlelésének kulisszatitkairól itt olvashatnak.