Munka törvénykönyve cikkek
Mi a teendő a munkaviszony megszűnésénél?
Milyen eljárás alkalmazandó akkor, amikor a munkaviszony megszüntetésére kerül sor? Meddig kell kifizetni a munkabért, mikor kell átadni a munkaviszony megszüntetéséről szóló igazolásokat?
Mikor nem szabad felmondani?
A munkaviszony megszüntetésével foglalkozó sorozatunk első részének témája a közös megegyezés és részben a felmondás volt. Ebben a cikkben pedig a Piac & Profit szakértő partnere a felmondással kapcsolatos további kérdéseket tárgyalja.
Felmondás, vagy közös megegyezés?
A munkaviszony megszüntetésének három formája ismert a hatályos munka törvénykönyve szerint. Ezek: a közös megegyezés, a felmondás és az azonnali hatályú felmondás. Mindhárom jogcímmel a munkáltató és a munkavállaló is megszüntetheti a jogviszonyt – néhol azonban eltérő szabályok vonatkoznak rájuk –, de a munkaviszony megszüntetéséről mindenképpen a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell meghoznia a döntést. A Piac & Profit szakértője a következőkben a munkáltatói megszüntetéssel foglalkozik, e cikkben pedig a közös megegyezéssel és részben a felmondással.
Bővült a versenytilalmi megállapodások szabályozása
Érdemes átgondolniuk a cégvezetőknek a munkavállalókkal kötött versenytilalmi megállapodásaikat, az új munka törvénykönyve ugyanis ebben is hozott változást. Egyrészt a megállapodás időtartama lerövidült, másrészt immár a jogszabály mondja meg, hogy a versenytilalmi kötelezettségvállalásért mi tekinthető a megfelelő ellenérték legalacsonyabb összegének.
Változhat a táppénz szabályozása júliustól
Ha a parlament elfogadja a benyújtott törvényjavaslatot, változhatnak a táppénzszámítás alapvető szabályai. Aki az elmúlt fél évben jobb fizetésű munkahelyre váltott, jobban jár.
Visszahívhat a főnök a nyaralásból? Naná!
A munkáltatónak joga van az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról is visszahívni. Igaz, csak komoly indokkal, és pótolnia kell a kiesett szabadnapot. Viszont ha önként foglalkozunk a munkánkkal a szabadnapunkon, az már a mi bajunk.
Ismét változnak a távollétidíj-számítás szabályai
Mégis mindegy a fizetés szempontjából, hogy mikor megy szabadságra a munkavállaló az év folyamán. A kormány ismételten módosította ugyanis a munka törvénykönyvét, eltörölve a távollétidíj-számítás januárban bevezetett új módszerét.
Mit gondolunk az új munka törvénykönyvéről?
Közel egy éve lépett életbe az új munka törvénykönyve. A Deloitte ebből az alkalomból összegyűjtötte a törvény eddigi, mindennapos alkalmazása során leggyakrabban kritizált rendelkezéseit, a pozitív újításokat és a továbbra is bizonytalanságot okozó értelmezési kérdéseket.
A távolléti díj a munkajog Jolly Jokere
A munkajogászok szerint nem túl szerencsés, hogy a távolléti díj az új munka törvénykönyvében egyfajta munkajogi Jolly Jokerként szerepel, és az elsődleges funkciója mellett a végkielégítés, valamint a kártérítési felelősség mértékét is meghatározza.
Finomhangolják a munka törvénykönyvét
Előkészítés alatt áll és rövidesen a parlament elé kerül a munka törvénykönyvének újabb módosítása. A módosítás célja egyrészről a törvénykönyv jelenleg hatályos rendelkezéseinek a pontosítása, másrészről azoknak az „anomáliáknak” és problémáknak a megoldása, amelyek az elmúlt hetekben, hónapokban sok jogalkalmazó, munkáltató és munkavállaló számára okoztak fejtörést.
Így válhat rémálommá a munkaügyi ellenőrzés
A cégekre előzetes bejelentés nélkül "rátörhetnek" az ellenőrök. Utólag, hacsak nincs nagyon igazunk, nehéz jogorvoslattal élni. Megnézik a jelenléti íveket, átvizsgálják a cég HR működését. Fontos ügyelni a részletekre is, mert akár 20 millió forintos is lehet a bírság.
A bérpótlékot is érinti a következő Mt.-módosítás
A Munka törvénykönyvének jelenlegi módosítási javaslata alapján nem jár majd például vasárnapi bérpótlék azoknak, akik rendeltetésüknél fogva vasárnap is működő munkahelyeken dolgoznak, így ez érintheti, például az egyes közműveknél dolgozókat is.
Automatikus bérkompenzáció a rászorulóknak
Május 31-éig lehet pályázni a munkaügyi központoknál minimálbér-emelési támogatásra. A 11 megjelölt ágazat vállalkozásai automatikusan megkapják a kompenzációt, amelyre 10 milliárd forintot különített el a kormány. A távolléti díj számításának új szabályozása júniusban léphet életbe, hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtótájékoztatóján.
Új munkahely a jogszabályváltozástól nem lesz
Noha elkészítésének egyik fő indoka volt, az új munka törvénykönyve (Mt.) nem járul hozzá érdemben új munkahelyek létrejöttéhez – derül ki a BDO Magyarországnak a legnagyobb 500 hazai nagyvállalat körében végzett Munkaügyi helyzetkép top500 című felméréséből.
Ügyelet, készenlét: mire figyeljünk?
A tavaly hatályba lépett új Munka Törvénykönyve bevezette az ügyelet és a készenlét fogalmát, a legtöbb munkáltató és munkavállaló azonban nincs tisztában az ezekre a fogalmakra, a napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állásra vonatkozó szabályokkal.
Mikor éri meg szabadságra menni?
A távolléti díj ez év elején hatályba lépett szabályozása sem a munkaadónak sem a munkavállalónak nem kedvez. A törvénybe a szakértők szerint „be van programozva” a trükközés.
A bérminimumnál is kevesebb lehet a fizetés a távolléti díj számítása miatt
Megszokhatták már a bizonytalanságot a könyvelők és bérszámfejtők, ami az új jogszabályok életbe lépése miatt minden januárban visszatér. Idén a távolléti díj vet fel kérdéseket, előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy ha egy minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló februárban venné ki a szabadságát, akkor a törvény szerint járó bér nem érné el a bérminimumot. Mit lehet tenni ebben az esetben?
Itthon a legolcsóbb kirúgni valakit
Magyarországon rugalmasnak mondható a munkajogi környezet, ami az elbocsátások során felmerülő jogi kötelezettségeket és várható munkáltatói költségeket illeti – ez derül ki a Laga és a Deloitte által közösen készített, 25 országot vizsgáló nemzetközi felmérésből. A felmérés eredményeit tekintve a válságban a volt szocialista blokk országainak szabályozása kedvez leginkább az újbóli növekedés eléréséért átszervezéssel és költségcsökkentéssel küzdő vállalatoknak.
Ideje átnézni a munkaszerződéseket!
Január 1. napján az új Munka törvénykönyve teljes terjedelmében hatályba lépett, így nem árt újra áttekinteni, milyen változásokat hozott az új szabályozás és mik a mostantól érvényes újdonságok.
Hogy csökkenthető munkáltatóként a felmondás kockázata?
Ha felmond egy alkalmazott, a rendelkezésre álló 30 nap alatt aligha lehet találni valakit a helyére. Érdemes tehát szerződésben rögzíteni az ennél hosszabb szakaszt.
Ázsiai állapotok magyar üzemekben?
Olyan munkaügyi problémákat tárt fel egy civilek által végzett kutatás hazai elektronikai gyárakban, amilyenek általában Ázsiában szoktak jellemzőek lenni.
Rugalmasság nélkül nem növelhető a foglalkoztatás
A foglalkoztatási problémák megoldásának kulcsa a rugalmasság és a mobilitás lehet - mondta Pataki Károly, a Kelet-Közép-Európában piacvezető osztrák munkaerő-kölcsönző vállalat, a Trenkwalder International AG vezetőségi tagja.
Kik az új munka törvénykönyvének nyertesei és vesztesei?
Az idén júliusba hatályba lépett az új Munka Törvénykönyve, a Policy Agenda korábbi kutatásaiban már vizsgálta, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői és a lakosság miképpen vélekedett a készülő új munkajogi szabályozásról. Pár hónappal a törvény életbelépését követően arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatása volt az Munka Törvénykönyvének a meglévő munkaviszonyokra.
Már most felülvizsgálnák a Munka törvénykönyvét
A szakszervezetek szerint felül kell vizsgálni az idén július elsején hatályba lépett új Munka törvénykönyvét, a munkaadók szerint azonban ez még túlságosan is korai lenne.
Könnyű megtalálni a kiskapukat a Munka Törvénykönyvében
Az új Munka Törvénykönyve még hatályba lépése után is felvet gyakorlati kérdéseket, abban azonban már most konszenzus van, hogy könnyű megtalálni a kiskapukat az új szabályozásban – derült ki a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett IX. Magyar Munkajogi Konferencián, amelyet ezúttal „Szabályozás után, gyakorlat előtt” címmel rendeztek meg. A konferencián többek között szóba került a diszkrimináció tilalmában található kibúvási lehetőség, a kollektív szerződések szélsőséges kitágításának módjai, valamint a felmondási tilalmak változásai is.
A munkaerő kölcsönzésért indít kampányt a Work Force
„Van munkám” címmel a munkaerő kölcsönzés, mint foglalkoztatási forma széles körben ismertté és szimpatikusabbá tételéért indít kampányt a magyar munkaerő kölcsönzési piac egyik jelentős, 100 %-ban magyar tulajdonban lévő szereplője, a Work Force Kft.
Nem könnyű visszatérni a kismamáknak a munkába
A munkájukba visszatérni kívánó hölgyeknek nem csupán azt fontos pontosan tudni, hogyan szerencsés megfogalmazni magát a szándékot, hanem célszerű lenne előzetesen tájékozódniuk a munkaerőpiac és a munkáltató cég életében bekövetkezett változásokról. Eddigi tapasztalataink alapján a kölcsönzött alkalmazottak a fenti kérdésekkel előbb és könnyebben kopogtatnak a kölcsönző cég ajtaján, hiszen egy ilyen helyzetben a kölcsönző cégek semleges, mégis eredményesen közreműködő, mindkét fél érdekeit képviselő szereplők.
Vezetői felelősség, kinevezés nélkül
Az új munka törvénykönyve lényeges és ésszerű változásokat hozott a vezető állású munkavállalók vonatkozásában, nem árt azonban odafigyelni rájuk. Egyes menedzserek státusa a munkaszerződés módosítása nélkül a szabályozás változása értelmében vezető állásúnak minősül, ezzel együtt munkajogi felelősségük megnő és munkaviszonyuk - bizonyos esetekben - akár felmondási idő vagy indoklás nélkül felmondhatóvá válik. Az új helyzet a cégen belüli irányítási és helyettesítési jogkörök átgondolását és (újra)szabályozását igényli – mutat rá a Horváth és Társai DLA Piper nemzetközi jogi iroda szakértője.
Kétséges a végkielégítés
Amilyen mértékben átszövi életünket az új Munka törvénykönyve (Mt.), éppolyan hatással van az adózási jogviszonyokra. Alig másfél hónappal a törvény bevezetése után kiderült: a jogalkotó az új szabályok adózási vonzatáról több esetben is megfeledkezett. Januártól például kétséges a végkielégítés, gond lehet a kölcsönzött munkatársaknak járó egyenlő elbánás elvével és a több cégnek dolgozó munkavállaló esete is problémás.
Több százezer munkaszerződést vizsgálhatnak felül
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a hatályos munkaszerződések felülvizsgálatát javasolja az ipartestületekbe tömörült munkaadóknak, nézzék meg, hogy az megfelel-e az új Munka törvénykönyve előírásainak.
Jó helyzetben vannak a magyar kismamák
Régiós viszonylatban kiemelkedő a fizetett szülési szabadság mértéke hazánkban, felső határa három év. Ugyanakkor az új munka törvénykönyve változásai a kismamákat például nem érintik kedvezően.
Nem ujjonganak a kkv-k
A júliustól hatályba lépett új Munka Törvénykönyve (MT) egyik célja a kormány szerint, hogy rugalmasabb legyen a munkaerőpiac. Ez pedig a munkáltatók oldaláról nézve könnyítést, alacsonyabb adminisztratív és akár bérköltséget is jelenthetne.
Mi bukjuk a legtöbb ünnepnapot
Habár idén a korábbi évekhez képest sokkal több hosszú hétvégének örülhetnek a magyar munkavállalók, éves szinten kevesebb a törvényben meghatározott munkaszünetet jelentő ünnepnap hazánkban, mint a régió többi országában - mutat rá az Accace hat közép-kelet-európai országban végzett felmérése. A legtöbb fizetett szabadnapnak a szlovákok örülhetnek, míg ukrán szomszédaink akkor is kapnak egy nap extra pihenőt, ha valamelyik nemzeti ünnep hétvégére esik.
A kismamák rosszul járnak, a munkáltatóknak több a lehetőség
Sokan sokféleképpen értékelik a Munka Törvénykönyve változásait. A kismamák alapvetően rosszul járnak, a munkáltatók számára rugalmasabbá válik a foglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzők pedig kifejezetten örülnek. A június 18-án hozott módosításokkal szerintük akár a foglalkoztatás is bővülhet.
Munkavállaló legyen a talpán, aki kiigazodik a munka törvénykönyvén
A parlament hétfőn elfogadta az új munka törvénykönyvét érintő első módosításokat az átmeneti rendelkezésekkel együtt. A megválaszolatlan kérdések száma azonban az átmeneti rendelkezések következtében sem csökken - állítja a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója.
Marad a vasárnapi munka
Egyértelművé teszi a vasárnapi munkavégzés lehetőségét a kereskedelemben az új Munka törvénykönyve július 1-jei hatályba lépéséhez kapcsolódóan a parlamenthez pénteken benyújtott módosító javaslat.
Rég perelték be ilyen kevesen a munkáltatójukat
2011-ben a helyi bíróságokra érkező munkaügyi perek száma a 22 ezret is meghaladta, ám az elmúlt 10 év tendenciáját tekintve a tavalyi évben volt a legalacsonyabb ezen eljárások száma.
Van munka, csak nem itt
Külföldön számos helyen egyre több állást hirdetnek meg, Európában leginkább ácsok, festők, szakmunkások próbálkozhatnak sikerrel. A hazai terepen ugyanakkor kevesebb az álláshirdetés, bár a foglalkoztatás egyes adatok szerint nő.
Csökkenhet a foglalkoztatás az új Munka törvénykönyve miatt
Jelentősen csökkenhet a kölcsönzött munkavállalók létszáma a júliusban hatályba lépő új Munka törvénykönyve (Mt.) miatt, és ez egyben a foglalkoztatottság csökkenését eredményezheti, mivel a kölcsönzött dolgozók várhatóan nem kerülnek át teljes mértékben a kölcsönvevőhöz belső állományba.
Ezt vizsgálja a munkaügyi ellenőr idén
Továbbra is a bejelentés nélküli munka visszaszorítása szerepel a Nemzeti Munkaügyi Hivatal idei évre vonatkozó ellenőrzési irányelvei középpontjában.Az építőipari cégek helyett az idén elsősorban a vagyonvédelmi társaságok kerülhetnek a munkaügyi felügyelők vizsgálatainak fókuszába, és erősödhet a hivatal felvilágosító tevékenysége, amire már régóta széles körű, eddig kielégítetlen igény mutatkozik.
Akiknek biztosan tetszik az új Munka Törvénykönyve
Törvényhozás szempontjából nem lehet panaszuk a kölcsönző cégeknek: az EU irányelv átültetésében szakmai szövetségeik véleményét figyelembe vették a jogalkotók, miként az új Munka Törvénykönyvvel sem jártak éppenséggel rosszul. Azokat a pontokat kereste a HR Portal, ahol a törvénymódosítás egyaránt jót hozott a kölcsönvevőknek és a kölcsönbeadóknak.
Rugalmas vagy eldobható legyen a munkaerő?
Kiszolgáltatott lett a munkavállaló vagy csak rugalmasabb a piac? Lehetne csökkenteni a folyamatosan túl magas munkanélküliségi rátát? A hazai foglalkoztatási helyzetről és benne elsődlegesen a kkv-k és az állam szerepéről vitatkoztak szakemberek az Ökopolisz Alapítvány Munka -Monster? című vitaestjén.
Változik a próbaidő!
A július 1-én hatályba lépő új munka törvénykönyvének rendelkezései szerint rövidül a törvényben meghatározott próbaidő hossza. Az semmilyen esetben nem lehet több három hónapnál.
Jó-e, ha kikölcsönöz minket a munkahelyünk?
Bár még csak az év elején járunk, már látszik, hogy a koncentrált krízis-körök legfeljebb a stagnálás lehetőségét adják a hazai munkaerő-kölcsönzők számára. A nyáron életbe lépő új Mt. növeli a mozgásterüket, azonban a sok, utolsó pillanatban meghozott, munkavállalói jövedelmeket érintő szabályozás arra kényszeríti a kölcsönbe adó vállalkozásokat, hogy kivárják a szolgáltatást igénybe vevő cégek reakcióját.
Háromoldalú fórum: ismét OÉT?
Orbán Viktor és Matolcsy György azoknak a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek a vezetőivel egyeztetett csütörtökön, akik aláírták a munka törvénykönyvéről szóló megállapodást. A találkozó után a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter bejelentette: létrejön a versenyszféra és a kormány új állandó konzultációs fóruma, amely arra lesz hivatott, hogy a versenyszektorban a munkaadók, a munkavállalók és a kormány álláspontját egyeztessék. Demján Sándor szerint az új konzultatív testület gyakorolhatja mindazokat a jogosítványokat, amelyekkel korábban az Országos Érdekegyeztető Tanács is rendelkezett.
Munkahelyi változások júliustól
Marad a szabadságolás rendszere, a kismamákat érintő kedvezmény, változik viszont a több műszakos munkarend, a bérpótlékok rendszere, a kártérítési felelősség szabályai - az új munka törvénykönyve összességében rugalmasságot hoz a munkajogi szabályozásba, nagyobb teret engedve a felek szabad akaratának, ugyanakkor több, eddig ismeretlen foglalkoztatási formát is bevezet a munka világába.
Munkásvédelem vagy bérrabszolgaság?
Ágazatonként különböző minimálbér és évi 250 órára emelkedő rendkívüli munkaidő korlát szerepel többek között a kedden elfogadott munka törvénykönyvében. A nettó munkabérek megőrzéséhez szükséges emelés mértékének meghatározására a kormány kapott felhatalmazást. Az új munka törvénykönyv rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba.
Erről szavaztak éjjel a parlamentben
Keddre virradó éjjel negyed háromkor kezdte meg a parlament - a hétfői ülésnap részeként - a munka törvénykönyvének részletes vitáját a beérkezett mintegy hétszáz módosító javaslatról. A vita még kedd reggel is folytatódott annak ellenére, hogy az elfogadott napirend szerint már a napirend előtti felszólalások következtek volna. A hétfői ülésnapon a késő éjjel befejeződött határozathozatal során a képviselők megszavazták a korhatár előtti nyugdíjak eltörlését és a „plázastopot" is..