Mint arról az előző cikkben szó volt, a munkaviszony felmondással való megszüntetésekor a legfontosabb kérdések, amelyekre oda kell figyelni: a felmondás okai, a munkáltató indokolási kötelezettsége, a felmondási tilalom, illetve korlát, a felmondási és felmentési idő, valamint a határozott idejű munkaszerződésre vonatkozó eltérő szabályok. Az első két kérdéskör után most a többit tárgyaljuk.
Felmondási tilalom
Bizonyos körülmények fennállta esetén a munkáltató felmondással még akkor sem szüntetheti meg a jogviszonyt, ha egyébként az okok alapján lehetne. Ez a tilalom viszont csak erre a jogcímre vonatkozik, vagyis mind a közös megegyezés, mind az azonnali hatályú felmondás járható útja lehet a munkavállalótól való megválásnak. Az új munka törvénykönyve (Mt.) lényegesen szűkítette a munkavállalókat érintő védelem körét, sőt egyes körülményeknél pluszkötelezettséget rótt rájuk.
A tilalmak konkrét esetei ● Várandósság – vagyis terhes kismama jogviszonyát felmondással nem szüntetheti meg a munkáltató. A munkavállaló azonban kötelezett arra, hogy a munkáltatóját előre figyelmeztesse, hogy ő várandós. (Korábban a várandósság ténye elegendő volt a védelem fennálltához, az új kódex szerint most már a munkáltatónak is tudnia kell erről.) Az nincs meghatározva, hogy mikor kell ezt a tényt közölni, de a munkáltató tudomására kell hozni, legkésőbb a munkáltatói felmondás közlését megelőzően. ● Női munkaerő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelése, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap. Hasonlóan az előző ponthoz a munkáltatónak erről is tudomással kell rendelkeznie, ellenkező esetben a körülmény fennállta esetén is jogszerű lehet egy felmondás. ● Szülési szabadság – ez esetben a védelem nemcsak a szülő anyát, hanem az örökbefogadó nőt is megilleti. ● Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság. ● Tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartama.
Felmondási korlát
Ilyen munkavállalók: ● a védett korúak – a munkavállaló számára irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben van védett korban, ● a gyermeke harmadik életévének betöltéséig az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa, ● a megváltozott munkaképességű személyek.
Az első két csoportba tartozók esetében a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartással összefüggő okra alapítottan csak abban az esetben lehet a munkavállalónak felmondani, ha a munkaviszony időtartama határozatlan, és a magatartása kimeríti az azonnali hatályú felmondást megalapozó okokat (erről a cikksorozat harmadik részében lesz szó). Egyéb esetben a munkáltatót munkakör-felajánlási kötelezettség terheli, vagyis ha a munkavállalótól a képességei, vagy a munkáltató működésében felmerült ok miatt kellene megválni, ez csak úgy tehető meg, ha a munkavállaló a felajánlott másik munkakört elutasította, vagy nincs felajánlható munkakör.
A harmadik esetben egészségi okokra alapítottan csak akkor lehet a munkaviszonyt felmondani, ha a megváltozott munkaképességű személy eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, a munkáltató pedig nem tud olyan munkakört felajánlani, ami az egészségi állapotának megfelel, és amelyben tovább lehet őt foglalkoztatni, illetve akkor is, ha a munkáltató felajánl ilyen munkakört, de azt a munkavállaló nem fogadja el.
dr. Szabó Gabriella Onlinejogsebész