A gyermek három éves koráig igénybe vehető fizetett szülési szabadság lehetőségével egyedülálló helyzetben vannak a magyar kismamák régiós viszonylatban - mutat rá az Accace hat országban, Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában végzett felmérése. Habár mind a hat országban a helyi társadalombiztosító finanszírozza a szülési szabadságokhoz fűződő pénzbeli juttatásokat, óriási különbségek vannak az egyes országokban igénybe vehető fizetett szabadnapok mértéke között.
Hazánkban három év az engedélyezett szülési szabadság felső határa, a támogatás pedig három részre bomlik. 168 napig jogosult az anyuka a terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS), amely során a korábbi munkabére 70%-át kapja az államtól. Ennek letelte után az anya a gyermek két éves koráig szintén a bér 70%-át kapja gyermekgondozási díj jogcímén (GYED), ám ekkor már életbe lép 460 eurós (130.200 Ft/hó) összeghatár. A gyermek két éves kora után egy évig fix 100 euró marad a támogatás összege. A gyermek egy éves koráig anyasági támogatás mellett munkát vállalni nem szabad, ugyanakkor a szülés után egy évvel a dolgozó választhat a GYED, a GYES és az a melletti munkavégzés között.
Kinek előny, kinek hátrány
A hosszú szabadságnak a munkavállaló szempontjából kétségtelenül számos előnye van, ugyanakkor problémákat is felvet a foglalkoztatói oldalon. "Érthető és megbecsülendő, hogy a munka világába visszatérő anyukák részére szabadságot kívánunk biztosítani, hiszen a gyermekvállalás és nevelés is kemény munka. Érthető, ha a jogalkotó ezt szabadsággal kívánja méltányolni, hiszen a munkában eltöltött idő után is szabadság jár. A gyermekvállalás nemzeti és társadalmi érdek, így ez vitathatatlan, és evidens közös érdekünk, ám amennyiben a távollét alatt erre az időszakra szabadság jár, felmerül a kérdés, hogy azt a munkáltató fizesse-e meg?" - vélekedik Rudas László, Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon (FBN-H) egyesület elnöke.
"A távollét alatt, a hiányzó munkavállalót pótolni szükséges, amelynek járulékait a munkáltató fedezi, majd a későbbiekben a távollét után az anyuka visszatér, ekkor viszont további konfliktus okozhat, hogy az őt pótló munkavállalót megtartja a munkáltató vagy megszünteti a jogviszony, ami több szempontból sem egyértelmű vagy egyszerű." Kivétel lehet, amennyiben őt határozott időre foglalkoztatta, ekkor azonban a munkavégzés során a motiváció lehet kérdéses. A kismamák munkavégzésére vonatkozó szabályozási, és etikai, erkölcsi normák mindig is komoly fejtörést okoztak a munkáltatóknak. Különösen fontos ez egy családi vállalat számára, hiszen nem kérdés, hogy a családi értékek megóvása számunkra kiemelt jelentőségű. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy a távollét utáni szabadsággal járó költségeket a munkáltatónak kell-e megfizetnie, hiszen nem szabad megfeledkeznünk a "beugró" munkaerőről se. Az ő és a többi foglalkozott érdekeit is figyelembe kell venni, miközben a cég próbálja megtalálni a legjobb megoldást mind a munkavállalók, de természetesen a saját munkáltatói érdekei szerint is.
Előny nálunk
A szomszédos országokban azonban jóval rövidebb ideig maradhatnak otthon a kismamák állami támogatást élvezve: „A régióban a legkevesebb fizetett szülési szabadság az ukrán kismamáknak jár, náluk 56 napos fizetett szabadság van meghatározva, illetve maximum 70 nap több gyermek születése és komplikált szülés esetén. Az anya kérvényezheti a szülési szabadság meghosszabbítását a gyermek három éves koráig, ám ekkor az államtól már nem számíthat semmilyen juttatásra." - mondta el a felmérés kapcsán Nemecz István, az Accace ügyvezetője. Lengyelországban is meglehetősen keveset, mindössze 20 hetet finanszíroz a társadalombiztosítás (TB), e mellé kérvényezhető még további négy hét nem fizetett szabadság. Ennél valamivel magasabb, 28 hét a TB által finanszírozott szabadság mértéke Csehországban, ahol ez kibővíthető három évre, ám a 7 hónap letelte után már nem fizet az állam. Szlovákiában az alap, fizetett szülési szabadság 34 hét, amihez hozzá számítandó még a szülés előtti hat hét is. Ez a szám növekszik egyedülálló szülő vagy több gyermek esetén. Romániában a szülést követően kötelező a minimum 42, maximum 63 nap fizetett szabadság kivétele, amely időszakra a bér 85%-ra jogosult az anyuka. Az időszak letelte után az egy vagy két évig tartó gyermekgondozási szabadságot kezdik meg a román kismamák, amely alatt a munkaviszonyuk felfüggesztése mellett állami támogatást kapnak. Amennyiben egy évnél hamarabb visszatér az anyuka a munkahelyére, úgy a rendes bér mellett egy további kb. 111 EUR/hó összegű juttatást kap az államtól a gyermek két éves koráig, ezen kívül kérvényezheti a két órával csökkentett munkaidőt anélkül, hogy a fizetése változna.
