A kismamák rosszul járnak, a munkáltatóknak több a lehetőség

Sokan sokféleképpen értékelik a Munka Törvénykönyve változásait. A kismamák alapvetően rosszul járnak, a munkáltatók számára rugalmasabbá válik a foglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzők pedig kifejezetten örülnek. A június 18-án hozott módosításokkal szerintük akár a foglalkoztatás is bővülhet.

Az elmúlt hónapok alatt folyamatos egyeztetés zajlott a munkaerő-kölcsönző szakma és a szaktárca között. Az eredmény ezúttal nem maradt el: az Országgyűlés több fontos ponton módosította 18-án az eredeti szabályozási javaslatot. (A hétfőn elfogadott "átmeneti rendelkezések" számos ponton érintik a július 1-én hatályba lévő törvényt, de a megválaszolatlan kérdések száma ezek elfogadása következtében sem csökkent.) (A törvényről és arról, hogy milyen problémákat vetettek fel vele kapcsolatban a szakmai szervezetek, itt olvashat.)


Kép:PP archív
Változások az új Munka Törvénykönyve kapcsán
2012. július 1-től változnak a felmondási szabályok és fizetett juttatások szabályai.
A munkaszerződésből kimaradhat a munkavégzés helye, de a munkakört meg kell nevezni.
A munkáltató és a munkavállaló az egyedi munkaszerződésekben is köthet olyan megállapodást, amelyre korábbiakban kollektív szerződésre volt szükség.
Az egybefüggő szabadság mértékére, illetve a szabadság átvitelére vonatkozóan is köthetőek egyedi megállapodások 2013-tól.
A munkáltató felelőssége a működési köre helyett csak az ellenőrzési körébe eső káreseményekre terjed ki.
A munkavállaló kártérítési felelősségét nem befolyásolja a havi fizetése a jövőben. Korlátlan, ha a munkáltatónak súlyos gondatlan magatartásával okoz kárt és négyhavi távolléti díjának megfelelő, ha enyhe gondatlansággal okozott kárt.
A munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidős foglalkozás lehetőségét a kismamának a gyermek három éves koráig. A kismamák felmondásának szabályi is változnak.
Az apának is jár ötnapos szülési pótszabadság (ikrek esetén hétnapos).
2013-tól megszűnik az átlagkereset fogalma. A távolléti díjat az alapbérből számítják figyelembe véve a műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, készenléti pótlékot és ügyeleti pótlékot. Ez lesz a felmondási időre járó juttatás, végkielégítés alapja.
A cégek a munkavállaló szempontjából kedvezőtlen irányba is eltérhetnek a munkajogi szabályoktól a munkaszerződésekben.
A munkáltató a munkavállalót ellenőrizheti munkaidőn kívül is bizonyos mértékben.
Az e-mail is írásos nyilatkozat.

Ezzel elhárultak a körülbelül 130 ezer embert foglalkoztató ágazat megszűnésének veszélyei, állítja a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. (Itt olvashat arról, hogy kinek jó az új törvény.) Azért az örömben van némi üröm: az ágazat résztvevői továbbra is változást sürgetnek az egyenlő bérezés elvének túl szigorú alkalmazásában. Véleményük szerint ez hátráltatja a munkaerőpiactól távol esők – ötven éven felüliek, pályakezdő fiatalok, megváltozott munkaképességűek – integrálását. Az ágazat résztvevői – a legnagyobb gyártó/termelő vállalatok, munkaadói szervezetek és kölcsönzők - a szaktárcával további együttműködést szorgalmaznak arra hivatkozva, hogy a jelenlegi szabályban nem érvényesül az EU idevonatkozó irányelvének rugalmassága, mely speciális esetekben –integrációs céllal – lehetőséget ad az egyenlő bérezéstől való eltérésre. Ilyen eset a munkaerőpiactól tartósan távol lévők foglalkoztatása, illetve amikor a munkaerő-kölcsönző vállalat a dolgozónak két kikölcsönzés között is bért fizet.

Mindkét esetben jól jár az állam, hiszen csökkennek a költségei: segélyfizetés helyett a munkabérek adói, járulékai befolynak az államkasszába.

Aminek a kölcsönzők örülnek

Dr. Szabó Tamás, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója ugyanakkor kiemelkedően fontos előrelépésnek tartja a határozott idejű munkaszerződések hosszabbításának lehetőségét, a csoportos létszámleépítés alóli felmentést, az egységes 15 napos felmondási idő és a munkavállalók védelmében az atipikus szabályozású végkielégítés bevezetését.

Az elfogadott módosítási javaslatoknak köszönhetően a jövőben, közintézményekben - ha a foglalkoztatás másképp nem megvalósítható - az alap-tevékenységhez köthetően is lehet alkalmazni kölcsönzött dolgozókat, segítve ezzel a munkaerőhiánnyal vagy létszámkerettel küzdő intézményeket, például a kórházakat. Jelentős változás még a hazai vállalkozások védelmében, hogy ezentúl a külföldi székhelyű kölcsönző cégeknek is a hazaiakkal azonos piacra lépési feltételeket ír elő a jogszabály, megszüntetve ezzel az itthoni kölcsönzők hátrányos megkülönböztetését.

A fizetett juttatások szabályai július 1-től

A bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló alapbére, de a kollektív szerződésben, vagy akár munkaszerződésben ettől el lehet térni akár a munkavállaló számára kedvezőtlenül is.
A munkaszerződésben műszakpótlék helyett havi átalányt is megállapíthatnak. 
Csak a 18 óra után végzett munkára jár a 30 százalékos bérpótlék, a délutáni műszak megszűnik.
A személyi alapbérbe beépíthető a műszak-, vasárnapi és éjszakai pótlék, azonban a rendkívül munkavégzés pótléka nem.
Műszakpótlék csak heti 80 órás munkavégzés esetén jár.
Az éjszakai pótlék az alapbér 15 százaléka.
A vasárnap is nyitva tartó üzletek többműszakos munkáltatók lesznek és a munkavállalóknak 50 százalékos vasárnapi pótlék jár. A megszakítás nélküli tevékenységre nem jár pótlék.
A kötetlen munkaidőben foglalkoztatottak után nem kell túlórát fizetni, valamint a pontos munkaidő-nyilvántartás vezetése sem szükséges.
A túlórára 50 százalékos bérpótlék jár, de a felek dönthetnek úgy, hogy szabadidőben történik a „kifizetés”.

A munkaerő-kölcsönzési iparág igen fontos nemzetgazdasági szempontból: az így létrejövő munkahelyek jelentős része nem jönne létre, ha nem létezne - vagy rugalmatlan szabályok közé szorulna - ez a foglalkoztatási forma. 2011-2012-ben a hazai állások többsége ilyen keretek között valósult meg, hiszen a vállalatok nem tudták saját állományukat bővíteni. Az ágazat mára 130 ezer főt foglalkoztat, százmilliárdos adóbevételt hozva az államkasszának. A kedvezőbb szabályozási feltételek következtében a kölcsönzést igénybe vevők részéről a kereslet növekedése, ezzel a munkaerő-kölcsönzés és foglalkoztatás további bővülése várható a jövőben.

Új felmondási szabályok július 1-től

Lesz felmondás és azonnali hatályú felmondás. Ez utóbbiba tartozik a rendkívüli felmondás, a fél próba idő alatti azonnali hatályú felmondás, és a határozott idejű munkaviszony megszüntetése. A határozott idejű munkaviszony úgy szüntethető meg, ha a munkáltató kifizeti a szerződés lejártáig (legfeljebb egy évre) a távolléti díjat, kivéve, ha a cég csőd vagy felszámolás hatálya alá kerül, illetve, ha a munkavállaló szakmailag tartósan alkalmatlanná válik, írja a HR Portál.

A korábbi szabályoktól eltérően július elsejét követően azonban felmondhat a munkáltató a keresőképtelen beteggé váló munkavállalójának, csak a felmondás ideje akkor kezdődik, amikor már papíron is egészségessé válik. Horváth István ügyvéd szerint kérdéses, hogy hogyan járhat el a munkáltató azokkal szemben, akik már az új szabály hatálybalépése előtt is betegek voltak, vagy azokkal, akiknek 2013-ban lesz hároméves a gyereke. Az új MT szerint ugyanis július elsejétől bizonyos feltételekkel a gyermek hároméves kora előtt is elküldhetővé válik a kismama amennyiben visszatér a gyesről, vagy gyedről és a munkáltató nem talál számára megfelelő pozíciót. A gyes lejártát követő 30 napos felmondási védelem is megszűnt és nem lesz felmondási védelem a gyermekápolási táppénz igénybe vétele esetén sem.
 

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo