Munka törvénykönyve cikkek
Kötelezővé teheti a védőoltást a munkáltató?
Léteznek olyan munkakörök, munkahelyek, ahol a dolgozók egészsége fokozott veszélynek van kitéve a különböző biológiai kórokozók miatt, és ettől függetlenül is előfordulhat, hogy például járványos időszakban a megbetegedések megelőzése válik szükségessé. Kötelezővé tehető-e ilyen esetekben bizonyos védőoltások beadása a munkavállalóknak? Előírhatja-e a munkáltató bizonyos védőoltások beadatását?
Mibe kukkanthat bele a főnök? És miért ütheti meg a bokáját?
A munkáltatónak a munkaviszonnyal összefüggésben széles körű ellenőrzési joga van a dolgozó tevékenységét illetően, de azért messze nem terjed ki mindenre, és ami a legfontosabb: ha a munkavállaló tudta nélkül történik, a vállalat bizony csúnyán megütheti a bokáját.
Bérbe építhető a versenytilalom?
A munkáltatók gyakran kötnek versenytilalmi megállapodást a munkavállalókkal, nehogy a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló a konkurenciához menjen dolgozni. A versenytilalom ellenértékét többféle módon határozhatja meg a munkáltató. Van-e arra lehetőség, hogy az ellenértéket a munkáltató az alapbérbe építse be?
Meddig mehet el a főnök az öltözködési szabályzatban?
Meddig mehet el a munkáltató a munkahelyre vonatkozó megjelenési szabályokkal? Áttekintjük, milyen keretek között írható elő kötelező viselet, avagy milyen feltételekkel tiltható ki a lábujjközös papucs vagy a spagetti pántos top a munkahelyről.
Új szabályok a munkaidőre, pótszabadságra, végkielégítésre
A jövő év elejétől a Munka Törvénykönyve is finomhangoláson esik át, jelentősen módosul többek között az elektronikus aláírásra vonatkozó szabályozás, a felmondás, a végkielégítés és a munkavállaló által fizetett kártérítés is. A legfontosabb újdonságokat az RSM-DTM szakértője foglalta össze.
Így változhatnak a felmondás szabályai
A kormányzat nemrégen közzétette a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok módosításának a tervezetét. Egyelőre nem lehet tudni mikortól, de a változások várhatóan érintik a Munka törvénykönyvét, a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. Kéri Ádám, a Liga Szakszervezetek munkajogászának segítségével áttekintjük a legfontosabb változásokat.
Kispapa szabadság, felmondás emailben: ráncfelvarrás előtt a Munka Törvénykönyve
A három éve elfogadott Munka Törvénykönyve az első igazi, átfogó „ráncfelvarrásán”, esik át rövidesen. Bár a módosító jogszabálytervezet még messze nem végleges, tekintsük át, a HR Portál szakértőjének segítségével, mennyiben és miként változnak az előírások.
A munkáltatóknak kedvez a törvénymódosítás
A Munka törvénykönyvének módosítása tartalmaz ugyan a munkavállalók szempontjából fontos, kedvező változásokat, ezekben azonban továbbra is a foglalkoztatás rugalmassá tételét célzó kormányzati törekvés, semmint a munkavállalók anyagi és szociális biztonságának a szempontja érvényesül – közölte a Liga Szakszervezetek az MTI-vel.
Átírják a Munka Törvénykönyvét
A hároméves új munka törvénykönyve a jogalkalmazás egységesítése miatt módosul, a lényeges szabályok azonban változatlanok maradnak a kormány honlapján hétfőn megjelent módosítási tervezet indoklása szerint.
Nyolchavi bér kártérítésként: átírják a Munka Törvénykönyvét
Várhatóan november végére kerül a parlament elé a munka törvénykönyvének (Mt) módosítása. Munkavállalói és munkáltatói oldalról is tettek javaslatokat, amelyek beépülhetnek a jogszabályba. Változhatnak az állami cégekre, a kollektív szerződésekre, illetve a munkavállaló kárfelelősségére vonatkozó előírások is.
Kinek jó a határozott idejű munkaviszony?
A határozott idejű munkaviszony elsősorban a munkáltató érdekeit szolgálja, ezért a jog fokozottan védi a munkavállalót, és számos rendelkezés korlátozza a határozott idejű munkaviszony „szabad” alakítását.
Elbocsátás előtt illik meghallgatni a munkavállalót
Érdemes lehetőséget biztosítani a munkavállalónak a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezése előadására, ha vele szemben rendkívüli felmondással, vagy munkavégzésére illetve a magatartására hivatkozással munkáltatói felmondással élnénk.
Van, amikor tilos kölcsönözni
Magyarországon viszonylag kevés tilalom vonatkozik a munkaerő-kölcsönzésre. Főszabály szerint bármely munkáltató, bármilyen okból, bármennyi munkavállalót kölcsönözhet, akár öt éves időtartamra. A HR Portál szakértői cikkében összefoglalja azt a néhány korlátot, amit viszont szigorúan be kell tartani.
A felmondás egyik leggyakoribb oka
Nem egyszerű a munkáltatók dolga a felmondás indoklásakor, hiszen úgy kell megfogalmazniuk, hogy az bizonyítható is legyen. Erre bevett fordulat az, ha a munkáltató arra hivatkozik, hogy a munkavállaló veszélyeztette a munkáltató jogos gazdasági érdekeit – de mi lehet ez?
Rosszul jártak a dolgozók az új Munka törvénykönyvével
Az új Munka törvénykönyve jelentősen átrendezte a munkavállalók és a munkáltatók erőviszonyait. Nagyon sok függ a felek megállapodásától, ahol az erőviszonyok azonban ritkán egyenlők. Vannak változások, amelyek kifejezetten hátrányosan érintik a munkavállalókat – derül ki a Liga Szakszervezetek kutatásából.
Bizalom a munkahelyen: mi történik, ha nincs?
A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást köteles tanúsítani. Mit jelent a bizalom a munkaviszonyban és milyen következményei lehetnek, ha a munkavállaló elveszíti a munkáltató bizalmát?
Tévhit, hogy mi dönthetünk a szabadságunkról
Két, három vagy négy hét, esetleg több – mennyi szabadságot lehet nyáron kivenni? Számos kérdés felvetődik ezzel kapcsolatban, például hogy mikor és ki dönthet a szabadságunkról – a kérdésekre megpróbáltak választ találni a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Mit kell bevallani a főnöknek?
Nemcsak a munkáltatónak kell tájékoztatnia a fontos dolgokról a munkavállalót, hanem az utóbbinak is az előbbit. Csakhogy azt, hogy mi számít fontosnak, mindig az adott helyzet határozza meg.
Dolgozhatunk munka mellett?
Hatályos munkajogunk alapján van-e lehetőség arra, hogy munkaviszonyunk mellett más munkavégzésre irányuló tevékenységet végezzünk? Mire kell figyelnünk és melyek azok a korlátozások, amelyekhez igazodnunk kell? E kérdésekre keresi a választ a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának összeállítása.
Mennyi szabit lehet nyáron kivenni?
Számos kérdés felvetődik a nyári szabadságolásokkal összefüggésben. Ezek közé tartoznak például, hogy kivehetjük-e nyáron szabadságot, részmunkaidő vagy több munkahely esetén miként jár a szabadság, valamint, hogy munkaidő-keretben lehet-e szabadságot akár szabadnapra kiadni. A HR Portál szakértőjének segítségével keressük a választ a kérdésekre.
Ezt el kell mondani a munkavállalóknak
Új munkavállaló felvétele esetén a munkáltató köteles tájékoztatni az alkalmazottat, hogy mely feladatok ellátását várta el tőle. Ám ezenkívül is jó néhány dolgot közölni kell vele. Nem is gondolnánk, hogy milyen fontos lehet ez egy munkaügyi perben – figyelmeztet a jogi szakértő.
Mi jár, amikor a meló megáll?
A Munka Törvénykönyve állásidőnek nevezi azt az időtartamot, amikor a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, azaz a munkáltatónál „megáll a munkavégzés”. Hogy milyen szabályok vonatkoznak erre az időszakra, azt az Adó Online szakértői cikkének segítségével mutatjuk be.
Elállhatunk a versenytilalmi megállapodástól?
A munkáltató - bizonyos korlátok között - akkor is elállhat a versenytilalmi megállapodástól egyoldalú nyilatkozattal, ha az elállás jogát a felek a megállapodásban nem kötötték ki kifejezetten, áll a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik közelmúltban hozott ítéletében, amelyet a KCG Partners Ügyvédi Társulás idéz.
5 tévhit a felmondás kapcsán
Számtalan tévhit van a köztudatban a felmondás kapcsán, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon. Ezért most szakértőnk segítségével ezekből szeretnénk eloszlatni néhányat. Mindig kötelező-e felmondás indokolása? Bármikor visszavonható a felmondás? Van-e felmondási védelem a táppénz alatt? Mi történik, ha a próbaidő alatti felmondásban indokolást közöl a munkáltató?
Ezeket fontoljuk meg, mielőtt kirúgnánk valakit
Előbb-utóbb minden cégvezető életében eljön az a pillanat, amikor, ilyen, vagy olyan okokból, fel kell mondania egy dolgozójának. Csakhogy mielőtt ezt az utolsó, drasztikus lépést megtennénk, jó ha válaszolunk magunknak az alábbi kérdésekre.
Mozgóbér? Így lehet szabályosan!
Habár a Munka Törvénykönyvében a mozgóbér fogalma nem szerepel, a munkáltató fizethet ilyen juttatást, csak fontos tudnia, hogy mire ügyeljen, mert komoly bírságba lehet beleszaladni a hibák miatt.
Így figyelhet meg digitálisan a főnök!
Kamerás megfigyelés, ujjlenyomat azonosítás, GPS nyomkövető: a technológia fejlődésével a munkavállalók megfigyelésének széles köre vált lehetővé, azonban az egyes módszerek gyakorlati alkalmazásakor a munkáltató könnyen jogsértést követhet el. A Munka Törvénykönyve engedi a munkavállaló ellenőrzését a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében, de mindez csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén tekinthető jogszerűnek.
Többet engedhet meg magának a munkáltató?
Az új Mt. szabályai nem csak gyengítik a munkáltatói felmondás törvényi garanciáit, de a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit is lényegesen enyhíti – vélekedik a jogi szakértő.
Így kezelhet személyes adatokat a munkáltató
A munkaviszony fennállása során, sőt már az azt megelőző kiválasztáskor a munkavállalók számos személyes adata kerül a munkáltató birtokába. Ezen adatok kezelésére szigorú szabályok vonatkoznak, amelyeket minden munkáltató köteles megtartani. Mely személyes adatokat kezelhet a munkáltató, és miként? Milyen kötelezettségei vannak a személyes adatok kezelésével kapcsolatban? A Piac&Profit szakértője segít!
Ha végre itt a nyár, mennyi szabi jár?
A nyár legizgalmasabb része, amikor hosszabb szabadságot veszünk ki és végre elmegyünk nyaralni. De mégis hány nap szabadság illeti meg a munkavállalót és miképpen veheti azt ki?
Bérlet nem, de Erzsébet-utalvány a szülési szabadság alatt is jár
A szülési szabadság alatt is járhatnak bizonyos béren kívüli juttatások - derül ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság által közzétett jogesetből. A szabadságot ugyanis a Munka Törvénykönyve szerint munkában töltött időnek kell tekinteni.
Már nem éri meg perelni a munkáltatót
Az új Mt. szabályai néhány kivételtől eltekintve 2012. július 1. napjával léptek hatályba, és alapvetően rajzolták át a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit, valamint kockázat átcsoportosítást is végrehajtottak a felek között.
Ezt kell tudni a keresőképtelenségről
A keresőképtelenség azt jelenti, hogy valaki valamilyen okból távol marad a munkától, vagy nincs munkára képes állapotban. A keresőképtelenségnek több variációja lehet, attól függően, hogy a helyzet mit kíván meg a munkavállalótól, a munkáltatótól, milyen igazolásokat kell beszerezni, és milyen juttatások járnak.
Jár a jutalom? És mennyi?
Kevés pozitívabb csengésű szó van egy munkahelyen a jutalomnál, ami mégis sok konfliktus forrása lehet. Mikor jár kötelezően és mikor csak adható? Mi határozza meg, mennyit kell adni? Útmutató jutalmazóknak és jutalmazottaknak.
Mit tudhat rólunk a főnök?
Egy munkáltató óhatatlanul is érzékeny adatokhoz jut, ha bármilyen alkalmazottja van. Fontos azonban, hogyan bánik ezekkel az adatokkal, és az is, mikor semmisíti meg őket. Gyűjteni például tilos az így szerzett információkat.
Kivételezett vagy kiszolgáltatott a vezető munkavállaló?
A munkáltatót vezető és irányító személyek sok tekintetben előnyt élveznek az „egyszerű” dolgozókhoz képest, azonban ennek ellentételezéseként törvényben rögzített fokozott felelősségük van, és kevesebb munkajogi védelmet élveznek. Kik minősülnek vezetőnek? Milyen munkajogi szabályok vonatkoznak rájuk? Hogyan alakul a felelősségük?
Így nem viszi el a céges tudást a lelépő alkalmazott
Sokakban felmerülhet, hogy az alkalmazottaik olyan tudást szereznek a cégnél végzett munka során, amely bizony a versenytársak számára igencsak hasznos volna. Jó lenne ezt kivédeni? Van rá lehetőség - bizonyos keretek között.
Dupla pénz jár annak, aki mégis vasárnap dolgozik
Az Országgyűlés módosította a munka törvénykönyvét, amelynek értelmében azok a kereskedelmi alkalmazottak lesznek jogosultak százszázalékos vasárnapi bérpótlékra, akik olyan boltban dolgoznak, amely csak az adventi vasárnapokon és az év egy tetszőleges vasárnapján nyithat ki.
Így lesz a baj a munkahelyi pletykából
A közösségi média terjedésével egyre több olyan tartalom válik nyilvánossá a munkahelyeken, melyek régebben csak a céges folyosókon vagy a liftben elejtett pletykák szintjén léteztek.Tekintettel arra, hogy ezek a tartalmak akár egy nagyobb közösség előtt is nyilvánossá válhatnak, komoly fejtörést okozhatnak a munkaadónak is.
Idén megint másképp kell kiadni a szabadságot
Idén január elsejétől nem csak a táppénzszabályok változtak meg, de fontos megjegyeznünk egy olyan munkaügyi változást, ami bár nem a táppénz megállapításhoz kapcsolódik, de a munkavállalók táppénzes időszakával szorosan összefügg.
5 fontos munkajogi változás 2015-ben
Legalább 7 nap szabadság jár az apukának, ha gyermeke születik, félévig védelem jár a vezető beosztásúaknak és akár a gyermek 5 éves koráig is kérheti a munkavállaló a részmunkaidő foglalkoztatást. Mi változott még? Összefoglaltuk a 2015. január 1-jével hatályos változásokat a Munka törvénykönyvében.
Mivel jár a vezetői státusz?
Ki számít vezető állású munkavállalónak? Milyen alapbér járhat neki? Milyen szabályok vonatkoznak rá? Íme a legfontosabb tudnivalók.
Így közöljük a felmondást, hogy ne a bíróságon találkozzunk
Mára a legtöbb munkáltató belátta a felmondással kapcsolatos jogszabályok megtartásának fontosságát tekintettel annak zsebbe vágó következményeire. Ám nem mindegyikük van tisztában azzal, hogyan is kell ezt közölni a dolgozóval.
Készülhetnek az ellenőrzésre a munkaerő-kölcsönzők, de mindenki más is
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága kiadta a 2015. évre szóló munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzéseinek az irányelveit. A munkaügyi ellenőrzések kellemetlen meglepetést okozhatnak azon vállalkozások számára, akik nem készülnek fel előre.
Végkielégítés: mi számít bele a jogosultsági időbe?
Mikor nem számít bele a végkielégítésre jogosító időbe a munkabérrel nem díjazott időszaka a dolgozónak? Mi a szabály, ha a munkavállaló keresőképtelensége a munkáltatónak róható fel? Összefoglaltuk a lényeget.
Közeleg az év vége – mi legyen a kiadatlan szabadság sorsa?
Előfordul, hogy az adott évben kiadandó összes szabadságnak csak egy része kerül ténylegesen kiadásra a munkavállalóknak. Ez esetben mi történjen a kiadatlan szabadsággal, átvihető-e a következő naptári évre, és ha igen, milyen esetekben? Mit tartalmaz erre vonatkozóan a Munka Törvénykönyve? Szakértőnk segít!
Mikor lehet megtéríttetni a dolgozóval a kárt?
A munkajogban a kártérítési felelősség szigorúan szabályozott és – a munkavállaló kártérítési felelősségét illetően – erősen korlátozott. Ám vannak olyan esetek, amikor a jog nem köti meg a munkáltató kezét.
Szülési szabadság: vannak csavarok a szabályozásban
Tudta-e, hogy koraszülött babák esetén az általánostól eltérően alakul a szülési szabadság és ezzel összefüggésben a terhességi-gyermekágyi segély jogosultság szabályozása? Bemutatjuk a legfontosabb szempontokat a szabályozásban.