Végkielégítés: mi számít bele a jogosultsági időbe?

Mikor nem számít bele a végkielégítésre jogosító időbe a munkabérrel nem díjazott időszaka a dolgozónak? Mi a szabály, ha a munkavállaló keresőképtelensége a munkáltatónak róható fel? Összefoglaltuk a lényeget.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Felmondás esetén az egyik utolsó, de mindkét fél szempontjából nagyon fontos kérdés a végkielégítésé. A végkielégítés mértékét is szabályozza a Munka törvénykönyve. Lássuk, mitől függ, mennyi jár!

Az alapvető az, hogy a törvény szerint végkielégítés akkor jár a  dolgozónak, ha az adott munkahelyen minimum három éve tart a munkaviszonya ami a felmondás időpontjában is érvényes. Nem jár végkielégítés annak, aki a felmondás időpontjában már nyugdíjas, vagy, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségügyi okkal összefüggő képessége, azaz amennyiben a felmondásra a munkavállaló adott okot - az azonnali hatályú felmondás esetén egyébként is számos dologra kell figyelni. (Közös megegyezés esetén a felek döntése számít. Itt olvashat erről bővebben.) A végkielégítést a munkáltató az utolsó munkában töltött napon köteles megfizetni.

Alapesetben a végkielégítés mértéke az alábbiak szerint alakul:

Munkáltatónál eltöltött

minimum évek száma

Végkielégítés összege

(távolléti díjnak megfelelő összeg)

3 év

egyhavi

5 év

kéthavi

10 év

háromhavi

15 év

négyhavi

20 év

öt havi

25 év

hat havi

Egyéb esetekben is elképzelhető azonban, hogy az alap végkielégítésnél kevesebbre lesz jogosult a munkavállaló.

Kép:PP archív

A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Pontosabban nem számít bele a végkielégítésre jogosító időbe az az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó időszak, amikor a munkavállaló táppénzre jogosult. Amennyiben ugyanis a munkavállaló táppénzben részesül, munkabér nem fizethető ki részére.

Ez alól kivétel

  • a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát.
A felmondás szabályai
A munkaviszony főszabály szerint tartós jellegű jogviszony, és ez igaz akkor is, amikor határozott idejű, de mondjuk, nem két napra szóló munkaviszonyról beszélünk. Éppen ezért a jogalkotó a jogviszony megszüntetésénél számos szabályt ír elő.
Más a helyzet, ha a munkavállaló egybefüggően mondjuk 31 napot keresőképtelen állományban van. A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot biztosít, mely alatt a munkavállaló a távolléti díj 70 százalékára, azaz munkabérre jogosult. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a munkavállaló az adott naptári évben egybefüggően 31 napot keresőképtelen volt, akkor is figyelembe kell venni ezt az időtartamot a végkielégítésre való jogosultság szempontjából, mivel ennek az egybefüggő 31 napos időtartamnak az első 15 napjára a munkavállaló a távolléti díj 70 százalékban, vagyis munkabérben részesült, és csak a fennmaradó 16 napra járt neki a táppénz.

Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti

  • üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint
  • a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.
Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló például a veszélyeztetett várandósság miatt egybefüggően legalább 30 napot meghaladóan keresőképtelen, úgy ezt az időszakot a munkáltatónak nem kell a végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelembe vennie, hiszen ebben az időtartamban a munkavállaló táppénzre jogosult, de távolléti díjra, azaz munkabérre nem.

A munkavállaló részére az üzemi balesetből eredő keresőképtelenség esetén betegszabadság az irányadó törvényi rendelkezések alapján nem adható ki, így a munkavállaló az üzemi balesetből eredő keresőképtelenség időtartama alatt munkabérre sem lesz jogosult. Előfordulhat, hogy az üzemi baleset kapcsán megállapítható munkáltatói felelősség ellenére a munkavállalónak munkaviszonya megszüntetéskor egyáltalán nem, vagy csak kevesebb végkielégítést kell fizetnünk, mert az üzemi balesetből eredő, egybefüggően 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartamát – a munkabérre való jogosultság híján – nem kell figyelembe vennünk. Ezen a helyzeten az sem változtat, hogy az üzemi balesetből eredő keresőképtelenség a munkáltató mulasztására vagy jogellenes magatartására vezethető vissza.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo