Mibe kukkanthat bele a főnök? És miért ütheti meg a bokáját?

A munkáltatónak a munkaviszonnyal összefüggésben széles körű ellenőrzési joga van a dolgozó tevékenységét illetően, de azért messze nem terjed ki mindenre, és ami a legfontosabb: ha a munkavállaló tudta nélkül történik, a vállalat bizony csúnyán megütheti a bokáját.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép:FreeDigitalPhotos.net/ddpavumba

Habár a Munka Törvénykönyve széles ellenőrzési jogkört ad a munkáltatónak, fontos általános korlátként funkciónál, hogy előzetesen tájékoztatni kell a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak. A tájékoztatási kötelezettség köre azonban ennél jóval szélesebb. Ennek megfelelően tájékoztatni kell arról a munkavállalót, amennyiben a gépjárműben nyomkövető berendezés van szerelve, az emaileket a rendszer rögzíti és azokat monitorozzák, valamint, hogy az épületben hol és miért helyeztek el kamerát. A technikai eszközökön túlmenően a munkavállalót és az üzemi tanácsot a személyes adatai kezeléséről is tájékoztatni kell.

Fontos azt is tudni, hogy a tájékoztatás nem jelent beleegyezési kötelezettséget azaz, a munkavállaló hozzájárulására nincsen semmihez sem szükség. Fontos ezzel összefüggésben arra is rámutatni, hogy nem csupán a technikai eszközök alkalmazásáról kell a munkavállalót tájékoztatni. Amennyiben például a munkáltató a beérkező küldeményeket tartalmától és címzésétől függetlenül felbontja, erről is előzetesen tájékoztatni kell a munkavállalót, hiszen a személyiségi jogait érinti – hívta fel a figyelmet dr. Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje a HR Portálon megjelent elemzésében.

A telefonbeszélgetések

Telefonbeszélgetések rögzítése esetében is abból kell kiindulni, hogy az ellenőrzés által megvalósuló adatkezelésre törvény felhatalmazása vagy az érintett személyek hozzájárulása alapján kerülhet sor. Törvény alapján kerül sor beszélgetés rögzítésére a fogyasztóvédelmi, a hírközlési hatóság vagy a NAV ügyfélszolgálatával folytatott beszélgetésnél. Itt a törvény által előírt szempontokat a jogalkotó mérlegelte, azok alkotmányos támadása legfeljebb az Alkotmánybíróságon lehetséges.

Facebook az irodai gépen? Nem alapjog!
Manapság már kevés olyan munkakör létezik, amihez nincs szükség internetre. Ahol van, ott ezt az eszközökkel együtt a munkáltatónak kell biztosítania. Hogy mire és hogyan használható a rendszer, azt érdemes szigorúan szabályozni.
Más esetekben ugyanakkor az érintettek hozzájárulása szükséges. Kiket tekintünk ugyanakkor érintetteknek? Erre a helyes válasz az, hogy mind a hívó, mind pedig a hívott fél annak tekintendő. A telefonbeszélgetés rögzítése is célhoz kötött, azt a munkakörnek, munkavégzésnek is indokolnia kell. Ilyen lehet például az, ha telefonon történik a szerződéskötés vagy call centerről van szó.

A híváslista

A híváslistát is jogosult lehet a munkáltató ellenőrizni, sőt azzal összefüggésben könnyebb helyzetben van. A munkavállaló által lebonyolított hívások esetén a helyzet egyszerűbb. Tekintettel arra, hogy a hívás költségeit a munkáltató viseli, így jogosult annak ellenőrzésére, hogy a munkavállaló telefonhívásai munkával összefüggőek-e. Ekkor is fontos azonban az, hogy az ellenőrzésről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.

Lehetséges az, hogy a kimenő hívásokat két előhívó választásával teszi a munkáltató lehetővé (munkahelyi-magán). A másik módszer az, hogy a munkáltató a híváslistát átadja a munkavállalónak, aki maga jogosult bejelölni a munkavégzéssel összefüggő hívásokat és a munkáltató csupán azokat ellenőrzi, hiszen a többi hívás nem munkahelyi jellegét a munkavállaló elismerte.

Így figyelhet meg digitálisan a főnök!
Kamerás megfigyelés, ujjlenyomat azonosítás, GPS nyomkövető: a technológia fejlődésével a munkavállalók megfigyelésének széles köre vált lehetővé, azonban az egyes módszerek gyakorlati alkalmazásakor a munkáltató könnyen jogsértést követhet el. A Munka Törvénykönyve engedi a munkavállaló ellenőrzését a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében, de mindez csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén tekinthető jogszerűnek.
A bejövő hívások vonatkozásában ugyanakkor már nem hivatkozhat arra a munkáltató, hogy azok költségeit viseli, valamint, hogy a munkavégzéssel összefüggésben szükségszerű és arányos, így nehéz azok ellenőrzését jogszerű módon bonyolítani. A felek hozzájárulásának beszerzését követően sem biztos ugyanis, hogy a cél jogszerűnek minősül.

Az emailekbe belekukkantani nem kell félnetek jó lesz

Abból az alapvetésből kell kiindulni, hogy a munkáltató kizárólag az általa biztosított eszközöket ellenőrizheti. Itt sem mindegy azonban, hogy mit és hogyan ellenőriz a munkáltató. Az adatvédelmi biztos például azt állapította meg, hogy a munkavállalóhoz tartozó freemail postafiók ellenőrzése még a munkavállaló hozzájárulása esetén is jogellenes. Az nem csupán a célját illetően nem felel meg a törvényi követelményeknek, de akár a büntetőjogi felelősséget is felvetheti.

A kimenő levelek ellenőrzése előzetes tájékoztatás esetében nem vet fel jogi aggályokat tekintettel arra, hogy a levelezésre hivatalos ügyben, munkahelyi célból kerül sor. Az sem kizárt, hogy a munkáltató azzal engedélyezi a magáncélú levelezést, hogy azzal egyidejűleg az ellenőrzés jogát fenntartja.

A bejövő emailek esetén azonban a munkavállalói kontroll hiányzik. A munkáltató tehát akkor jár el szabályszerűen, amennyiben lehetőséget biztosít a munkavállalónak arra, hogy a magáncélú leveleket előzetesen eltávolítsa. Az sem jogszerű, amennyiben a munkáltató a kilépett munkavállaló emailjeit automatikusan elolvassa és azokra a munkavállaló nevében válaszol. Ebben az esetben akkor jár el szabályszerűen, amennyiben automatikus üzenettel a küldő fél figyelmét arra hívja fel, hogy az adott ügycsoportban más munkavállalót szükséges keresnie.

Hazugságvizsgálatra is kötelezhető a munkavállaló?
A munkaviszony létesítése előtt és a munkaviszony alatt a munkáltatók különböző vizsgálatoknak vethetik alá a munkavállalókat. Előfordulnak olyan szélsőséges esetek is, amikor a munkáltató hazugságvizsgálatot, azaz poligráfos vizsgálatot kíván elvégeztetni a munkavállalón. Jogszerűen kérhető és végezhető-e a munkavállalón poligráfos vizsgálat? Jogszerű-e az ilyen vizsgálat, ha a munkavállaló kifejezetten hozzájárul?

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo