hirdetés

Rosszul jártak a dolgozók az új Munka törvénykönyvével

Az új Munka törvénykönyve jelentősen átrendezte a munkavállalók és a munkáltatók erőviszonyait. Nagyon sok függ a felek megállapodásától, ahol az erőviszonyok azonban ritkán egyenlők. Vannak változások, amelyek kifejezetten hátrányosan érintik a munkavállalókat – derül ki a Liga Szakszervezetek kutatásából.
hirdetés

Kép: Pixabay

Az eddig a munkavállalóknak kedvező szabályozás a polgári jog szerződéses jogviszonyaihoz való jelentős közeledése útján „piacosodott”, azaz a szabályok jó részét a felek megállapodásától tette függővé. Ebből az is következik, hogy számos alapvető jelentőségű szabálytól a felek megállapodása vagy a kollektív szerződés bármilyen módon eltérhet. Ezzel ugyanakkor a munkajog azon alapvető elve sérült, hogy a munkajogi jogviszonyban a gyengébb felet védelembe kell venni. A változások egyebekben mind az egyéni munkavállalói, mind pedig a kollektív jogokat érintették. A Liga Szakszervezetek az együttműködő partnerünk, a HR Portál által közölt kutatásában azt az öt területet vette szemügyre, ahol az Mt. kifejezetten a munkavállalók hátrányára változott meg.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Az első ilyen terület a munkaviszony jogellenes megszüntetésének a szabályozása. A hatályos rendelkezések értelmében az elmaradt munkabér visszamenőlegesen csupán 12 hónapra követelhető. Ezen túlmenően eltűnt a szabályozásból a 2-12 havi átlagkereset mértékig követelhető átalány kártérítés, mely a munkáltató jogellenes magatartását szankcionálta. Az elmaradt munkabér megtérítése ugyanakkor csak a munkavállaló közvetlen kárának a megtérítését szolgálja (vagy azt sem). Ezt azt jelenti, hogy megszűnt az az érdek, hogy a munkavállaló a jogsérelmét bíróságon orvosolhassa. Ennek visszatükröződése a perstatisztikákban jól látszik.

Munkavégzés

A második terület, hol jelentősen és kedvezőtlenül változott meg a szabályozás, a munkavégzésre vonatkozik. Erre példa az, hogy a munkáltató ugyan most is köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak. A munkaviszony területén létrejövő megállapodások önkéntessége azonban hagy némi kívánnivalót maga után.

Tévhit, hogy mi dönthetünk a szabadságunkról
Két, három vagy négy hét, esetleg több – mennyi szabadságot lehet nyáron kivenni? Számos kérdés felvetődik ezzel kapcsolatban, például hogy mikor és ki dönthet a szabadságunkról.
Rendkívüli munkavégzés

A munkavégzéssel összefüggésben súlyos probléma, hogy a munkáltató rendkívüli munkavégzést is elrendelhet rendkívüli indok hiányában. Ennek elrendelésekor a cselekvését az éves órakeret, valamint a méltányos mérlegelés elve korlátozza.

Kártérítési felelősség

Problémaként jelentkezik a kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok változása is. Míg a munkáltató most is felel valamennyi kárért, mely a munkavégzéssel összefüggésben keletkezik, a felelősség alól számos módon kibújhat. Egyrészt a felelőssége már nem a működési körében, hanem az ellenőrzési előforduló eseményekre terjed ki. Ezzel a jogalkotó kifejezésre juttatta, hogy a felelősséget korlátozni szeretné. Ezen túlmenően kimentheti magát a munkáltató azzal is, hogy a káresemény nem volt előrelátható, illetve hogy nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Ezen felül a munkáltató felelősségét a bíróság tovább mérsékelheti, akár gazdasági helyzete alapján. A munkavállaló kártérítési felelőssége ezzel szemben jelentősen nőtt. Az eddigi egy havi átlagkereset helyett a jelenlegi szabályozás szerint 4 vagy akár 8 havi távolléti díjával is felel.

Kollektív jogok

Végezetül hátrányosan változtak meg a kollektív jogok, azaz azon jogok, melyek a munkavállalók közösségét illetik meg. Itt nehéz egy példát kiemelni. Csökkent a védett tisztségviselők száma, a munkajogi védelem terjedelme, megszűnt a szakszervezeti kifogás joga, illetve a tanulmányi munkaidő-kedvezmény is.

Három dolog, amit érdemes tudni a túlóráról
A napi munkavégzésnek és a munkaviszonnyal kapcsolatos jogvitáknak is gyakori szereplője a túlóra. A túlóra a munkáltató utasításán alapuló többlet munkavégzés, ami ugyanakkor többletköltséget okoz a munkáltatónak is. Mikor rendelhető el, és milyen keretek között? Munkaidőkeret esetén is beszélhetünk túlóráról? Szakértőnk összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.
hirdetés

Véleményvezér

Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Az ukrajnai háború ott tart, hogy minden oldal mindent elővesz a hadi spájzból, ami még működik.
Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

A korrupció ellen harcoló független képviselő Orbán Viktort hivatali visszaélés miatt jelentette fel, Mészáros Lőrincet csalásért.
Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Már semmi nem a régi. Korábban az euró bevezetése egy országban komoly inflációt okozott, most viszont Horvátországban meglepetést.
Rekord a 100 éven felüliek számában

Rekord a 100 éven felüliek számában

A világjárványt követően általános jelenség volt, hogy mindenütt csökkent a várható élettartam. Japánban viszont meghaladta a 90 ezret a 100 éven felüliek száma.
Szárnyal a német hadiipar

Szárnyal a német hadiipar

Két vesztes világháborút követően is Európa élén a német gazdaság, hadiiparuk pedig hatalmasat lépett előre.
Putyin körözött bűnöző lett akkor Magyarországon is?

Putyin körözött bűnöző lett akkor Magyarországon is?

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) körözést adott ki az orosz elnökre, Vlagyimir Putyinra. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo