hirdetés

Rosszul jártak a dolgozók az új Munka törvénykönyvével

Az új Munka törvénykönyve jelentősen átrendezte a munkavállalók és a munkáltatók erőviszonyait. Nagyon sok függ a felek megállapodásától, ahol az erőviszonyok azonban ritkán egyenlők. Vannak változások, amelyek kifejezetten hátrányosan érintik a munkavállalókat – derül ki a Liga Szakszervezetek kutatásából.
hirdetés

Kép: Pixabay

Az eddig a munkavállalóknak kedvező szabályozás a polgári jog szerződéses jogviszonyaihoz való jelentős közeledése útján „piacosodott”, azaz a szabályok jó részét a felek megállapodásától tette függővé. Ebből az is következik, hogy számos alapvető jelentőségű szabálytól a felek megállapodása vagy a kollektív szerződés bármilyen módon eltérhet. Ezzel ugyanakkor a munkajog azon alapvető elve sérült, hogy a munkajogi jogviszonyban a gyengébb felet védelembe kell venni. A változások egyebekben mind az egyéni munkavállalói, mind pedig a kollektív jogokat érintették. A Liga Szakszervezetek az együttműködő partnerünk, a HR Portál által közölt kutatásában azt az öt területet vette szemügyre, ahol az Mt. kifejezetten a munkavállalók hátrányára változott meg.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Az első ilyen terület a munkaviszony jogellenes megszüntetésének a szabályozása. A hatályos rendelkezések értelmében az elmaradt munkabér visszamenőlegesen csupán 12 hónapra követelhető. Ezen túlmenően eltűnt a szabályozásból a 2-12 havi átlagkereset mértékig követelhető átalány kártérítés, mely a munkáltató jogellenes magatartását szankcionálta. Az elmaradt munkabér megtérítése ugyanakkor csak a munkavállaló közvetlen kárának a megtérítését szolgálja (vagy azt sem). Ezt azt jelenti, hogy megszűnt az az érdek, hogy a munkavállaló a jogsérelmét bíróságon orvosolhassa. Ennek visszatükröződése a perstatisztikákban jól látszik.

Munkavégzés

A második terület, hol jelentősen és kedvezőtlenül változott meg a szabályozás, a munkavégzésre vonatkozik. Erre példa az, hogy a munkáltató ugyan most is köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak. A munkaviszony területén létrejövő megállapodások önkéntessége azonban hagy némi kívánnivalót maga után.

Tévhit, hogy mi dönthetünk a szabadságunkról
Két, három vagy négy hét, esetleg több – mennyi szabadságot lehet nyáron kivenni? Számos kérdés felvetődik ezzel kapcsolatban, például hogy mikor és ki dönthet a szabadságunkról.
Rendkívüli munkavégzés

A munkavégzéssel összefüggésben súlyos probléma, hogy a munkáltató rendkívüli munkavégzést is elrendelhet rendkívüli indok hiányában. Ennek elrendelésekor a cselekvését az éves órakeret, valamint a méltányos mérlegelés elve korlátozza.

Kártérítési felelősség

Problémaként jelentkezik a kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok változása is. Míg a munkáltató most is felel valamennyi kárért, mely a munkavégzéssel összefüggésben keletkezik, a felelősség alól számos módon kibújhat. Egyrészt a felelőssége már nem a működési körében, hanem az ellenőrzési előforduló eseményekre terjed ki. Ezzel a jogalkotó kifejezésre juttatta, hogy a felelősséget korlátozni szeretné. Ezen túlmenően kimentheti magát a munkáltató azzal is, hogy a káresemény nem volt előrelátható, illetve hogy nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Ezen felül a munkáltató felelősségét a bíróság tovább mérsékelheti, akár gazdasági helyzete alapján. A munkavállaló kártérítési felelőssége ezzel szemben jelentősen nőtt. Az eddigi egy havi átlagkereset helyett a jelenlegi szabályozás szerint 4 vagy akár 8 havi távolléti díjával is felel.

Kollektív jogok

Végezetül hátrányosan változtak meg a kollektív jogok, azaz azon jogok, melyek a munkavállalók közösségét illetik meg. Itt nehéz egy példát kiemelni. Csökkent a védett tisztségviselők száma, a munkajogi védelem terjedelme, megszűnt a szakszervezeti kifogás joga, illetve a tanulmányi munkaidő-kedvezmény is.

Három dolog, amit érdemes tudni a túlóráról
A napi munkavégzésnek és a munkaviszonnyal kapcsolatos jogvitáknak is gyakori szereplője a túlóra. A túlóra a munkáltató utasításán alapuló többlet munkavégzés, ami ugyanakkor többletköltséget okoz a munkáltatónak is. Mikor rendelhető el, és milyen keretek között? Munkaidőkeret esetén is beszélhetünk túlóráról? Szakértőnk összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.
hirdetés

Véleményvezér

Már a kiflit is horroráron adják

Már a kiflit is horroráron adják

A Vakmajom blog követi az egyik budapesti pékségben árult termék árának alakulását, ahol már 350 forintot is elkérnek egy kovásos kifliért.
Nőttek a veszteségadatok az orosz-ukrán fronton

Nőttek a veszteségadatok az orosz-ukrán fronton

A hadseregek átcsoportosítását követően ismét felerősödtek a harci cselekmények Ukrajnában, ami növeli az áldozatok számát.
Megtaláltuk Szijjártó Péter legnagyobb ellenlábasát

Megtaláltuk Szijjártó Péter legnagyobb ellenlábasát

Szijjártó Péter külügyminiszter béke barátja Bagarjaként járja a világot és nem érti, miért nem értik. Az észt miniszterelnök most elmondta.
Duplájára nőtt a túrós tészta ára

Duplájára nőtt a túrós tészta ára

Igazi hungarikum a túrós csusza, nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné, ne evett volna. Ára iránymutató.
A Magyar Honvédség főparancsnoka Kijevben tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel

A Magyar Honvédség főparancsnoka Kijevben tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel

Ilyen sem volt még. A magyar állam magas rangú politikusai eddig messze elkerülték Ukrajnát.
Hazaáruló kereső program indult

Hazaáruló kereső program indult

Új magyar nemzeti társasjáték kezdődött. A neve, ki a hazaáruló?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo