A Munka Törvénykönyve (46. §) előírja, hogy legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót: a napi munkaidőről, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
A munka törvénykönyvéről részletesebben itt olvashat!
Célszerű egyébként ezeket rögtön a munkaszerződésben szerepeltetni – figyelmeztet Balázs Katalin ügyvéd a Bisnode céginformációs szolgáltató blogján.
Különösen aggályos lehet a munkáltatóra nézve, ha elmarad a tájékoztatás a munkakörbe tartozó feladatokról, tekintettel arra, hogy egy esetleges felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Ennek vagy ezek fennálláságát, valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania egy esetleges munkaügyi perben.
Jelentős mértékben meg tudja könnyíteni a bizonyítási eljárást, ha a munkáltató tudja bizonyítani, hogy előre jelezte, mely feladatok ellátását várta el a munkavállalótól, és így könnyebben lehet bizonyítani azt is, hogy a munkavállaló adott esetben melyeket nem teljesítette.
Célszerű ezért a munkakörbe tartozó feladatokat munkaköri leírás formájában, a fenti határidőben úgy átadni a munkavállalónak, hogy annak munkavállaló által történő átvételét később bizonyítani lehessen. Ezt segíti egy ilyen fordulat szerepeltetése és aláírása a munkaköri leíráson, például, hogy „a fenti feladatokat megértettem, tudomásul vettem, és a fenti munkaköri leírás egy példányát átvettem”.
Ugyancsak a fenti okokból fontos, hogy a munkáltató tájékoztassa a munkavállalót a fenti határidőben a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről. Nagy jelentősége van ugyanis, hogy egy esetleges munkaviszony-megszüntetés, például felmondás során ez a személy jár-e el az adott munkavállaló irányában.