Mi jár, amikor a meló megáll?

A Munka Törvénykönyve állásidőnek nevezi azt az időtartamot, amikor a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, azaz a munkáltatónál „megáll a munkavégzés”. Hogy milyen szabályok vonatkoznak erre az időszakra, azt az Adó Online szakértői cikkének segítségével mutatjuk be.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Kép:PP archív

Az állásidőre a munkavállalót alapbére, és ha munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra jogosult lett volna, bérpótlék is megilleti, kivéve, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni. Az állásidő és annak díjazása mögött meghúzódó elv szerint a foglalkoztatási kockázatot alapvetően a munkáltató viseli, ezért akkor is köteles munkabért fizetni, ha a saját érdekkörében felmerült okból nem tud a munkavállalónak munkát adni. Az állásidő díjazásának két feltétele van: a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, és a munkavégzés nem elháríthatatlan külső okból marad el.

A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását 7 nappal korábban, legalább 1 hétre köteles írásban közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Tehát nem igazán létezik olyan eset, amikor a munkavállalónak nincs munkaidő-beosztása (ilyen lehet munkaerő-kölcsönzés esetén két kikölcsönzés közötti időtartam). Ugyanakkor a beosztás szerinti munkaidőt tágan kell értelmezni, mivel a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége van minden olyan időtartamban, amely munkaidőnek minősül.

A munka törvénykönyvéről részletesebben itt olvashat!

Nem lehet szó azonban az állásidő díjazásáról, ha a munkavállaló oldalán felmerült okból nem kerülhet sor munkavégzésre. A bírói gyakorlat is megerősítette, hogy keresőképtelenség idejére állásidőre nem jár munkabér, mivel a munkavállalót ezalatt munkavégzési kötelezettség nem a munkáltató működési körében, hanem a saját személyében felmerült okból nem terheli. Másik oldalról ugyanakkor azt is megállapította a bíróság, hogy amennyiben a munkavállaló az állásidő alatt keresőképtelenné válik, a táppénz iránti igénye azon a címen nem utasítható el, hogy munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetvesztesége, illetve teljes keresetét megkapja - figyelmeztet együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértői cikke.

5 tévhit a felmondás kapcsán
Számtalan tévhit van a köztudatban a felmondás kapcsán, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon. Ezért most szakértőnk segítségével ezekből szeretnénk eloszlatni néhányat. Mindig kötelező-e felmondás indokolása? Bármikor visszavonható a felmondás? Van-e felmondási védelem a táppénz alatt? Mi történik, ha a próbaidő alatti felmondásban indokolást közöl a munkáltató?
Az elháríthatatlan külső ok csak olyan ok lehet, amire a munkáltatónak sem közvetlen, sem közvetett ráhatása nincs, és a tudomány, illetve a technika adott szintje mellett nem hárítható el (vis maior).

Ilyennek minősülnek a természeti katasztrófák, pl. áradás, de nem tartozik ebbe a körbe, ha a munkáltató üzleti partnere visszamondja a megrendelést, vagy a beszállító késlekedik az anyaggal, hiszen ezeket, mint működési kockázatokat, a munkáltató viseli. A munkáltató működési körének értelmezése során támaszkodhatunk a munkáltatói kárfelelősséggel kapcsolatban kialakult korábbi bírói gyakorlatra, miszerint általában a munkáltató működésének körébe tartoznak a tevékenységével összefüggő személyi magatartásokból (azaz lényegében a munkaszervezésből), a használt anyag, felszerelés, berendezés, energia állapotából, mozgatásából, működéséből eredő okok.

Az elháríthatóság tekintetében figyelemmel kell lenni azon általános munkajogi magatartásbeli követelményre is, miszerint a munkaszerződés teljesítése során általában úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ezért, ha a munkáltató működése szempontjából külső ok merül fel, de egyébként azt a munkáltató az adott helyzetben általában elvárható gondos magatartás mellett el tudná hárítani, a munkáltató nem mentesülhet az állásidőre járó alapbér és bérpótlék megfizetésének kötelezettsége alól.

A sztrájk, mint külső ok megítélése több szempontból vizsgálandó. Erről itt olvashat bővebben.

Így kerülhetjük el a nyári leállást!
Elindult a vakáció, ami komoly kihívás elé állítja a vállalatokat a dolgozók szabadságai miatt. Sok cégnél ez ahhoz vezet, hogy néhány hétre le is állnak a nyári szezonban, ami komolyan megnöveli a költségeket, pedig vannak olyan alternatívák, amelyekkel ez elkerülhető.

Véleményvezér

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo