1. Részmunkaidő kiköthető a munkavállaló kérésére
Változott a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás szabályozása: a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén viszont a gyermek 5 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Eddig a gyermek 3 éves koráig kérhette a munkavállaló a munkaszerződés módosítását.
A közalkalmazotti törvény pedig úgy rendelkezik, a munkáltató köteles a kinevezésben heti 20 órás részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe a gyermek gondozása céljából. A kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat a kérelem szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő közalkalmazott esetén a gyermek 5 éves koráig köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítania.
2. Változott a nagycsaládosok fogalmi meghatározása
Az Mt. tartalmazza azt is, ki minősül három vagy több gyermeket nevelő munkavállalónak. Az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, illetve az, aki gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.
3. Apasági szabadság
A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénybe került be a pótszabadság apukák részére. Eszerint az apának a gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő 2. hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
2015. január 1-jétől a keresőképtelenség teljes egészében jogosít a szabadságra, annak időtartamától függetlenül. Így például, valaki akár egy évig is lehet táppénzen, a teljes időre jár neki a szabadság. Korábban a szabadság szempontjából a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség számított munkában töltött időnek, azaz a hosszabb tartamú keresőképtelenség arányosan csökkentette a munkavállaló szabadságát. Ez azonban nem felelt meg az uniós szabályoknak, így változtattak rajta.
5. Munkajogi védelem vezető beosztású munkavállalóknak
A vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok is módosultak, a vezető is felmondási tilalom alatt áll a várandósság, a szülési szabadság, és a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. De ki számít vezető állású munkavállalónak? Itt megtalálja!
