hirdetés

Így kezelhet személyes adatokat a munkáltató

A munkaviszony fennállása során, sőt már az azt megelőző kiválasztáskor a munkavállalók számos személyes adata kerül a munkáltató birtokába. Ezen adatok kezelésére szigorú szabályok vonatkoznak, amelyeket minden munkáltató köteles megtartani. Mely személyes adatokat kezelhet a munkáltató, és miként? Milyen kötelezettségei vannak a személyes adatok kezelésével kapcsolatban? A Piac&Profit szakértője segít!
hirdetés

Ha személyes adatokról beszélünk, akkor a legtöbb embernek a természetes személyazonosító adatok jutnak eszébe, mint például a név, születési hely, idő, anyja neve, stb. Azonban a személyes adatok köre ennél sokkal tovább terjed. A szintén nyilvánvalóan ebbe a körbe tartozó képmáson, illetve a hangon túl, tartoznak ide adatok az adott személy szokásaira (pl. vásárlási, utazási, szabadidő) , valamilyen állapotára (pl. mentális, fizikai) vonatkozó adatokon át, az adott személy pillanatnyi tartózkodási helyéig (mint tudjuk, vannak munkáltatók akik GPS-en keresztül követik nyomon a dolgozó mozgását, anélkül, hogy ennek módjáról és terjedelméről tájékoztatnák az illetőt - ld. keretes írásunkat).

Kép:PP archív

Mik az adatkezelés alapvető szabályai?

A személyes adatok kezelésének egyik legfontosabb szabálya, és egyben korlátja a célhoz kötöttség követelménye. Azaz személyes adatokat kezelni célhoz kötötten, jogok gyakorlása vagy kötelezettségek teljesítése érdekében lehet. Ez munkaviszony esetén azt jelenti, hogy a munkáltató csak a munkaviszonnyal összefüggésben, az ezzel kapcsolatos feladatainak ellátása, jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése céljából kezelheti a dolgozók adatait. Ettől elérő célból csak akkor, ha ahhoz a munkavállaló kifejezetten hozzájárult.

Így ellenőrizhetők a dolgozók
Előírás, hogy a munkavállalók ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, továbbá a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A munkáltató minden esetben köteles továbbá előzetesen tájékoztatni a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek (például kameráknak) az alkalmazásáról is, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak – vagyis szó sem lehet titkos megfigyelésről. Itt találja a részleteket.
Hogy meddig mehet el a munkáltató, ki olvashatja a munkahelyi e-maileket, vagy mi a helyzet a GPS-nyomkövetés jogosságával, arról itt olvashat.
A munkáltató csak olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek kezelése elengedhetetlen a fenti célok elérése érdekében. Így például a munkáltató nem kezelheti a dolgozó kedvenc mozifilmjére, vásárlási szokásaira, vagy a közösségi médián fenntartott kapcsolataira vonatkozó adatokat, mert ezek rendszerint nem szükségesek a munkaviszony fenntartásához és teljesítéséhez.

A Munka Törvénykönyve ezt azzal az előírással erősíti meg, hogy a munkavállalótól csak olyan adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

A személyes adatot a munkáltató a munkaviszony megvalósításához szükséges mértékben és ideig kezelheti. Így a munkáltatónál nem mindegy, hogy ki kezeli, és ki fér hozzá a személyes adatokhoz. A bérszámfejtést és a munkabér átutalását végző dolgozó jogosan fér hozzá és kezeli a munkavállalók munkabér és bankszámla adatait, azonban szükségtelenül túllépi a munkáltató e mértéket, ha a hozzáférést például a biztonsági őr számára is biztosítja.

Fontos, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót írásban tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről.

Az adatok biztonsága

Nem elég, ha a munkáltató a személyes adatokat a megfelelő célból, mértékben és ideig kezeli. A munkáltatónak gondoskodnia kell az adatok biztonságától is. Ennek érdekében az adatok kezelését úgy kell megoldania, hogy biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. Így az adatokat különösen védeni kell akár a munkáltatón belüli, akár azon kívüli jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés ellen.

E feltételeknek a munkáltató részben az adatokhoz való hozzáférés szabályozásával, részben technikai, informatikai vagy akár fizikai védelem biztosításával tehet eleget.

Az adatok továbbítása

Általános szabály, hogy a személyes adatok harmadik személy, szervezet számára való továbbításához az érintett hozzájárulása szükséges.

A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a dolgozók személyes adatait a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából más személynek átadja. Tipikusan ilyen, amikor a munkáltatótól kiszervezett feladatok körében a bérszámfejtéssel és könyveléssel foglalkozó cégnek adják át ezen adatokat. Ilyenkor a dolgozó kifejezett engedélyére nincsen szükség, de erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

hirdetés

Véleményvezér

Az adócsökkentés kormánya élen az adóemelések európai listáján

Az adócsökkentés kormánya élen az adóemelések európai listáján

A választások előtt fedezet nélkül kiszórt költségvetési milliárdok árát most fizetjük meg. A Pénzügyminisztérium gyakorlatilag átalakult adóemelési üzemmé.
Az értelmetlen dúlás háborújává fajul az orosz-ukrán konfliktus

Az értelmetlen dúlás háborújává fajul az orosz-ukrán konfliktus

Egy víztároló gátja pusztult el Ukrajnában, aminek következményeként 10 Balatonnyi víznek kell pár óra alatt lefolynia a Dnyiprón.
Ciki, ekkorát még nem bukott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Ciki, ekkorát még nem bukott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Közel 300 millió forintos pert vesztett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a Ryanairrel szemben. Az ítélet jogerős.
Elszabadultak a lángosárak

Elszabadultak a lángosárak

A nyaralás kedvenc népi eledelének ára elképesztő magasságokba emelkedett.
Elrettentő példaként került Magyarország óriásplakátra Lengyelországban

Elrettentő példaként került Magyarország óriásplakátra Lengyelországban

Rettenetes nagyot fordult a magyar külpolitika az elmúlt években. Az Orbán-kormány egykori csúcsteljesítménye a Visegrádi Négyek együttműködésben ma már kakukktojásnak számítunk.
Ugrált-e Juhász Péter meztelenül a Bazilika kilátóteraszán?

Ugrált-e Juhász Péter meztelenül a Bazilika kilátóteraszán?

Megosztotta a közvéleményt az a kormányelképzelés, hogy kiveszik a Btk-ból a közéleti diskurzusban elkövetett rágalmazást, becsületsértést. Sokan politikai okokat sejtenek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo