A legtöbb esetben két számjegyű pozitív árfolyam-emelkedést láthattunk a megállapodás bejelentését követően, hiszen
- a Honda árfolyama 11 százalékot,
- a Toyotáé 14 százalékot,
- a Subarué csaknem 17 százalékot,
- a Mazdáé pedig közel 18 százalékot emelkedett.
Nem mindennapi mozgások. Olyannyira nem, hogy a Toyotánál 2008-ban, a Subarunál 2009-ben volt utoljára hasonlóra példa. A Suzuki némileg kakukktojásnak számít szűk 4 százalékos emelkedésével, amit magyaráz, hogy ennél a gyártónál nagyítóval kell keresni az amerikai eladásokat.
A japán alku mellett bizakodásra adhat okot az Egyesült Királysággal kötött kereskedelmi megállapodás is. Abban évi 100 ezer gépkocsiig kedvezményes 10 százalékos vámot garantáltak, és csak a fölött alkalmazandó a 25 százalékos kulcs.
Tavaly 106 ezer gépkocsit exportáltak az Egyesült Királyságból az USA-ba, és idénre némi csökkenésre számítanak, úgyhogy azt mondhatjuk, lényegében a teljes mennyiség a kedvezőbb megítélés alá eshet, bár korlátozott az export további növekedése.
Jól árazott jelenleg az európai autószektor?
Érdekes kettősség jellemzi az európai autószektor értékeltségét. Az európai autószektort tömörítő STOXX 600 Automobiles & Parts index idei évi várakozásokkal kalkulált EV/EBITDA- (vállalati érték/EBITDA) értékeltségi mutatójának jelenlegi értéke 3,1.
A mutató önmagában nem számít túl magasnak, hiszen a tartós fogyasztási cikkek indexe, amelynek egyik alindexéhez tartoznak az európai autógyártók is, több mint kétszer ekkora értékeltségen forog, az európai részvények összessége pedig a 10-es szint fölött van.
