A Munka törvénykönyve 208. §-a értelmében törvény alapján minden munkáltatónál vezető állásúnak minősül a munkáltató első számú vezetője, és az e személy közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. E vezetőket nevezzük általános vezetőknek, mivel jogköre nemcsak egy szűkebb szakmai területet, hanem a cég teljes működését és gazdálkodását átfogja, nem utasítás alapján jár el, érdemben folytat tárgyalásokat.
Emellett, más munkavállaló munkaszerződésében is kiköthetik a felek, hogy vezetőnek minősül, de erre csak három feltétel együttes fennállása esetén van lehetőség:
- ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be,
- alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, azaz 2014-ben 710 500 forintot,
- a munkavállaló a munkaszerződésében maga is elfogadja, hogy vezetőnek fog minősülni.
- munkarendje kötetlen
- gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felelnek,
- amennyiben jogellenesen szüntetik meg a munkaviszonyukat, úgy 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére kötelezhetők,
- esetében nem alkalmazhatóak a felmondási korlátozások,
- nem jogosultak a gyermek gondozása, ápolása miatti fizetés nélküli szabadságon lévőket egyébként megillető felmondási védelemre,
- határozatlan idejű munkaviszonyának felmondása esetén a munkáltatót nem terheli indoklási kötelezettség.
A vezető állásúak munkaszerződése a fentieken túl eltérhet az Mt. teljes második részében foglaltaktól (szintén akár a vezetők hátrányára is), így akár az is lehetséges, hogy a felek például úgy egyezzenek meg, hogy a vezető állású munkavállalónak kevesebb szabadságot, vagy hosszabb felmondási időt írnak elő az Mt-ben található, egyébként kötelező rendelkezésekhez képest - írja az RSM DTM blogbejegyzése.
A vezető állású munkavállaló is mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés és a kötelező orvosi vizsgálat tartamára, valamint a szoptató vezető anya számára biztosítani kell a szoptatási munkaidő-kedvezményt (a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két óra.) Ezen szabályok alkalmazása még a munkavállaló hozzájárulása esetén sem mellőzhető. A vezető is felmondási védelem alatt áll a várandósság és a szülési szabadság ideje alatt és a szülési szabadság biztosításától sem tekinthetnek el a felek.
Szigorúbbak ugyanakkor a vezető állású munkavállalókra vonatkozó felelősségi szabályok. A vezető gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel. Tehát a vétkesség fokától függetlenül a teljes kárt köteles megtéríteni. (Nem vezető állású munkavállaló esetében gondatlan károkozás esetén a kártérítés maximális mértéke négyhavi távolléti díjának az összege.) Amennyiben a vezető állású munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, a munkáltatónak 12 havi távolléti díjat köteles fizetni. A munkáltató az ezt meghaladó kárát – hacsak a felek eltérően nem rendelkeztek – nem követelheti, mivel az az általános munkajogi szabály a vezetőre is változatlanul irányadó, hogy jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén a munkáltató együttes kárigénye a 12 havi távolléti díjat nem haladhatja meg.
