Munka törvénykönyve cikkek
A legtöbb baj a nyári szabadságok miatt van
Munkapszichológusok és HR-szakemberek egyöntetű véleménye, hogy egy évben legalább két hét egybefüggő szabadságra lenne szüksége a munkavállalónak ahhoz, hogy kipihenve és feltöltődve hatékonyan végezze el feladatait. A jellemzően a nyári időszakra időzített hosszabb vakációk azonban sok munkahelyi konfliktus alapjai. Mindez egy kis odafigyeléssel és tervezéssel elkerülhető.
Elég volt a tiltakozás, hogy egyeztetés legyen a törvényről
Számos szakszervezet tiltakozásának eredményeként nem dönt a Parlament ezen a héten a Munka törvénykönyvének nagy visszhangot kiváltó tervezett módosításáról. A jövő hétre hívták össze a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumát, ahol a szociális partnerek javaslatait is várják - tudta meg a Magyar Idők.
Így kell jelezni a távollétet a munkáltatónak
Előfordulhat, hogy a dolgozó váratlanul nem tud megjelenni a munkahelyén betegség, vagy egyéb indok miatt. Ilyen esetben természetesen tájékoztatni kell a munkáltatót a távollétről. Milyen módon és milyen határidőn belül tegyen eleget a dolgozó e kötelezettségnek?
Háromszorosára nőhet a munkaidőkeret
Ma tárgyalhatja az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, mely átfogóan módosítaná a munka törvénykönyve munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. Tekintettel arra, hogy a kormánypárti törvényjavaslat elfogadása valószínűsíthető, valamint, hogy a tervezett módosítások július 1. napjával hatályba fognak lépni, célszerű e változásokra előzetesen felkészülni. Az alábbiakban a legfontosabb változásokat mutatja be szakértőnk.
Nem feltétlenül gond a többes jogviszony
A munkaerőhiány következtében jogos igényként merülhet fel a munkavállalók terheinek növelése - akár többes jogviszony kialakításával. Szakértőnk segít, mely keretek között lehet ez jogszerű.
Erre kell figyelni a munkaidő beosztás során
A munkaerőhiány következtében a munkáltatók gyakran igyekeznek a szabályokat a "rugalmasan" értelmezni, és így a megengedettnél több munkaidőt osztanak be a munkavállalóik számára. Ez azonban komoly veszélyeket rejthet. Jogi szakértőnk segít, mire kell figyelni!
Mikor jár a távolléti díj?
A Munka Törvénykönyve korábbi szövege még az átlagkereset fogalmát használta azokra az esetekre, amelyek díjázását a jelenleg hatályos Mt. már távolléti díj néven definiálja. Az RSM Hungary szakértőjének segítségével áttekintjük, hogy mikor kell egy munkavállalónál távolléti díjat számolni és hogyan kalkulálandó ennek összege.
Változtak a pihenőidő szabályai
A munkavállalót a napi munkavégzés befejezése és a következő napi munkavégzés megkezdése között megillető napi pihenőidő szabályai 2017. január 1-jével némileg megváltoznak, szélesebb körben biztosítva ezzel a munkavállalók számára a regenerációhoz szükséges időt.
Béremelés? Nem árt a szerződést is átírni
A felek számára nem mindig egyértelmű, mikor lehet szükség a munkaszerződés módosítására, és milyen formában lehet ezt megtenni. Az idei minimálbér- és garantált bérminimum-változások kapcsán érdemes áttekinteni a munkaszerződés módosításra vonatkozó szabályokat.
A karácsonyi hajtás miatt nem lehet eltolni a szabadságot
Lassan itt az év vége, ezért a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves szabadságból, illetve hány nap szabadság adható még ki részükre. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjének segítségével megválaszoljuk a leggyakoribb ezzel kapcsolatos kérdéseket!
Piás melós, notórius késő: így büntethet a főnök
Elmúltak már azok az idők, amikor gondolkodás nélkül ajtót mutathatott a főnök a vétségekért, viszont a Munka Törvénykönyve tág lehetőséget biztosít a munkáltatóknak arra, hogy szankcionálják a renitenseket. Jogi szakértő segítségével összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
Folyamatos kiküldetés – változó szabályok
A kiküldetések szabályainak nyári változása komoly gondot jelenthetett azoknak a vállalkozásoknak, amelyek munkavállalói a munkaidejüket a telephelyen kívül töltik. Egy friss módosító javaslat orvosolná ezt a problémát.
Szabadságra kell küldeni a dolgozót, ha nem megy magától
Minden munkavállalónak ki kell adni az év vége előtt minden szabadságot. Ha ez elmarad, főszabály szerint akkor is jogszabálysértésnek minősülhet, ha a munkavállaló sem akart szabadságra menni.
Posztolt, kirúgták, de ki járt jól?
Egy facebookos posztja miatt vált meg egy gyár a dolgozójától, de a munkavállaló gyorsan új állást talált és újra posztolt. Az esemény ráadásul nagy visszhangot kapott a hazai médiumokban, nem éppen jó reklámot csinálva a cégnek. Így felvetődik a kérdés, hogy a végén ki járt jobban.
Komoly bírság várhat a külföldieket foglalkoztató cégekre
A Munka Törvénykönyvének módosítása új kötelezettségeket ró azokra a hazai munkáltatókra, akik egy külföldi cégtől kiküldött munkavállalót foglalkoztatnak. Mind a magyar foglalkoztatóra, mind pedig a külföldi munkáltatóra vonatkozó új szabályok jelentős adminisztratív terhet jelentenek a cégek számára, a rendelkezések teljesítésének elmulasztása pedig komoly bírsággal járhat.
Öt dolog, amit érdemes tudni a próbaidőről
A munkaviszonynak széles körben ismert és alkalmazott intézménye a próbaidő, amely arra szolgál, hogy a felek megláthassák, hogy a munkaviszony, illetve a munkáltató és munkavállaló működése megfelel-e az elvárásaiknak. Annak ellenére, hogy gyakran alkalmazzák a gyakorlatban, mégis sok a félreértés a próbaidővel kapcsolatban. Nézzünk meg most öt dolgot, amit érdemes tudni a próbaidőről.
Munka, munkaidőn kívül? Ha megfizetik…
Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók tisztában vannak általában azzal, hogy ha a munkavállaló a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyes speciális időtartamokban, illetve időszakokban végez munkát, akkor részére bérpótlék jár, amelyet főszabály szerint tételesen a munkavállaló alapbérét alapul véve kell elszámolni. Ugyanakkor sokan nem ismerik az Mt. azon szabályait, amelyek a bérpótlékok tételes elszámolása helyett egyszerűbb elszámolást tesznek lehetővé. Dr. Parázsó Helgát, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjét kérdeztük.
Felmondhatok, ha csúszik a bér?
A munkabérfizetés elmulasztása igen sokféle formában történhet. Az alapeset – és a legsúlyosabb is egyben –, ha a munkáltató egyáltalán nem fizet határidőre. Az is idetartozik, ha fizet ugyan, de kevesebbet, vagy soha nem számolja el a túlórákat. De milyen következménye lehet ennek?
Lehet egy nagyot szusszanni a népszavazás után
Az országgyűlési, helyi önkormányzati választások, illetve a népszavazások alkalmával helyi választási bizottságokat, illetve szavazatszámláló bizottságokat állítanak fel az egyes körzetekben. A választási törvény alapján a szavazatszámlálók, illetve választási bizottsági tagok a választást, népszavazást követő napon mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól.
Mikor jár végkielégítés? És mikor nem?
Visszatérő problémaként jelentkezik, hogy a munkavállalók nem ismerik azokat a körülményeket, amelyek végkielégítésre való jogosultságot teremtenek, valamint még kevésbé ismerik azokat, amelyek a már megszerzett jogosultságot megszüntetik. Nézzük tehát meg a hatályos szabályozást, hogy az mindenki előtt egyértelmű legyen!
Egy órával rövidebb lehet a pihenőidő
Eddig a két műszak között legalább 11 órát kellett biztosítani a dolgozónak – jövőre elég lehet 10 óra vagy akár hét óra pihenés is a Munka Törvénykönyve módosítása szerint – figyelmeztet az RSM Hungary szakértője.
Mi lesz a dolgozókkal, ha eladják a céget?
Munkáltatói jogutódlásról akkor beszélhetünk, ha egy egység, üzletág vagy üzlet úgy kerül átadásra, hogy a továbbműködtetéshez szükséges erőforrások is gazdát cserélnek. Ebben az esetben ugyanis a munkáltató személye is megváltozik, és a munkavállalók is átadásra kerülnek – de a szabályokat ebben az esetben is be kell tartani.
Felmondás, amikor nincs kecmec
A munkavállalók a munkaviszonyuk fennállása alatt felelősséggel tartoznak a munkaviszonyból származó kötelezettségeik teljesítéséért. Ezek megszegése esetén a munkáltató végső esetben a munkaviszony megszüntetését is kezdeményezheti, ám itt sem árt ügyelni a szabályokra – hívta fel a figyelmet az RSM Hungary szakértője.
Három dolog, ami tilos a szabadság kiadásánál
A munkavállaló péntek délelőttre fél nap szabadságot kér, mert hivatalos ügyet kell intéznie. Ezzel el is fogyna az éves szabadsága, de egyben kéri, öt napot hozzanak neki előre a jövő éviből, ha pedig mégsem használná el idén, év végén pénzben váltsák meg. Vajon eleget tegyen-e a munkáltató e kéréseknek?
Mivel büntethet a főnök?
A munkavállalók a munkaviszonyuk fennállása alatt felelősséggel tartoznak a munkaviszonyból származó kötelezettségeik teljesítéséért. Az ilyen kötelezettségek megszegése esetén a munkáltató az eset súlyától függően több megoldás közül is választhat, hogyan szankcionálhatja a mulasztást.
Holnaptól a szövetkezeti törvény szabályozza a diákmunkát
A diákmunka vállalásánál a foglalkoztatás szabályait szeptember elsejétől már nem a Munka törvénykönyve, hanem a szövetkezeti törvény tartalmazza.
Akkor dolgozunk, amikor akarunk?
A munkaidő-beosztás jogát a munkáltató gyakorolja a munka törvénykönyve szerint, ám meghatározott feltételek esetén lehetővé teszi viszont azt is, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezési jogát korlátozza és a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben a munkavállaló részére átadja. Ez utóbbi esetben beszélünk kötetlen munkarendről. Dr. Karika Márton, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje válaszol a kötetlen munkarenddel kapcsolatban feltett kérdéseinkre.
SMS-ben is fel lehet mondani
A próbaidő lényege, hogy a munkaviszony kezdetén a felek jobban megismerjék egymást és „próbára tegyék“ az újdonsült jogviszonyt. Ha nem minden alakul jól, akkor ez az az időszak, amikor indoklás nélkül, azonnal felmondhat a munkáltató, akár sms-ben is.
Százezer diák szerződését kell átírni
Szükségessé vált százharmincezer diák munkavállaló és háromezer cég szerződésének újrakötése az iskolaszövetkezeteknél a szeptember 1-jétől hatályba lépő változások miatt. Az iskolaszövetkezetek megkezdték a tagjaik és megrendelőik értesítését a szeptember 1-jétől esedékes módosításokról. A DIÁKÉSZ érdekképviseleti szövetség a diákok, szüleik és a megrendelők megfelelő tájékoztatása érdekében összefoglalta a változások legfontosabb következményeit és a kapcsolódó feladatokat.
Nyugi, nem tiltja meg újra a kormány a vasárnapi vásárlást
Az, hogy a parlament őszi ülésszakában beterjesztik a kiskereskedelmi munkavégzésre vonatkozó szabályozást, nem azt jelenti, hogy visszaállítanák a vasárnapi boltzárat - közölte Kósa Lajos a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán.
Vasárnap nyitva, szombaton zárva?
A parlament őszi ülésszakában a parlament elé terjesztik a kiskereskedelmi munkavégzésre vonatkozó szabályozást - közölte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A politikus szerint a szombati munkavégzésre is új szabályok kellenek.
Kinek jár pénz vasárnapra?
A 2016 tavaszán eltörölt vasárnapi boltzár kapcsán ismét előtérbe került a vasárnapi pótlék kérdése, hiszen a boltzár eltörlése miatt a pótlékra vonatkozó szabályok ismételten módosultak. Mivel várhatóan szeptemberben újra előkerül a kérdés, most összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Még mindig trükköznek a szabikkal a cégek
A munkaidő nyilvántartásának szabálytalanságai tavaly csaknem 20 ezer embert érintettek a Nemzetgazdasági Minisztérium ellenőrzései szerint. A szabadság kiadásával kapcsolatos jogsértések a leggyakoribbak.
Elveszi a hétvégi pótlékot sokaktól az Mt. módosítása
Hatályba lépett a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosítása. Átfogó változtatások helyett végül csak az uniós jogharmonizáció volt a cél. A módosítások egy pont kivételével a munkavállalóknak kedveznek. Az az egy viszont a hétvégi pótlék elvesztését jelenti egy csomó embernek.
A papát sem lehet kirúgni, ha otthon van a picivel
Megjelent a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása, amely sok újdonságot tartalmaz munkavállalóknak és munkáltatóknak egyaránt. Az RSM-DTM szakértőjének segítségével összefoglaltuk a legfontosabb várható változásokat.
Fülelhet a főnök?
Vita robbant ki Oroszországban a személyiségi jogok és a vállalati érdekek védelmezői között, miután egy cég olyan rendszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy hogy megfigyeljék és elemezzék alkalmazottjaiknak a munkahelyükön mobiltelefon lebonyolított telefonbeszélgetéseit.
Magyar a kötelező nyelv egy munkahelyen?
Az egyre súlyosabb munkaerőhiányra sok helyütt a külföldi munkavállalók alkalmazásával válaszolnak a cégek. Ez azonban több gyakorlati kérdést vet fel: köteles például a munkáltató a fontosabb jognyilatkozatokat magyar nyelven is közölni? A munkavállaló kérésére kell-e biztosítania magyar fordítást a munkaügyi iratokról? A szabályokról dr. Rátkai Ildikó ügyvédet, munkajogászt kérdeztük.
Saját jószántából, tulajdonosként dolgozhat a diák
A szükséges munkajogi védelem mellett kerülhet a megfelelő jogszabályi helyére a diákmunka egy törvénymódosításnak köszönhetően. A DiákÉSZ iskolaszövetkezet üdvözli a változást, hogy a Munka Törvénykönyve helyett a szövetkezeti törvény rendelkezései vonatkoznak majd az ilyen munkavégzésre. Az iskolaszövetkezeti piac felét lefedő szervezet úgy tudja, hogy kedden kerül a parlament elé az erről szóló törvénytervezet.
Vasárnap: csak havi kétszer, dupla pénzért!
A bolti kiskereskedelemben dolgozókat illesse meg 100 százalékos bérpótlék a vasárnapi munkavégzésért - ezt a közös ajánlást tette közzé csütörtökön a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (Liga), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).
Hétvégi munka: jó úgy, ahogy van?
A vasárnapi munkavégzés díjazását a Munka törvénykönyve (Mt.) az 50 százalékos vasárnapi pótlék révén jelenleg megfelelően szabályozza - közölte a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ).
Kinek jár pluszpénz a hétvégén?
A kereskedelemben érdekeltek számára a vasárnapi boltzár eltörlése után a vasárnapi bérpótlék került a figyelem középpontjába, a kormány ugyanis a korábbi állapotot állította vissza. Ezért összeszedtük, hogy a jelenleg érvényes szabályozás mellett kinek jár és kinek nem pluszpénz vasárnapra.
Határozott idejű munkaviszony? Így lehet hosszabb?
A munkaviszony rendszerint hosszabb idejű kapcsolatot jelent az érintettek között, ezért leggyakrabban a munkáltató és a munkavállaló határozatlan időre kötik a munkaszerződést. Arra is van lehetőség azonban, hogy a felek határozott időre hozzák létre a munkaviszonyt. Utóbbi esetben könnyen előfordulhat, hogy a munkáltatónak a tervezettnél tovább van szüksége a munkavállalóra. Hogyan hosszabbítható meg vagy köthető újra a határozott idejű munkaviszony? Milyen korlátai vannak? Szakértőnk válaszol!
A munkavállalók bére bánja a kárt
A magyar cégek harmada megtérítteti a dolgozókkal az általuk okozott balesetekből eredő károkat, a cégek kétharmada viszont inkább lenyeli a veszteségeket, holott létezik olyan megoldás, amellyel a dolgozó és a munkaadó is jól járhatna.
Sok minden változik a vasárnapi nyitással
Bár a boltok vasárnapi nyitvatartását tiltó törvényt már múlt hét elején visszavonták, így elvileg már a múlt vasárnap kinyithattak a boltok, a dolog mégsem ennyire egyszerű. Számos kapcsolódó jogszabály és szerződés módosításának kell megtörténnie ahhoz, hogy ez tényleg jogszerű legyen.
Egy sor törvényt kell átírni a vasárnapi vásárlásért
A 2015. március 15-ével bevezetett vasárnapi munkavégzés tilalmának tegnapi eltörlési szándékával számos jogszabály és ezekhez kapcsolódó joggyakorlat is megváltozni látszik – derül ki a Wolters Kluwer Kft. közleményéből.
A közös megegyezésből is lehet munkaügyi per
A közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés sajátossága, hogy az érintett felek az idő múlásával sok esetben már nem tudnak azonosulni a korábban tett nyilatkozatuk tartalmával, s ennek megfelelően a közös megegyezés érvényességét munkaügyi perben vitatják. Érdemes tehát közelebbről is megnézni azt, hogy milyen eljárási szabályok figyelembe vételével támadható ez a munkaviszonyt megszüntető kétoldalú jognyilatkozat.
Jön a diákmunka szezonja: mire ügyeljünk a szerződésnél?
Lassan kezdenek nyári munkák után vadászni a diákok, ahogy közeledik a vakáció. A nyári diákmunkák előtt azonban érdemes végignézni, mire kell figyelnie a szerződés megkötése előtt a diákoknak és a munkáltatóknak egyaránt. Segítünk.
Mikor lehet elállni a munkaszerződéstől – és ez miért nem felmondás?
Kevéssé ismert tény a Munka Törvénykönyvével kapcsolatban, hogy a munkaszerződést nem csak felmondással vagy közös megegyezéssel lehet megszüntetni, hanem elállással is. Az elállási jog azt jelenti, hogy egy már megkötött szerződés valamelyik fél nyilatkozata alapján a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal megszűnik. A munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó pontos szabályokat dr. Rátkai Ildikó munkajogász segít megérteni.