A munkavállalók bére bánja a kárt

A magyar cégek harmada megtérítteti a dolgozókkal az általuk okozott balesetekből eredő károkat, a cégek kétharmada viszont inkább lenyeli a veszteségeket, holott létezik olyan megoldás, amellyel a dolgozó és a munkaadó is jól járhatna.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Kép: Pixabay

Bizony a legjobb szándék mellett is előfordul, hogy a dolgozók a munkavégzés során kárt okoznak a munkáltatónak. Eltörik egy drága étkészlet, sérül egy csúcstechnológiás elektronikai alkatrész, céges laptop adatokkal együtt eltűnik, céges gépjármű összetörik, targonca elgázol egy vendéget az üzem területén, és még sorolhatnánk a hétköznapi vagy éppen ritka eseteket. Ráadásul egyes károk értéke jelentősen meg is haladhatja a dolgozók havi bérét. (Egy korábbi felmérés szerint a milliárdos összértéket is eléri a magyar cégeknél.) A gyakorlat azt mutatja, hogy az MT. 2012-es változása óta a munkáltatók egyre nagyobb része kifizetteti a munkavállaló által okozott kárt, amely legtöbbször érzékenyen érinti a megtakarítással nem rendelkező munkavállalókat.

A GrECo JLT Hungary Kft. és a Cafeteria TREND szakértői csapata április első felében azt vizsgálta, hogy mit tesznek ilyenkor a munkáltatók. A 172 válaszadó cég gyakorlata elég szerteágazó, de a nem reprezentatív felmérésben résztvevők mindössze 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkajog keretein belül megtérítteti ezt a kárt. Persze ez azt is jelenti, hogy a nagy többségnél viszont a kárérték veszteségként jelenik meg. Közülük 10,5 százalék kifizettetné még ezt a dolgozóval, de a bérek mértéke olyan alacsony a károkhoz képest, hogy általában eltekintenek a kártérítéstől.

Károkozás, kártérítés – mire kötelezhet a munkaadó?
Ellopják a céges laptopot. A dolgozó véletlenül leveri a nyomtatót. Megsérül a céges autó. Számos oka lehet, hogy a munkáltatót kár érje. Mi a következménye a károkozó vagy érintett munkavállalóra nézve?
A válaszadók 20,3 százaléka viszonylag barátságosan veszi magára a keletkezett károkat, de többen vannak, akik bizony duzzogva teszik ezt. A cégek 23,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tehetetlennek érzi magát.

A vállalkozások 9,9 százaléka nem foglalkozott még ezzel a kérdéssel. Az ő figyelmüket valószínűleg egy nagyobb káreset iránítaná rá a megoldás keresésre. „Pedig vannak kézenfekvő megoldások” – emlékeztetett Nagy Mariann a GrECo JLT Hungary Kft. vezető biztosítási tanácsadója. A biztosítók kínálatában már léteznek olyan konstrukciók, melyek pont ezeket a károkat térítik meg a munkáltató számára, így a cégnek nem kell „benyelnie” a kárt, vagy éppen belebonyolódni egy kártérítési vitába.

„A munkáltató és munkavállaló viszonyát döntően befolyásolja egy-egy ilyen kártérítési vita kezelése” – vélekedett a kutatás kapcsán Fata László a Cafeteria TREND szakértője. Egy barátságtalanul megvalósított elszámolás, ennek elhibázott kommunikációja akár több kárt is okozhat a cégben, mint ami valójában bekövetkezett, holott piacon meglévő biztosítási konstrukciók mindkét fél számára elfogadható pénzügyi megoldást jelenthetnek.

Ki a felelős a munkahelyi balesetekért?
Még az alapvetően nem veszélyesnek tartott munkakörökben is bárkivel történhet baleset. Lehet súlyosabb, lehet enyhébb, mindenképpen érdemes tisztázni, hogy mi a munkáltató kötelessége és lehetőségei, illetve mit tehet a munkavállaló.

Véleményvezér

Ingyen lehet utazni a Békemenetre

Ingyen lehet utazni a Békemenetre 

Vajon ki fizeti a Békemenetet?
Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban

Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban 

A „Nemo” hívójelű fiatal magyar önkéntes volt.
Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra

Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra 

Trump most Ukrajnára koncentrál majd.
Nagyot fordultak Trump hívei Ukrajna ügyében

Nagyot fordultak Trump hívei Ukrajna ügyében 

Orbán Viktor ukránellenes politikája számára rossz hír érkezett.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo