A cégek jelentős részének muszáj környezetvédelmi felelősségbiztosítást kötniük.

13 biztosító tette közzé január 1-re szóló kötelező biztosítási díjait, mintegy 15 százalékkal emelkedhetnek az előző évhez képest a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjai - írja a Biztosítás.hu.

A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítások 10-15 százalékos díjemelkedésére és 140-150 ezer szerződést váltó gépjármű-tulajdonosra számítanak a szakértők év végéig.

Az MNB ajánlást adott ki a fizetéskezdeményezési és számlainformációs szolgáltató vállalkozások számára szükséges szakmai felelősségbiztosítás vagy garancia minimális pénzösszegének meghatározásáról.

A hazai vállalkozások többsége nincs tisztában a szakmai felelősségbiztosítás jelentőségével. Fontos tudni azonban, hogy a biztosítási szerződés önmagában nem elégséges, ha az nem fedezi a valódi kockázatokat, vagy nem biztosít megfelelő fedezetet egy adott károkozás esetén. Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője szerint a magyarországi helyzet nem rosszabb, mint a környező országokban.

Szeptembertől bizonyos építési tevékenységeket végzőktől minimum 1 millió forint összegű felelősségbiztosítás meglétét várja el két kormányrendelet. Mindenkinek, aki rendelkezik ilyennel, érdemes ellenőriznie, hogy a konkrét szerződés mire nyújt fedezetet - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A hazai cégek többsége csak akkor köt biztosítási szerződést, ha azt valamilyen jogszabály előírja számára. Ágazati szereplők ugyanakkor bizakodók, az elmúlt évekhez hasonlóan idén további növekedésre számítanak.

A legnagyobb kockázati tényezőt a biztonság és a szabályozási környezet jelenti a felhőszolgáltatások kiválasztásakor – derül ki a Baker & McKenzie nemzetközi tanulmányából. A következő években az adatvédelemre és a költséghatékonyságra még több figyelmet fordítanak a vállalatok, valamint kiemelt prioritásként kezelik a képzett IT-szakemberek megtartását.

2017-től minden fővállalkozó építőipari kivitelezőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie már a kivitelezési szerződés megkötéskor. A januárban hatályba lépő kormányrendelet (353/2016. XI.18.) kiterjed a családi házak építésére és felújításokra is. Miután nem volt versenyképes piaci ajánlat, a Magyar Építőipari Szakemberek Közössége kedvezményes csoportos felelősségbiztosítási programot indított az építőipari szakemberek számára.

A novemberi időszakot hagyományosan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások váltási időszakaként ismerjük. Jóval kevesebb figyelmet kap az a tény, hogy a vállalati vagyonbiztosítások mintegy harmadának is január elsején van az évfordulója. Az érintett vállalkozásoknak december 1-jéig van lehetőségük arra, hogy több biztosító ajánlatát összehasonlítva döntsenek egy esetleges biztosítóváltásról.

Miközben évről évre jelentősen nő a szakmai szolgáltatásnyújtás során okozott károk nyomán megítélt kártérítések összege, a kapcsolódó kockázatok fedezésére szolgáló szakmai felelősségbiztosítások egyre kisebb hányadát fedezik az ilyen jellegű kifizetéseknek. Ennek elsődleges oka, hogy a kötelezően előírt minimális limitek az elmúlt években vészesen lemaradtak a gyakorlatban felmerülő igényektől. Eközben számos szakma esetében a jogszabályok továbbra sem követelnek meg semmilyen kötelező biztosítékot a szakmai tévedések, műhibák okozta károk ellentételezésére.

Szinte minden termékkör esetében előfordul, hogy valamilyen termék visszahívására kerül sor- az autóiparban olykor súlyos balesetek előzik ezt meg, mondjuk egy hibás alkatrész miatt, de itthon is volt olyan példa, amikor egy élelmiszeripari termék estében „kifogásolható terméket” találtak a csomagolásban. De honnan lehet tudni, hol a bibi?

Az új Ptk. két évvel ezelőtti bevezetésekor a legnagyobb vihart a vezető tisztségviselők felelősségének újraszabályozása kavarta. A Ptk.-t idén júliusban megint módosítják, és ez érinti a felelősségi szabályokat is. Könnyen előfordulhat viszont, hogy ez több problémát generál majd, mint amennyit megold: a törvénytervezet szerint a vezető tisztségviselő felelőssége akkor is megállapítható lesz majd, ha a kár a társaság szerződésének szándékos megszegéséből ered. Feltehetően új gyakorlati problémákat vet fel a módosított szabály alkalmazása - véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A kis- és középvállalkozások negyede nem rendelkezik sem vagyon-, sem felelősségbiztosítással. Számukra egy káresemény a működés kényszerű leállása esetén végzetes következménnyel is járhat.

A magyar cégek harmada megtérítteti a dolgozókkal az általuk okozott balesetekből eredő károkat, a cégek kétharmada viszont inkább lenyeli a veszteségeket, holott létezik olyan megoldás, amellyel a dolgozó és a munkaadó is jól járhatna.

Két éve immár a cégek ügyvezetői is felelnek az általuk vezetett cégek által okozott károkért. A tapasztalatok szerint a cégvezetők „vették az üzenetet” és ezrével kötötték a felelősségbiztosításokat a tevékenységükre.

Felelősségbiztosítás előírásának lehetőségét is tartalmazza az építészeti-műszaki tervezői tevékenység megkezdéséhez és folytatásához az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása. A javaslat július 1-jétől kizárólag elektronikus úton tenné lehetővé a 300 négyzetméternél nem nagyobb épületek bejelentését az építésügyi hatóságnál.

A környezetszennyezés, a biodiverzitás fenntartása és a klímaváltozás új és egyre növekvő mértékű kockázatot jelent a vállalkozásoknak. A hagyományos biztosítások nem fedezik az ebből fakadó károk többségét, Magyarországon mégis nagyon csekély az érdeklődés a felelősségbiztosítások iránt.

Az elmúlt időszak pozitív gazdasági mutatóinak köszönhetően növekedett az emberek gazdaságba vetett bizalma, optimistább a megítélésük a saját helyzetüket illetően és tisztább jövőképet látnak maguk előtt, ami azt eredményezi, hogy nyitottabbak lesznek a biztosítási kockázataik lefedésére, valamint várhatóan könnyebben terveznek és beszélgetnek a saját és a vállalkozásuk biztonságáról, ez pedig jelentősen befolyással lesz a biztosítási piac bővülésére.

A vezető tisztségviselői feladatok ellátásával kapcsolatban kötött és a társaság által fizetett felelősségbiztosítás díja adómentes lesz, méghozzá visszamenőlegesen is a BDO Magyrország szerint.

A diákmunka alkalmazó és alkalmazott számára is számos előnnyel jár, de ahhoz, hogy tényleg megérje a dolog, a munkáltatónak körültekintően kell eljárnia mind a felelősség, mind a munkafeladat kiválasztása, mind az adózás területén.

A vezető tisztségviselők növekvő felelősségi köre az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó változás az új Ptk-ban. Ha azt a gyakorlat dönti is el, hogy mennyire kell félnie az ügyvezetőknek a perektől, úgy tűnik az őket védő biztosítások általánossá válnak. A Piac&Profit szakértője segít átlátni a kapcsolódó adózási kérdéseket.

Az új Ptk.-ban rögzített ügyvezetői felelősség alól nehéz lesz kibújnia a vezető tisztségviselőknek, a legtöbb kárigény várhatóan mégsem fog eljutni a bíróságokig – hangzott el a BKIK és a Piac & Profit KKV Akadémia rendezvényén.

Az új Ptk. hatályba lépésével és az ügyvezetők felelősségére vonatkozó szabályok átírásával megszaporodtak a piacon azok a biztosítási termékek, amelyek segíthetnek a cégek vezetőinek túlélni a kritikus helyzeteket. De ki fizesse ezeket? És ki adózik utána?

Az új Ptk. hatályba lépésével személyes vagyonukkal felelnek a cégvezetők a vezetői minőségükben hozott döntéseikért. Magyarországon körülbelül 300 ezer gazdasági társaságot, és ezen felül még néhány ezer egyéb jogi személyiséggel rendelkező szervezetet (pl. szövetkezeteket) érint. A kockázat biztosítással csökkenthető.