Adóköteles az ügyvezető felelősségbiztosítása

A vezető tisztségviselők növekvő felelősségi köre az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó változás az új Ptk-ban. Ha azt a gyakorlat dönti is el, hogy mennyire kell félnie az ügyvezetőknek a perektől, úgy tűnik az őket védő biztosítások általánossá válnak. A Piac&Profit szakértője segít átlátni a kapcsolódó adózási kérdéseket.

2014. június 4.

Timár Gigi

A Piac&Profit is megírta korábban, hogy perek ezrei indulhatnak az ügyvezetők felelősségének megváltozott szabályai miatt az új Ptk. 2014. március 15-i hatályba lépését követően. Azóta egyre több jogász mondja, hogy túlzott volt az ijedtség, a jóhiszeműen eljáró ügyvezetőknek nem kell attól félnie, hogy a házukat is viszi egy esetleges per. Ennek ellenére nagy népszerűségnek örvendenek az ügyvezetőket védő biztosítási konstrukciók.

A vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosítását megköthetik azok társaságok, akik védeni szeretnék saját vezetőiket, vagy azok a természetes személyek, akik vezető pozíciót töltenek be, és szeretnének gondoskodni személyes vagyonuk védelméről. Ráadásul a pénzügyi veszteségek megtérítésén túl, a biztosítás fedezi a jogi védekezés során felmerülő költségeket is, amelyek azokban az esetekben is jelentős költséget jelenthetnek, ha a kártérítési igény végül nem bizonyul megalapozottnak.

Azt azonban nem egyszerű kideríteni, hogy ki is fizesse ezeket? A cég vagy az ügyvezető? És kinek kell adóznia utána? Puskelyné Király Ágnes, a Top Cafeteria Kft. adószakértője válaszol a több törvény által meghatározott problémára.

A társasági adóban minden olyan biztosítás díja elszámolható költség, aminek a biztosítottja munkavállaló, vezető tisztségviselő, személyesen közreműködő tag. Ebből a szempontból nem számít, hogy ez életbiztosításról, felelősségbiztosításról vagy más konstrukcióról van-e szó. (Tao tv. 3. mell. B) 8.)

Az Szja törvény ugyanakkor már különválasztja a biztosításukat tartalmuk szerint és pontosan definiálja, hogy melyik kategóriába mi tartozik. E szerint három kategóriát különít el:

a. Adóköteles biztosítási díj: magánszemély biztosítottra más személy (cég) által fizetett díj... (Szja tv. 3.§ 89.) – ez bármilyen biztosítás lehet.

b. Személybiztosítás: élet-, baleset- és betegségbiztosítás (Szja tv. 3.§ 90.)

c. Kockázati biztosítás: olyan személybiztosítás ... (Szja tv. 3.§ 91.)

Az Szja tv. 1. mell. 6.3. szerint adómentes a kockázati biztosítás (bizonyos összegig). A fenti definíciót figyelembe véve ugyanakkor ez csak élet-, baleset- vagy betegségbiztosítás lehet. Az 1. melléklet 6.9. pontban még egy adómentes biztosítási típust rögzít a törvény, ez szintén életbiztosítás. Tehát a felelősségbiztosítás ezen kategóriák egyikében sem jöhet szóba.

Nem az ügyvezetőt kell védeni, hanem a pozíciót

A cégeknek nem az egyes vezető tisztségviselőkre kell biztosítást kötniük, hanem a pozícióknál kell meghatározni a felelősségi köröket és a kockázatot - mondta Gál József, az UFS Bróker felelősség- és vagyonbiztosítási szakértője a Piac&Profit KKV-Akadémiáján. „Érdemes a legrosszabbra felkészülni. Azonban az a tapasztalatunk, hogy a cégek minél olcsóbban szeretnék megúszni a biztosítást, így viszonylag kis fedezeti limiteket kérnek” – mondta. „A gyakorlatban azonban a mérleg alapján, az alkalmazotti létszám alapján, illetve a várható kockázatok alapján ki lehet számítani, mik azok a kockázatok, amiket mindenképpen le kell fedni, ennek alapján kell belőni a limitet” – mondta, kiemelve, hogy hibát követ el, aki szerint vele nem történhet meg, hogy beperelik. További részleteket többek között a legjellemzőbb károkról itt talál.

Az Szja tv. 70.§ (1) c) szintén a személybiztosításra mondja ki, hogy „egyes meghatározott juttatásnak” minősül, tehát ide tartoznak azok az élet-, baleset- és betegségbiztosítások, amelyek nem felelnek meg a „kockázati” kategóriának, vagy meghaladják az értékhatárt. Tehát a felelősségbiztosítás ebbe a jogi kategóriába sem fér bele.

Felmerülhet még az Szja tv. 4.§ (2a) b) pontjának illetékessége, amely a „kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás” kategóriát tartalmazza, ami nem minősül bevételnek. Szakértőnk ebben a kérdésben a NAV-val is folytatott egyeztetést, amelynek eredménye – némi vita után – az lett, hogy az vezető tisztségviselő felelősségbiztosítása ebbe a kategóriába sem fér bele, mivel ez csak a cég kártérítési felelősségére vonatkozhat.

Így marad a „simán” adóköteles biztosítási díj, ami azt jelenti, hogy összevonandó jövedelem, a vezető tisztségviselő jogviszonyától függően adó- és járulékköteles.

Véleményvezér