Magyarországon a KSH adatai szerint mintegy 1 millió 150 ezer mikro-, kis- és középvállalkozást tartanak nyilván, ezeknek mintegy 85 százaléka folytat tényleges gazdálkodási tevékenységet, a hazai GDP közel 60 százalékát állítva elő. Túlnyomó többségük (97%) 1-10 fő közötti létszámot foglalkoztató társaság, amelyek esetében az üzletmenet folyamatossága, az elvárt minőség fenntartása és a cégvezető, illetve a kulcsemberek biztonsága a cég túlélésének alapfeltétele.
A cégvezetők leginkább az értékesítési és gazdálkodási eredményeket tartják szem előtt, de emellett számos olyan tényezőt is figyelembe kell venniük, ami potenciális veszélyforrást jelent üzletmenetükre nézve. A biztosítással kezelhető kockázatok közül a megkérdezettek egyértelműen a betöréstől (37%), illetve annak következményeitől tartanak leginkább, csaknem minden válaszadó ezt helyezte a lista első helyére. 36 százaléknyian a csőtörések okozta károkat, 32 százaléknyian a tűzeseteket, míg 23 százaléknyian a robbanást sorolták a számukra leginkább problémának tartott károkok közé. Az elemi károk (villám, földrengés) említése csak ezek után következnek – derült ki az UNION Biztosító felméréséből.
„A káresetek következményei közül a cégek elsősorban a helyreállítás elhúzódása miatt (46%), valamint az ezen idő alatt kieső árbevétel miatt (39%) aggódnak, a káreseményeknek a partnerkapcsolatok megszűnését eredményező hatását már jóval kevesebben említették (28%). Arra nagyon kevesen gondolnak, hogy milyen könnyen vezethet akár végleges megszűnéshez is az, ha egy cégnek egy időre kiesik az árbevétele, ugyanakkor az üzemeltetési költséggel továbbra is számolnia kell. Pedig ezt a kockázatot külön termékkel, az üzemszünet-biztosítással lehet fedezni.” – mondta Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja.
Egy korábbi, 2013-ban elvégzett felmérés adatai alapján megállapítható, hogy lassú fejlődés tapasztalható a kkv-k körében: az eltelt időszak során a vagyonbiztosítások aránya 72-ről 76 százalékra növekedett. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy minden negyedik vállalkozásnak továbbra sincs biztosítási védelme.
A felmérés szerint a felelősségbiztosítások lefedettsége 62-ről 73 százalékra emelkedett. Ez a 11 százalékpontos elmozdulás bíztató adatnak látszik, azonban a tapasztalatok szerint még bőven van tere a további fejlődésnek. Továbbra is kevés ugyanis az olyan cég, amely a tevékenységével kapcsolatos valamennyi fontosabb felelősségi kockázatot fedezi valamilyen biztosítással. Ráadásul főként a kis üzemméretű cégeknek jelent ez problémát, hiszen míg a középvállalkozások esetében 88 százalékos, a kisvállalkozásoknál 74, addig a mikrovállalkozások körében csupán 50 százalék a felelősségbiztosítással való ellátottság. (A hazai kis- és középvállalkozások jelentős részét egy mindent kézben tartó, pótolhatatlan első ember irányítja. Ez azonban veszélyes üzem a cégre és a vezetőre nézve egyaránt – itt olvashat arról, hogy miért.)
Több a kártérítési követelés
Általános felelősségbiztosítás és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mellett a vállalkozás profiljától függően ajánlott például munkáltatói felelősség, illetve termék- és szolgáltatás által okozott károkra is biztosítást kötni. Mindezt már csak azért is célszerű megfontolni, mert az elmúlt években jelentősen nőtt a fogyasztói tudatosság, ami a kártérítési követelések számát is meredeken emelte. Ez tükröződik abban az adatban is, hogy míg három éve a megkérdezett cégeknek csupán 6 százalékának volt felelősség-biztosítási kára, addig ez az érték 2016-ra 18 százalékra nőtt.
A gépjármű-biztosításokkal való ellátottság kismértékben csökkent (80-ról 75 százalékra), ami elsősorban annak köszönhető, hogy a kkv-k által üzemben tartott gépjárművek átlagéletkorának növekedésével csökkent az ebben a körben kötött casco-szerződések aránya. A vagyonbiztosításokhoz képest alacsonyabbnak mondható a személybiztosítások száma a kkv-k körében: munkavállalóiról ily módon a vállalkozásoknak alig fele (56%) gondoskodott 2013-ban, és ez a szám azóta sem változott.
A dolgozóknak juttatásként adható biztosítások tekintetében a kkv-szektorban igen jelentős a bizonytalanság: a megkérdezettek 81 százaléka nem, vagy rosszul ismerte az igénybe vehető kedvezményeket, ami szintén komoly akadálya e konstrukciók további terjedésének.
