Alulbiztosítottak a műhibák

A kötelező szakmai felelősségbiztosításokat nem egy, hanem számos, egymástól teljesen független jogszabály, illetve kamarai előírás szabályozza, eltérő feltételekkel. Ezek az esetek többségében meghatároznak egy minimális térítési limitet, amelynek a szolgáltató által megkötött szakmai felelősségbiztosításnak meg kell felelnie.

„A gyakorlatban részben a tudatosság hiánya, részben a szolgáltatók rosszul értelmezett költséghatékonysági törekvései miatt a szakmai felelősségbiztosításokat az előírt minimum limittel, kötelező limit híján a piacon elérhető legkisebb limittel kötik meg, függetlenül az adott tevékenységben rejlő reális kockázatoktól – magyarázza Papp Lajos a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöke. – Ezért különösen fontos, hogy az előírt limitek reálisan igazodjanak a kár nagyságához: a túl alacsony biztosítási összeg a károsultak érdeksérelmét okozza, miközben a károkozót is könnyen ellehetetlenítheti pénzügyileg.”

Ha beüt a baj, nem állnak fel többé

A kis- és középvállalkozások negyede nem rendelkezik sem vagyon-, sem felelősségbiztosítással. Számukra egy káresemény a működés kényszerű leállása esetén végzetes következménnyel is járhat.

A jogszabályok által előírt limitek sok esetben akár egy évtizede is változatlanok, ami nem csak a kárinfláció miatt probléma, hanem amiatt is, mert a szigorodó bírói gyakorlat, a károsultak növekvő tudatossága és a kárigények ennek nyomán növekvő száma és értéke főként a személyi sérüléses károkozás esetében eredményezett kiemelkedő növekedést a megítélt kártérítések átlagos nagyságában.

Fókuszban az orvosi, ápolói műhibák

Jellemző, és a látványos műhibaperek miatt a köztudatban is jelenlévő példa az egészségügyi szolgáltatások köre, ahol többnyire személyi sérüléses, maradandó egészségkárosodásokkal járó károk keletkeznek. Az egészségügyről szóló, csaknem két évtizede elfogadott törvény hatályba lépése óta nincsen meghatározott limitje a kötelező biztosításnak, amelyeket sok esetben mindössze 1-2 millió forintos limittel kötnek a kórházak. Ez baj esetén a legkisebb kár rendezésére sem elegendő. A szakmai konszenzus alapján jelenleg járóbeteg-ellátás esetén káreseményenként 10, míg fekvőbeteg-ellátás esetén 20 millió forint lenne az előírt limit ideális összege.

Kicsi, de fontos

A szakmai felelősségbiztosítások jelenleg igen kis szeletét képezik a nem élet ágban megkötött biztosításoknak: piaci becslések szerint az éves szinten mintegy 5 milliárd forintnyi díjbevétellel rendelkező szegmens a teljes nem élet ágnak (2015: 430 milliárd forint) mindössze 1,4 százalékát alkotja a FBAMSZ szerint. Szakmák szerinti bontásban a legnagyobb részesedéssel az egészségügyi és az ügyvédi szerződések bírnak. Bár számos szakma esetében a kötelező pénzügyi fedezet más biztosítékok adásával is teljesíthető, a biztosítási díj fizetése a veszélyközösség miatt más fedezetekhez képest lényegesebb olcsóbb megoldás.

Kockázatok az ügyvédi tevékenységekben

Lassan öt éve ugyanakkora, 8 millió forintos az ügyvédi tevékenység káronkénti minimális biztosítási összege. A jellemzően ingatlan-ügyletekkel (adásvétel, öröklés, végrendelet, stb.) okozott ügyvédi műhibák kártérítésének mértéke egyre inkább elszakad ettől a szinttől. Az ingatlanárak elszabadulása miatt egyre nagyobb annak veszélye, hogy a hibázó ügyvédek a jövőben nem lesznek képesek kártalanítani ügyfeleiket – a napi gyakorlatban ugyanis döntő többségük a felelősségbiztosítást az előírt 8 milliós minimum értéken köti meg. A megfelelő védelem jelenleg legalább 40-50 millió forintos minimum limittel lenne biztosítható.

„Összehasonlításképpen meg kell említenünk, hogy a független biztosítási alkuszok az uniós előírásoknak megfelelően, a valós kockázathoz igazodó, káreseményenként minimum közel 400 millió forintos minimum limittel kötelesek szakmai felelősségbiztosításokat kötni” – mutat rá a FBAMSZ elnöke.

Akiknek valamiért nem kötelező a szakmai felelősségbiztosítás

Jelenleg közel két tucat szakmakör esetében írja elő valamilyen jogszabály kötelező szakmai felelősségbiztosítás megkötését, ám az eltérő időpontokban és jogszabályi környezetben megszületett előírások korántsem tükröznek egységes koncepciót. A limitek meghatározása vagy kihagyása mellett számos esetben az sem világos, hogy mi alapján választotta ki a jogalkotó a kötelező biztosítás megkötésére kötelezett szakmák körét.

Jön a kivitelezők kötelező felelősségbiztosítása?

Felelősségbiztosítás előírásának lehetőségét is tartalmazza az építészeti-műszaki tervezői tevékenység megkezdéséhez és folytatásához az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása.

Egy jellemző példa: miközben a könyvvizsgálók számára közel tízéves törvény írja elő ezt a fajta biztosítékot, addig az adótanácsadók és a könyvelők számára máig nincsen ilyen előírás. Pedig az állandóan változó jogszabályi környezet, a növekvő adminisztrációs terhek az elmúlt években jelentősen megnövelték a szakmai szabálytalanságok előfordulásának esélyét. A könyveléssel okozható károk is kiemelkedően magasak lehetnek, miközben a NAV fokozatosan javítja ezen a területen is az ellenőrzéseinek hatékonyságát.

„Tisztában kell lennünk azzal, hogy az előírásoknak a valós piaci helyzethez történő igazításával, pontosításával sem oldódik meg az a probléma, hogy ezek az előírások általános jellegűek, és nem veszik, nem vehetik figyelembe egy-egy adott szolgáltató sajátos jellemzőit, kockázatait. E kockázatok pontos felméréséhez mindenképpen célszerű biztosítóktól független biztosítási szakértőt felkérni, aki képes testre szabott megoldásokkal optimalizálni az adott piaci szereplő biztosítási védelmét” – jelentette ki Papp Lajos.

Kötelező szakmai felelősségbiztosítások limitjei Magyarországon

Forrás: MABISZ gyűjtése

Szakma	Limit	Jogszabály
Állatorvosok	nincs	2012. évi CXXVII. Törvény
Bizalmi vagyonkezelés	a kezelt vagyon összértéke legalább 20 %-ának, de legkevesebb 70 millió Ft összegű, legfeljebb 1 milliárd 500 millió Ft összegű fel.bizt./káresemény/évente (más pü-i biztosíték is lehet)	2014. évi XV. Törvény, 87/2014.(III.20.) Kormányrendelet
Egészségügyi szolgáltatók	nincs	1997. évi CLIV. Törvény
Értékpapírt előállító nyomdák	50 millió Ft/káresemény és évente összesen	98/1995.(VIII.24.) Kormányrendelet
Felszámolók	70 millió Ft/káresemény és évente összesen (más biztosíték is lehet)	114/2006.(V.12.) Kormányrendelet
Független alkuszok	1.251.500 Euro/bizt.esemény 1.876.000 Euro/év felelősségbizt. vagy vagyoni biztosíték	2003. évi LX. Törvény, 319/2004.(XII.1.) Kormányrendelet
Gépjármű eredetiség vizsgálók	nincs	301/2009. (XII. 22.) Kormányrendelet
Felvonók és mozgólépcsők ellenőrzése	nincs	146/2014.(V.5.) Kormányrendelet
Ingatlan értékelő	250 millió Ft/káresemény és 375 millió Ft évente összesen (más vagyoni biztosíték is lehet)	78/2014.(III.14.) Kormányrendelet
MNB által felügyelt, közérdeklődésre számot tartónak nem minősülő gazdálkodónál, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység Nem MNB által felügyelt, illetve nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység	50 millió Ft/káresemény és évente 10 millió Ft/káresemény és évente	2007. évi LXXV. törvény, MKVK Alapszabálya MKVK küldöttgyűlési határozat
Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál könyvvizsgáló Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál könyvvizsgáló cég	100 millió Ft 500 millió Ft	2007. évi LXXV. Törvény

Szakma	Limit	Jogszabály
Hivatalos közbeszerzési tanácsadók	5 millió Ft/ káresemény és 10 millió Ft évente összesen	93/2011.(XII.30.) NFM rendelet
Közjegyzők	50 millió Ft/ káresemény közjegyzőnként és évente összesen	1991. évi XLI. Törvény
Lőtér üzemeltetők	nincs	49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet
Megfelelőségértékelő tevékenység	5/2010.(I.14.) NFGM rendelet szerinti limitek	5/2010. (I.14.) NFGM rendelet
Nem állami fenntartású szociális intézmény fenntartója	nincs	1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet
Orvostudományi kutatások	nincs	1997. évi CLIV. Törvény
Önálló bírósági végrehajtó	20 millió Ft fel.bizt. vagy 20 millió összegű biztosíték letétbe helyezése a Kamaránál	1994. évi LIII. Törvény
Pénzfeldolgozási tevékenység	50 millió Ft/káresemény	2013. évi CCXXXVII. Törvény
Szabadalmi ügyvivők	2 millió Ft/káresemény	1995. XXXII. Törvény, Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara Szabályzata
Személy- és vagyonvédelem, magánnyomozás	nincs	2005. évi CXXXIII. Törvény, 22/2006.(IV.25.) BM rendelet
Ügyvédek	8 millió Ft/káresemény és 16 millió Ft évente összesen	1998. évi XI. Törvény, 7/2011. (X.24.) MÜK Szabályzat
Vadászok	nincs	1996. évi LV. Törvény
Vasúti közlekedési tevékenységet folytatók	217/2007.(X.19.) Kormányrendeletben előírtak szerinti limitek	271/2007. (X.19.) Kormányrendelet

Állapot: 2015. október