A Piac&Profit is megírta korábban, hogy perek ezrei indulhatnak az ügyvezetők felelősségének megváltozott szabályai miatt az új Ptk. 2014. március 15-i hatályba lépését követően. Azóta egyre több jogász mondja, hogy túlzott volt az ijedtség, a jóhiszeműen eljáró ügyvezetőknek nem kell attól félnie, hogy a házukat is viszi egy esetleges per. Ennek ellenére nagy népszerűségnek örvendenek az ügyvezetőket védő biztosítási konstrukciók.
Fölmerül azonban a kérdés, hogy ha egy ilyen felelősségbiztosítás díját nem maga a cégvezető fizeti saját zsebből, hanem a vállalkozás, akkor keletkezik-e, és ha igen, milyen adókötelezettség?
A kérdés eldöntéséhez egyrészt azt kell megvizsgálnunk, hogy a biztosítási díj hogyan számolható el a cég költségei között. Mivel a biztosító vélhetően csak akkor teljesít kifizetést, ha káresemény következik be, és a biztosított személy ez esetben a cég vezető tisztségviselője, a költségelszámolással valószínűleg nem lesz gondunk.
A személyi jövedelem szempontjából már izgalmasabb a helyzet. Az Szja törvény a különböző biztosítás típusok értelmezése között nem határozza meg külön a felelősségbiztosítást. A személybiztosításokra – ide tartoznak az élet-, baleset- és betegségbiztosítások – kiterjedt szabályozás vonatkozik. Ebben a körben vannak olyan biztosítási termékek, amelyek díját adómentesen fizetheti a cég, és vannak olyanok, amelyek után 51,17% adó és járulék kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak. Ez utóbbi az adóköteles személybiztosítás, amit egyes meghatározott juttatásként nevesít a törvény.
A felelősségbiztosítás azonban egyik kategóriába sem sorolható.
Találunk az Szja törvényben egy olyan rendelkezést, amely szerint nem keletkezik bevétele a biztosított személynek (tehát adómentes), ha a biztosítás díját fizető (cég) kizárólag a kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására köti a biztosítást. Ez a hagyományos, a vállalkozás tevékenységével összefüggő felelősségbiztosítás (könyvelők, orvosok, stb.).
Arról jelenleg erősen megoszlanak a vélemények, hogy ebbe a körbe beleérthető-e a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása is. Ha az az álláspont lesz a hivatalos, hogy ez a szerződéstípus nem felel meg a fenti törvényi definíciónak, akkor marad az a szabály, miszerint ez adóköteles biztosítási díj. Vagyis a vezető tisztségviselő és a vállalkozás közti jogviszony alapján kell adót és járulékokat fizetni a biztosítási díj után.
Puskelyné Király Ágnes okleveles adószakértő Top Cafeteria Kft.
