Sok minden változik a vasárnapi nyitással

Bár a boltok vasárnapi nyitvatartását tiltó törvényt már múlt hét elején visszavonták, így elvileg már a múlt vasárnap kinyithattak a boltok, a dolog mégsem ennyire egyszerű. Számos kapcsolódó jogszabály és szerződés módosításának kell megtörténnie ahhoz, hogy ez tényleg jogszerű legyen.

Összeomlik a magyar egészségügy?
Mennyi pénz hiányzik a rendszerből?
Mitől lesznek rövidebb várólisták?
Csak a magánegészségügyre számíthatunk?
Online Klasszis Klub élőben Rékassy Balázzsal

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. szeptember 18. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi XXIII. törvény ("Módosító Törvény") 2016. április 16-án hatályba lépett. Ettől az időponttól kezdődően a jogszabályi rendelkezések ismét lehetőséget adnak arra, hogy az üzletek vasárnap is nyitva tartsanak. A Módosító Törvény hatályon kívül helyezte a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tavaly tavasszal bevezetett korlátozásait. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény ("Kertv.") elvárásai alapján a nyitvatartási idő pontos meghatározása során a kereskedőknek tekintettel kell lenniük a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeire. (Fontos viszont, hogy szemben a kötelező zárva tartással kinyitni nem muszáj!)

A szakértők azt várják, május elejére fog visszaállni a tavaly március előtti állapot
A nagy üzletláncok közül sokan április utolsó hétvégéjén nyitnak ki először, mások viszont még egy hetet várnak, mire minden előkészületet meg tudnak tenni. A szakértők azt várják, általában május elejére fog visszaállni teljes egészében a törvény bevezetése előtti, tavaly március előtti állapot.

A megváltozó nyitvatartási rendet ugyanis a jogszabályok szerint 8 napos határidővel kell bejelenteni az illetékes jegyzőnek. Ennek az előírásnak nem állt módjukban eleget tenni a kereskedőknek, akik már múlt hétvégén nyitva akartak tartani- emeli ki dr. Firniksz Judit, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje.

Az sem jelenthet kiskaput, hogy valaki a korábbi – most visszavont – törvény szerint nyitvatartásra engedélyezett 5 vasárnap egyikeként „könyveli” a múlt hét végét, ezt ugyanis 15 nappal előre be kellett volna jelenteni a jegyzőnél, aki azt nyilvántartásba vette.

Rendkívüli munka?

A Módosító Törvény a Munka Törvénykönyve egyes szabályait úgy módosította, hogy visszaállította a korábbi, azaz a 2015 márciusa előtt hatályos szabályozást. Ennek megfelelően a kiskereskedelmi szektorban üzleteket fenntartó munkáltatóknál vasárnapra rendes munkaidő ismételten elrendelhető.

Kép:Freepik

Ez azonban az első hétvégén még nem volt igaz, a Munka törvénykönyve 140. paragrafusát érintő változások miatt ekkor még csak rendkívüli díjazással lehetett beosztani a munkavállalókat – vagyis 100%-os bérpótlék kifizetésével.

A most következő hétvégétől viszont rendes munkavégzés szabályai szerint is elrendelhető már a munkavégzés. Vasárnap, rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkáltató 50%-os bérpótlékot köteles  fizetni a munkavállalóknak(vasárnapi pótlék). Amennyiben a munkavégzés túlórában történik, úgy a pótlék annak alapján lehet 50, vagy 100 százalék, hogy az adott vasárnap a munkavállaló rendes munkanapjának, vagy pihenőnapjának minősül-e. Mivel a túlóra időtartamára a vasárnapi pótlék is fizetendő, ezért túlóra esetén a két pótlékot össze kell adni.

Mikor módosul a beosztás?

A kereskedelmi cégek minél előbb szeretnék bevezetni a vasárnapi rendes munkavégzést, ennek megfelelően több cégnél szükséges lehet az előre meghatározott munkaidő beosztás módosítása. A már kiadott munkaidő beosztás módosítása a munkavállaló hozzájárulásával lehetséges, bár arra is lehetőség van, hogy a vasárnapi munkavégzésre a munkáltató túlórát rendeljen el.

Ha a munkaidő keret letelik, a következő munkaidő keret kihirdetésekor alakíthat másképp a munkáltató, ekkor már nincs szükség a munkavállaló hozzájárulásához. A vasárnap rendszeresen nyitva tartó üzletek esetén a munkáltató továbbra is kötve lesz ahhoz a szabályhoz, hogy a munkavállalók számára hatnaponta legalább egy pihenőnapot, továbbá havonta legalább egy szabad vasárnapot biztosítani kell.

Mit okozott ez az év?
Hogy mennyi kárt okozott eddig a kormány átgondolatlan intézkedése, azt nehéz felmérni. A KSH adatai szerint több ezer álláshellyel kevesebb lett a kiskereskedelemben, bár a főállásban dolgozók az egyre komolyabb szakemberhiány miatt szinte biztos, hogy találtak új munkahelyet, azok a főleg kismamák, kisgyermekes szülők, és diákok, akik félállásban, vagy más rugalmas foglalkoztatási formában voltak alkalmazottak, valószínűleg rosszul jártak az intézkedéssel. A kiskereskedelmi forgalom ugyan növekedett az elmúlt egy évben, az azonban biztos, hogy ennek jelentős része csak az online kasszák piacfehérítő hatásából eredt – már ami a kis és közepes boltokat illeti. A kormány indoklása, miszerint a legkisebb boltoknál fog lecsapódni a vasárnapi plusz forgalom, látványosan megbukott, a vásárlói szokások kényszerű átalakításával ugyanis éppen ezek az üzletek jártak a legrosszabbul.
A Módosító Törvény hatályba lépését követő első hétvégén még nem volt általános az üzletek nyitva tartása, ez a fentieken túlmenően abból is fakadt, hogy ha a kereskedelmi cégek rendes munkaidőben kívánják a vasárnapi munkavégzést előírni, akkor legalább hét nappal korábban kell ennek munkaidő-beosztását közölniük a munkavállalókkal. Ez a hétnapos időszak pedig a hétfői zárószavazás és az első vasárnap között nem telt el – mondja a PwC jogásza.

Több munkahelyet teremt a visszaváltozás

A törvényváltozás nem érintette ugyanakkor a hosszabb szombati nyitva tartás lehetőségét, vagyis összességében a kereskedők hosszabb ideig lehetnek nyitva, mint korábban valaha – hangsúlyozza a szakember.

Ez pedig munkaerő gazdálkodás szempontjából a jelenlegi állománnyal nehezen megoldható az üzletek számára, ráadásul szombat és vasárnap a kereskedelemben erős napnak számít. Ezért a szakember szerint hosszabb távon újabb munkaerő bevonására lehet szükség ebben a szektorban – vagyis az oda-vissza alakítás több munkahelyet teremthet. (Más szempontból nézve még égetőbb lehet a kereskedelemben tapasztalható munkaerőhiány  - véli Vámos György az OKSZ főtitkára.)

Az 50 több, mint a 100

Ráadásul a rendszeres vasárnapi munkavégzéssel rendszeres az 50%-os bérpótlék is, ami a kiskereskedelemben dolgozók számára valójában a munkabér növekedését eredményezi. Hiába kevesebb ugyanis a pótlék az elmúlt egy évben érvényes 100%-nál, azt évente összesen csak öt hétvégén lehetett megkeresni. (A kereskedelmi alkalmazottak szakszervezete állandó 100%-os pótlékot szeretne.)

Sok egyéb is változik!

A törvény módosítása sok egyéb szerződés módosítását is szükségessé teszi a vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet a jogász.

Tipikus eset például, hogy a plázákban székelő üzletek esetében a bérleti szerződések kötelező nyitvatartási időről rendelkeztek – arról, hogy az üzleteknek kötelező nyitva lenni, amikor a pláza nyitva van. Tavaly ez megváltozott, mivel a nyitvatartási időt jogszabály korlátozta, ennek megfelelően változtatták a bérleti szerződéseket. (Még kártérítési ügyekről is szó volt, mivel az üzletek forgalma csökkent, de a bérleti díj nem.) Most viszont a bérleti jogviszonyok is visszaállnak eredeti tartalommal – ismét kötelező lesz nyitva tartani.

A törvény módosítása sok egyéb szerződés módosítását is szükségessé teszi a vállalkozások számára
Sok helyen a kötelező nyitva tartás nem is a bérleti szerződésben, hanem a házirendben szerepel, amit a plázák egyoldalúan módosítani tudnak a bérlő hozzájárulása nélkül. Ugyanakkor ha a múlt hét végén nem nyitott ki valaki, akkor sem érheti hátrány, mert ennyire gyors hatálybalépésre nem elvárható a munkáltatóktól, hogy reagálni tudjanak – hangsúlyozza dr. Firniksz Judit. Elvileg még a következő hétvégén is méltányolható lenne, ha valaki zárva tart, hiszen a kötelező bejelentés 8 napja még most sem telik le. Így ha valaki csak a jövő héten nyitja ki vasárnap is a plázában lévő üzletét, a bérlővel szemben még akkor sem foganatosítható intézkedés.

Nagyon fontos a háttérszerződések módosítása is – hívja fel a figyelmet a szakember. A biztonsági szolgálat, a logisztika gyakran olyasmi, amit kiszervezett tevékenységként vesznek igénybe a cégek, ezeket a megállapodásokat most (egy év után ismét) módosítani kell. A logisztikai központi raktárakban például nagy átalakítás kell a beszerzésben, ott nem tartanak többet, mint adott időszakra kell. Sok esetben a kiszállítást sem saját gépjárművel oldják meg a cégek, plusz a vasárnapi beszállításkor a komissiózásra is kell ember. A többletszolgáltatás a szakember szerint feltehetőleg itt is többlet munkaerőt indukálhat.

Véleményvezér

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború 

Egyre durvul a háború.
Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya

Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya 

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország.
Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók

Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók 

A tudáspiacon a nulla eredmény rendszerszintű hibát jelez.
Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete

Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete 

Kinek a pap, kinek a papné, valakinek meg mindkettő.
Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika

Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika 

A hintapolitika miatt belassult Orbán-kormány nem nagyon tud gyorsan reagálni a váratlan fejleményekre.
Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban

Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban 

Ez már döfi, a szó átvitt és valódi értelmében.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo