A razzia jövő hét hétfőn veszi kezdetét.

A tagállamoknak kötelezniük kell a munkáltatókat a napi munkaidő tartamának mérését lehetővé tevő rendszer bevezetésére – mondta ki ítéletében az Európai Bíróság egy spanyol szakszervezet és az egyik legnagyobb európai bank közötti vitában.

Kevesen tudják, hogy a május elseje története a nyolc órás munkanappal és negyven órás munkahéttel fonódik össze, amit mi is csak alig negyven éve élvezhetünk, miközben ma már a négy napos munkahéttel, vagy a hat órás munkanappal kacérkodnak a világ fejlettebb részén.

A munkaidőkeret radikális megemelésével kapcsolatban kialakult vitához érdekes adalék lehet, hogy melyik környező országban mennyit dolgoznak a munkavállalók. Az alapvető trend egyértelmű: a munkaidő csökkentése.

A Munka Törvénykönyve tervezett módosításának az eddig leginkább vitatott elemein – az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten – túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország.

Napjainkban sok munkáltató választja az egyenlőtlen munkaidő-beosztás ezen típusát, mégis sok kérdés merül fel a gyakorlati alkalmazás során. Dr. Török Bernadett, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda jogásza kísérletet tesz a munkaidőkerettel kapcsolatban kialakult néhány tévhit eloszlatására.

Még igencsak messze járunk a 2018-as évtől, de tekintsünk előre, és nézzük meg a következő év alakulását munka- és pihenőnapok terén. Jövőre hat szombaton is dolgoznunk kell, viszont tíz hosszú hétvégénk lesz.

Nem érdemes kisebb célt kitűzni Szijjártó Péter szerint, mint, hogy a legversenyképesebb beruházási környezetet biztosítsuk a térségben a leghatékonyabban összekapcsolva a termelést a digitalizációval, valamint, hogy a legversenyképesebb kutatás-fejlesztési helyszínné váljon.

A munka törvénykönyve módosításáról szóló, az Országgyűlés előtt lévő javaslat visszavonását kezdeményezte a parlament gazdasági bizottsága kedden.

Számos szakszervezet tiltakozásának eredményeként nem dönt a Parlament ezen a héten a Munka törvénykönyvének nagy visszhangot kiváltó tervezett módosításáról. A jövő hétre hívták össze a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumát, ahol a szociális partnerek javaslatait is várják - tudta meg a Magyar Idők.

Ma tárgyalhatja az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, mely átfogóan módosítaná a munka törvénykönyve munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. Tekintettel arra, hogy a kormánypárti törvényjavaslat elfogadása valószínűsíthető, valamint, hogy a tervezett módosítások július 1. napjával hatályba fognak lépni, célszerű e változásokra előzetesen felkészülni. Az alábbiakban a legfontosabb változásokat mutatja be szakértőnk.

A részmunkaidős munkaviszony szabályai nem sokban különböznek a teljes munkaidőre létrejött munkaviszonytól. Azonban van néhány eltérés, amire érdemes ügyelni. Miként jön létre a részmunkaidős munkaviszony? Hogyan alakul a munkavégzés díjazása és a szabadság? Szakértőnk segít!

A munkaerőhiány következtében a munkáltatók gyakran igyekeznek a szabályokat a "rugalmasan" értelmezni, és így a megengedettnél több munkaidőt osztanak be a munkavállalóik számára. Ez azonban komoly veszélyeket rejthet. Jogi szakértőnk segít, mire kell figyelni!

Nem minden munkaviszonnyal vagy a munkavégzéssel kapcsolatos változás jelent egyben munkaszerződés módosítást is. Mikor van szükség a munkaszerződés módosítására és mikor nincs? Milyen mozgástere lehet a munkáltatónak a munkaszerződés módosítása nélkül? Szakértőnk segít!

Bár a boltok vasárnapi nyitvatartását tiltó törvényt már múlt hét elején visszavonták, így elvileg már a múlt vasárnap kinyithattak a boltok, a dolog mégsem ennyire egyszerű. Számos kapcsolódó jogszabály és szerződés módosításának kell megtörténnie ahhoz, hogy ez tényleg jogszerű legyen.

A szabályozási környezet változása, az időnként nehezen értelmezhető vagy többféle értelmezés alapján is alkalmazható előírások, illetve az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat esetleges eltérései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaidő szervezéshez kapcsolódó kérdések folyamatos kihívást jelentenek a foglalkoztatók részére – figyelmeztetnek a BDO Magyarország szakértői.

A munkavállalók többségének még a szabadsága alatt is rendelkezésre kell állnia, ha céges ügyben keresik, bár a megkérdezettek fele egyáltalán nem örül annak, ha az irodán kívül munkával kell foglalkoznia. A Randstad Workmonitor legfrissebb adatai szerint a munkahelyi nyomás ellenére csupán minden harmadik alkalmazott érzi úgy, hogy a nyaralás alatt is reagálnia kell a hivatalos levelekre, hívásokra.

A munkaidőkeret a munkaszervezés és munkaidő rugalmas beosztásának egyik gyakori eszköze. Azonban szabályait gyakran félreértelmezik, ami mind a munkavállalók, mind a munkáltatók oldalán hátrányos következményekkel járhat. Járnak-e a bérpótlékok munkaidőkeret esetén is? Megúszható-e így a túlóra fizetés?Kell-e a munkaidőkerethez a munkavállaló hozzájárulása?