Bár minden munkaszüneti nap 20-25 milliárd forint kiesést jelent a gazdaságnak, mégis lesz jócskán belőle jövőre. A 2018. évi munkaszüneti napok munkarendjéről szóló rendelet alapján jövőre 6 áthelyezett munkanap lesz, azaz jócskán kell majd hétvégéken is dolgoznunk, de ezzel szemben bővelkedünk a hosszú hétvégékben. Ha az előző évről és a következő évre átnyúló két hétvégét is beleszámoljuk, akkor összesen 10 hosszú hétvégénk lesz – derül ki az ABT Treuhand csoport blogján közzétett naptárból.
Mint azt korábban megírtuk, a törvényben meghatározott munkaszüneti napra rendes munkaidő akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve külföldön történő munkavégzés során történik. E csoportba tartoznak az egészségügyi dolgozók mellett például a biztonsági őrök vagy a vendéglátásban dolgozók.
Órabéres munkavállalóknak – akár dolgoztak a munkaszüneti napon, akár nem – meg kell fizetni a távolléti díjat a munkaszüneti napra, akkor, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra esik (nagypéntek esetében ez mindig így van). Ennek oka, hogy a munkaidőkeret meghatározásánál a munkaszüneti napokat nem számítja a munkáltató, így a munkavállalót az adott hónapban kevesebb órában lehet foglalkoztatni. Vagyis az órabéres munkavállalónak „kiesik” egy munkanap, és csupán ezért részesülne az adott hónapban kevesebb munkabérben.