Ebből van mindig gond egy munkaügyi ellenőrzésen

A szabályozási környezet változása, az időnként nehezen értelmezhető vagy többféle értelmezés alapján is alkalmazható előírások, illetve az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat esetleges eltérései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaidő szervezéshez kapcsolódó kérdések folyamatos kihívást jelentenek a foglalkoztatók részére – figyelmeztetnek a BDO Magyarország szakértői.

Kép: Freestockphotos

A munkaidő nyilvántartások – és úgy általában az üzleti ügyvitel kapcsán - egyértelműen megfogható egy olyan tendencia, hogy évről évre egyre több cég választ a papír alapú munkaidő nyilvántartás helyett valamilyen elektronikus megoldást. Az elektronikus munkaidő nyilvántartások mindenképpen könnyítenek a munkáltatók adminisztrációs terhein, ugyanakkor fontos, hogy körültekintően járjon el a foglalkoztató egy ilyen rendszer kiválasztása során, hiszen ha az elektronikus munkaidő nyilvántartás nem megfelelő – a cég méretétől és az érintettek számától függően – munkaügyi bírságot is kaphat.

Az elektronikus munkaidő nyilvántartásoknak is meg kell felelniük a naprakészség, a hitelesség és az ellenőrizhetőség követelményének. Utóbbi pedig nem csak azt jelenti, hogy az ellenőrző hatóság részére a munkavégzés helyszínén be kell tudni mutatni a munkaidő nyilvántartást, hanem azt is, hogy a munkavállalók részére is biztosítani kell az ellenőrizhetőség és betekintés lehetőségét.

A szabadságolási szabályok betartásának külön aktualitást adnak az idei ősszel – tehát jelenleg is zajló - országos munkaügyi célvizsgálatok. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az alap és pótszabadságok megállapításával, az időközben ki és belépők szabadságának arányosításával, a töredéknapok kerekítési szabályainak alkalmazásával, az esedékesség évéről történő szabadság áthozatok okának jogszerűségével, illetve az egybefüggő 14 nap szabadság kiadásával lehet a gyakorlatban leginkább probléma.

(Itt olvashat részletesen arról, hogy miben dönthet a munkáltató a szabadság kiadásával kapcsolatban.)

„Noha a hazai vállalatok jelentős része alkalmaz egyenlőtlen munkaidő-beosztást A BDO korábbi TOP 500-as felmérésében 80% körüli arányt mért, a munkáltatók túlnyomó többsége továbbra is a munkaidőkeretet preferálja az elszámolási időszakkal szemben – magyarázza Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója. „Ugyanakkor az is jól látható, hogy bár sokan alkalmazzák a munkaidőkeretet, mégis a mai napig nagyon sok fejtörést okoz a foglalkoztatóknak egy egy ilyen, egyenlőtlen munkaidő beosztás gyakorlati alkalmazásához kapcsolódó kérdés megoldása. Az se felejtsük el, hogy a munka törvénykönyvében szereplő szabályok közül a munkaidő, pihenőidő fejezetben szereplők tekintetében teljes a munkaügyi felügyelők ellenőrzési hatásköre, vagyis onnantól kezdve, hogy a munkaidő része-e az előkészítő és befejező tevékenység, egészen odáig, hogy kiadásra kerültek-e a szabadságok, mindent jogosultak ellenőrizni” – hangsúlyozta.

Számos munkáltató értesült az Európai Unió bíróságának szeptemberi ítéletéről, amely szerint munkaidőnek minősül az az idő, amit a munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatók által kijelölt első és utolsó ügyfél között mindennapos utazással töltenek. Az elmúlt két hónapban sok cégvezető bizonytalanodott el: vajon ez alapvetően felforgatja majd a hazai jogértelmezést is, vagy csupán egy speciális helyzetet érint a bíróság döntése?

Három dolog, amit érdemes tudni a túlóráról
A napi munkavégzésnek és a munkaviszonnyal kapcsolatos jogvitáknak is gyakori szereplője a túlóra. A túlóra a munkáltató utasításán alapuló többlet munkavégzés, ami ugyanakkor többletköltséget okoz a munkáltatónak is. Mikor rendelhető el, és milyen keretek között? Munkaidőkeret esetén is beszélhetünk túlóráról? Szakértőnk összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo