Háromszorosára nőhet a munkaidőkeret

Ma tárgyalhatja az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, mely átfogóan módosítaná a munka törvénykönyve munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. Tekintettel arra, hogy a kormánypárti törvényjavaslat elfogadása valószínűsíthető, valamint, hogy a tervezett módosítások július 1. napjával hatályba fognak lépni, célszerű e változásokra előzetesen felkészülni. Az alábbiakban a legfontosabb változásokat mutatja be szakértőnk.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A munka- és pihenőidő beosztásának kétféle módja ismert: az általános munkarend, valamint az úgynevezett egyenlőtlen munkaidő-beosztás. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munka- és pihenőidőt az egyes napokon egyoldalúan, egyenlőtlenül ossza be. A munkaidő beosztásánál a napi és heti munkalimiteket, pihenőnapokat, pihenőidőt, szabadságot, illetve munkaközi szünetet kell figyelembe vennie.

Erre kell figyelni a munkaidő-beosztás során
A munkaerőhiány következtében a munkáltatók gyakran igyekeznek a szabályokat a „rugalmasan” értelmezni, és így a megengedettnél több munkaidőt osztanak be a munkavállalóik számára. Ez azonban komoly veszélyeket rejthet. Jogi szakértőnk segít, mire kell figyelni!
A munkaidő-keret alkalmazása a rugalmas munkaidő-beosztás egyik legfontosabb eszköze, mely ugyanakkor a munkavállaló számára lényegesen terhesebb, mint az általános munkarend. A munkaidő-beosztás ingadozása függvényében ugyanis ingadozhat a munkavállaló munkabére, a rendkívüli munkavégzés elszámolása pedig a keret lezárultát követő időszakra csúszhat. A hatályos szabályok ebből eredően korlátozzák a munkaidő-keret maximális időtartamát, mely jelenleg legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá a 135. § (4) bekezdésében meghatározott közúti, vasúti, vízi és légi közlekedéssel kapcsolatos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint azonban akár tizenkét hónap vagy ötvenkét hét is lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

A munkaidő-keret hossza a jelenlegi háromszorosa is lehet

A módosítás ez utóbbi rendelkezéshez nyúl hozzá, és lehetővé teszi maximálisan 36 havi munkaidőkeret kollektív szerződésben történő megállapítását. Ezt követően a feleknek órabéres munkavállalók esetében a törvényi szabályoktól (a havi bér az általános munkarend szerinti munkaórák szerint jár) pedig már nem megállapodással, hanem kizárólag kollektív szerződésben lehetne eltérniük. Garanciális elemként érvényesül, hogy 12 havi átlagban a beosztott heti munkaidő a 48 órát 36 havi munkaidő-keret esetén sem haladhatja meg. A módosítás nem változtatja azonban a rendkívüli munkavégzés kompenzálására vonatkozó szabályokat (a munkaidő-keret lejártát követő kompenzálás), így egy 36 havi munkaidő-keret alkalmazásánál a rendkívüli munkavégzés kompenzálása időben jelentősen elcsúszhat.

Kép: PP archív

Pontosítják a szabadság nyilvántartására vonatkozó szabályokat

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, és ezen fő szabályban változás nem lesz. Abban sem lesz változás, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltatónak a szabadság nyilvántartására és kiadására két lehetősége van. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során jelenleg a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Nyártól azonban munkanapnak fog számítani a munkaszüneti nap is, feltéve, ha munkaidőt osztanak be arra. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – ettől eltérően – az adott naptári évben úgy is ki lesz adható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztás szerinti munkanapon mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ebben tehát nincsen változás. A szabadságot az első esetben munkanapban, a második esetben pedig a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.

Rugalmasabb munkaidő-beosztás, fogalmi változások

A munkaidő beosztása a munkáltató joga, illetve kötelezettsége is. Amennyiben ezen kötelezettségét elmulasztaná, állásidőre járó juttatás fizetési kötelezettsége keletkezhet. A munkaidő-beosztást ráadásul legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölnie. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató azonban az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. Ezt a szabályt fogja kiegészíteni kisebb szövegszerű módosítások mellett az a rendelkezés, hogy a munkaidő-beosztás a munkavállaló kérésére vagy beleegyezésével is módosítható.

A törvényjavaslat módosítja továbbá többek között az általános munkarend, a munkaidőkeret, a munkanap, a hét fogalmait, melyekhez azonban érdemi szabályozási eltérés nem kapcsolódik.

Kéri Ádám ügyvéd KRS Ügyvédi Iroda

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo