Mire kell figyelni részmunkaidő esetén?

A részmunkaidős munkaviszony szabályai nem sokban különböznek a teljes munkaidőre létrejött munkaviszonytól. Azonban van néhány eltérés, amire érdemes ügyelni. Miként jön létre a részmunkaidős munkaviszony? Hogyan alakul a munkavégzés díjazása és a szabadság? Szakértőnk segít!

A részmunkaidő alkalmazásáról a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell állapodnia, ami leggyakrabban a munkaszerződésben szokott megtörténni. A feleknek meg kell határozniuk a részmunkaidő mértékét is, ami értelemszerűen kevesebb, mint az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidő, ami rendszerint napi 8 óra. Ha a felek nem állapodnak meg a részmunkaidőben, akkor a munkaviszony automatikusan általános teljes napi munkaidőre (napi 8 óra) jön létre.

Kultúraváltás nélkül csak álom a részmunkaidő
Jelentősen kevesebben dolgoznak részmunkaidőben itthon az uniós átlagnál. Pedig ez az atipikus forma elvileg a munkáltatónak és a munkavállalónak is sok előnyt jelenthet. A szakemberek szerint az anyagi bizonytalanság és a bizalomhiány is fontos gát, a munkahelyi kultúrának kéne változnia.
A részmunkaidőnek nincs törvényben meghatározott minimális ideje. Fontos, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkáltató napi 4 óránál kevesebb munkaidőt is beoszthat egy napra, míg általános munkaidő esetén ezt nem teheti meg.

Kisgyerekesnek kötelező

A részmunkaidő rendszerint a felek szabad megállapodásának függvénye. Ez alól a Munka Törvénykönyve kivételt tesz, ha a munkavállalónak 3 évesnél fiatalabb, három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén 5 évesnél fiatalabb gyermeke van. Ebben az esetben a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 5 éves koráig – a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Munkabér, szabadság

Részmunkaidő esetén a munkavállalót főszabály szerint időarányosan kevesebb munkabér illeti meg a teljes munkaidőre irányadó munkabérhez képest.

Kép:Pixabay

A részmunkaidőt meg kell különböztetni attól, ha a felek az általánosnál rövidebb teljes munkaidőben állapodnak meg. Utóbbi esetben a megállapodás lényege, hogy a dolgozó teljes munkaideje rövidebb az általánosan alkalmazott 8 óránál (tehát pl. 6 órás teljes munkaidőben állapodnak meg). Ez tehát nem részmunkaidő, így általánosnál rövidebb teljes munkaidő esetén a munkavállalónak nem arányosított bér jár, hanem ugyanannyi, mint az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozónak.

Az egyenlő bánásmód elvéből következik, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót a béren kívüli juttatások tekintetében sem lehet hátrányosan megkülönböztetni. Így a részmunkaidős dolgozók sem zárhatóak ki a cafeteria és más béren kívüli juttatásokból, ha az összehasonlítható helyzetben lévő (pl. azonos munkakörű) többi munkavállaló e juttatásokból részesül.

Három fontos dolog a munkaidőkeretről
A munkaidőkeret a munkaszervezés és munkaidő rugalmas beosztásának egyik gyakori eszköze. Azonban szabályait gyakran félreértelmezik, ami mind a munkavállalók, mind a munkáltatók oldalán hátrányos következményekkel járhat.
Fontos tudni, hogy a részmunkaidős munkavállalónak is ugyanannyi nap szabadság jár, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozónak, tehát ebben a tekintetben nem alkalmazható a időarányosság. Természetesen a szabadság idejére járó távolléti díj viszont arányosan, a részmunkaidőre járó díjazás alapján kerül meghatározásra.

Munkavégzés behívás alapján

A Munka Törvénykönyve külön szabályozza a részmunkaidő egy sajátos típusát, a behívás alapján történő munkavégzést. Ennek lényege, hogy lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra, hogy változó munkaerőigényéhez igazíthassa a munkaidőt. Behívás alapján történő munkavégzés esetén a munkavállaló legfeljebb napi 6 óra részmunkaidőben alkalmazható és legfeljebb 4 havi munkaidőkerettel. (Erről részletesebben ld. keretes írásunkat.) A munkavállaló azt vállalja, hogy a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább 3 nappal előre közölnie kell a munkavállalóval.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó ügyvédi iroda

Véleményvezér

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.
Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival

Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival 

Valami bűzlik Dániában mondaná Shakespeare.
Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve

Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve 

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?
Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.
Hatalmas adóemelésre készül Putyin

Hatalmas adóemelésre készül Putyin 

Fogy Moszkva pénze, jön tehát a hadisarc.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo