Ma a nyolc órás munkanapot ünnepeljük

Kevesen tudják, hogy a május elseje története a nyolc órás munkanappal és negyven órás munkahéttel fonódik össze, amit mi is csak alig negyven éve élvezhetünk, miközben ma már a négy napos munkahéttel, vagy a hat órás munkanappal kacérkodnak a világ fejlettebb részén.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Amikor Robert Owen, szocialista gyártulajdonos megfogalmazta a nyolc órás munkanap melletti kiáltványát 1817-ben – és ezzel együtt a jól hangzó nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás szlogent is – valószínűleg legvadabb álmaiban sem gondolta volna, hogy röpke hetven év alatt kiáltványa egészen a nagy Chichago-i gyárakig jut. Mégis, 1866. május elsején, az amerikai Nagy-tavak mentén fekvő városban becslések szerint 350 ezer ember csatlakozott a sztrájkokhoz és tüntetésekhez a nyolc órás munkanap bevezetésére. A sztrájkot és a demonstrációkat végül a rendőrség brutális eszközökkel verte le, sok munkás és rendőr vesztette életét az utcai harcokban. A formálódó szakszervezetek 1890 május elsején tartottak első ízben megemlékezést erre az eseményre. Az Egyesült Államokban a 19. század végén, illetve a 20. század elején vezették be (szövetségi államonként illetve iparáganként eltérően) a 8 órás munkanapot.

A május elsejét a szovjetek tették „nemzeti” ünneppé, de nem habozott a példájukat követni Hitler náci rezsimje sem, a Harmadik Birodalomban 1933. május elseje volt az első „Munka ünnepe”. Magyarországon a nyolc órás munkanapot először meglepő módon a Trianoni Békeszerződésben említik, a szakszervezeteknek azonban egészen 1935-ig küzdeniük kellett, akkor tette lehetővé egy kormánydöntés a nyolc órás munkanap és a 48 órás munkahét bevezetését, de még 1938-ban is a munkahelyek csak mintegy 70 százalékában volt igaz a nyolc órás munkanap, és sok helyütt különlegességnek számító évi hat(!) nap fizetett szabadság.

A háború után sem ment egyik napról a másikra a változás. A nyolc órás munkanap viszonylag gyorsan megvalósult és a majálisok is pillanatok alatt átalakultak hatalmas, kommunista tömegrendezvényekké, de egészen 1951-ig heti hat napot dolgoztak a magyarok, majd jött a 44 órás munkahét, végül 1981. óta élvezhetjük a heti negyven órás munkahetet. 1955-ben a római katolikus egyház is ráugrott a május elsejére, azóta az Anyaszentegyház „Munkás Szent József” napjaként ünnepnapnak ismeri el a Munka Ünnepét.

Kép: Pixabay

Hogyan tovább?

A magyar munkaidő szabályozás a tavaly év végén, az idei év elején került középpontba, de igazán akut problémát a munkaidőkeret témája, egész pontosan az elrendelhető túlmunka mennyisége jelentette. A rabszolgatörvénnyel kapcsolatban az a fő probléma, hogy szembemegy a modern társadalom és a digitális gazdaság diktálta trendekkel, azaz a jelenlegi merev, negyven érós munkahét – nyolc órás munkanap jelentette szabályozás helyett a hatékonyabb, rugalmasa munkaidőbeosztás, akár hat órás munkanapok, vagy négy napos munkahetek elterjedésével.

Gyors adalék a rabszolgatörvény körül kialakult vitához
A munkaidőkeret radikális megemelésével kapcsolatban kialakult vitához érdekes adalék lehet, hogy melyik környező országban mennyit dolgoznak a munkavállalók. Az alapvető trend egyértelmű: a munkaidő csökkentése.
Bárki megbizonyosodhat róla, hogy a nyolc óra alatt csak kevesen dolgoznak teljes összpontosítással, különösen irodai munkáknál. Nem kevés idő vész el kávézással, a világháló böngészésével, a kollégákkal való beszélgetéssel. Vagy egyszerűen azzal, hogy már várjuk a munkaidő közelgő végét… Tudományos kutatások és egyre több cég gyakorlati tapasztalata mutatja, hogy inkább hat órás koncentrált, figyelmes munkával el tudjuk végezni azt, amit addig nyolc óra alatt. A Toyota például stockholmi gyárában vezette be a hat órás munkaidőt és azt tapasztalták, hogy a termelékenység nőtt, az alkalmazottak behatóbban dolgoztak. A rövidebb munkaidőben dolgozó motivált, ezzel elégedettebb, mint a 8 órában dolgozók. Mivel kiegyensúlyozottabbak, jóval kevesebb körükben a betegség is. A hosszabb munkaidőnél viszont az érzés, hogy mindent, az egész élet időbeosztását alá kell rendelni a munkának, éppen ellenkezőleg hat, a demotivált munkaerő gyengébb teljesítményt nyújt.

Kép: Pixabay

Azonban az is fontos szempont, hogy nem feltétlenül a munkaidő csökkentése lehet a megoldás, hanem a rugalmasabb munkaidő bevezetése. Ebben hagyományosan rosszul teljesítünk: még mindig hagyományos munkarendben, irodában dolgozik a munkavállalók 68 százaléka, a Randstad Workmonitor tavalyi felmérése szerint, a régiót tekintve Ausztria jár az élen, náluk már minden második megkérdezett dolgozik távolról, illetve rugalmas időbeosztásban, míg Csehországban és Lengyelországban Magyarországhoz hasonlóan kevesebb mint a dolgozók egyharmada.

Látják a főnökök a rugalmas munka előnyeit, mégsem használják
Bár számtalan munkaadó tisztában van azzal, hogy a rugalmas munkahely a személyes teljesítményre jótékony hatással van, sokan valójában mégsem támogatják azt.
Maguk a munkavállalók több szempontból is támogatják a rugalmas munkavégzést. Tízből nyolcan egyetértenek azzal, hogy hozzájárul a munka és magánélet egyensúlyának biztosításához, emellett növeli a munka hatékonyságát, a kreativitást és az elégedettséget is. Ez pedig a vállalatok számára is egyértelműen előnyt jelent, hiszen a motivált alkalmazottak jobban megbecsülik a munkájukat, és így a fluktuáció is csökkenthető.

Home-office: modern rabszolgaság?

A rész-munkaidős, az átmeneti munka mellett a „home-office”, az otthonról bedolgozás is egyre fontosabb része napjaink egyre rugalmasabb munkavilágának. Számítástechnikai szakemberek, szállítmányozók mellett többek között dizájnerek, jogászok, tervezők, vagy éppen az Uber munkatársai kapnak munkát digitális úton.

Kép: Pixabay

Amerikában és másutt is megosztja a kérdés a dolgozókat: vannak, akik üdvözlik, hogy a távmunka révén szabadon rendelkezhetnek idejükkel, maguk dönthetik el, mit csinálnak. Mások viszont a rabszolgaság új formájának tartják, hiszen a távmunka általában nem jelent kötött munkaviszonyt, így nincsenek sem szociális szolgáltatások, sem fizetett szabadság. Sokan azt panaszolják, hogy a globális kereslet a távmunka iránt lenyomja a jövedelmeket: egy vietnami szoftverfejlesztő például annak az összegnek a töredékéért hajlandó bedolgozni, amennyiért egy amerikai vagy egy svájci szakember. Ez általában ahhoz vezet, hogy a távmunkákat kihelyezik az alacsony bérszínvonalú országokba.

Ez viszont megfosztja a vállalatokat attól, hogy a legjobb, újító szellemű munkavállalók dolgozzanak nekik. Vannak esetek, amikor a cégek számára kifizetődőbb állandó munkaviszonyban alkalmazni a szakembereket, még akkor is, ha ez jelentős többlet-kiadás.

Ugyanakkor lehetségesek köztes megoldások is, amelyekre Franciaország szolgál példával: ott az internetes munkát kínálók rögzíthetik, hogy a béren kívül mit nyújtanak a bedolgozóknak például biztosításban, vagy továbbképzésben. Ez ösztönző lehet – ugyanakkor e többlet szolgáltatások ellenére sem jön létre a munkaadónak további terheket jelentő állandó munkaviszony.

Akkor dolgozunk, amikor akarunk?
A munkaidő-beosztás jogát a munkáltató gyakorolja a munka törvénykönyve szerint, ám meghatározott feltételek esetén lehetővé teszi viszont azt is, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezési jogát korlátozza és a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben a munkavállaló részére átadja. Ez utóbbi esetben beszélünk kötetlen munkarendről. Dr. Karika Márton, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje válaszol a kötetlen munkarenddel kapcsolatban feltett kérdéseinkre.

Véleményvezér

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.
Újabb megszorítás a szenzációsnak ígért évben

Újabb megszorítás a szenzációsnak ígért évben 

A betegek is pórul járnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo