A tagállamoknak kötelezniük kell a munkáltatókat a napi munkaidő tartamának mérését lehetővé tevő rendszer bevezetésére – mondta ki ítéletében az Európai Bíróság egy spanyol szakszervezet és az egyik legnagyobb európai bank közötti vitában.

Kevesen tudják, hogy a május elseje története a nyolc órás munkanappal és negyven órás munkahéttel fonódik össze, amit mi is csak alig negyven éve élvezhetünk, miközben ma már a négy napos munkahéttel, vagy a hat órás munkanappal kacérkodnak a világ fejlettebb részén.

Van egy árnyoldala a kínai internetes gazdaság száguldásának, amit a kizsákmányolt dolgozók egyre jobban éreznek. A heti hatvan óra munka egyáltalán nem szokatlan, miközben a munkáltatók, mint Jack Ma az Alibaba milliárdos alapítója, még azt is elvárják, hogy szeressék a munkájukat.

A Munka Törvénykönyvének módosításával ettől az évtől kezdve éves 400 óra túlórakeretre, és akár hároméves elszámolási időszak bevezetésére is lehetősége van a munkáltatónak. A törvény elutasítottsága hatalmas, és ennek kapcsán több tüntetés is volt. A kérdés, hogy lesz-e, illetve lehet-e sztrájk, amely a kormányt korrekcióra késztetheti. Ezt a helyzetet elemezte a Policy Agenda.

A múlt héten fogadta el az Országgyűlés a Munka törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelenleg az államfői aláírásra vár. A közvéleményt az elmúlt napokban rendkívüli módon megosztó javaslat legfontosabb pontjait vettük górcső alá az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás segítségével – szigorúan jogi szempontok mentén.

Az elmúlt hetek egyik legnagyobb publicitást kapott kérdése a Munka törvénykönyvének túlórával és egyéb munkaidőre vonatkozó előírásokkal kapcsolatos módosítása volt. A KPMG hírlevelének segítségével összefoglaltuk, hogy a törvénymódosítás pontosan mit is fog jelenteni a gyakorlatban 2019. január 1-jét követően.