24 óra. Enyi időn belül kell kiérkeznie egy Pekingben megrendelt csomagnak a megrendelőhöz. A kníai főváros online kereskedelmi piacán olyan gyilkos verseny uralkodik, hogy a webshopok ilyen és ehhez hasonló vállalásokkal próbálnak talpon maradni. Ezek persze óriási logisztikai kihívást jelentenek, elsősorban annak a  - becslések szerint hárommillió – motoros és riksás futárnak, akik a hét hét napján, a horrorisztikus kínai megapoliszok forgalmában, naponta, fejenként 150 csomagot kell kézbesítsenek, a 6-7 ezer jüanos, (mintegy 250-300 ezer forintos) fizetésükért. Nem ritka, hogy a kvóta csak úgy jön ki, ha napi tizenkét órát dolgoznak. És ezzel nincsenek egyedül: a kínai online gazdaságban becslések szerint a munkavállalók túlnyomó többségét, a viszonylag ól fizetett programozókat, szoftverfejlesztőket is, rendszeres túlmunkára kényszeríti a munkaadójuk.

Kép: Pixabay

Ez a növekedés ára – mondhatnánk, mert a kínai online kereskedelem egészen elképesztő mértékben fejlődik: tavaly éves szinten 26,6 százalékkal, több mint 50 milliárdra nőtt a házhoz szállított online megrendelések száma. Ez több, mint a teljes EurópaI Unió, az Egyesült Államok és Japán összes házhoz szállított csomagja. Nem véletlen, hogy az egyik nagy kínai futárcég, a Yunda, azzal csábítja a dolgozókat, hogy 6-13 ezer jüant kereshetnek havonta, és szállást, valamint élelmezést kapnak a cég munkásszállóján. Csakhogy, mint azt fentebb írtuk, a hirdetés szövege nem teljesen igaz.

Mint arról a Caixin kínai magazin beszámolt, amely Sanghajban mérte fel a sofőrök keresetét, a szinte kizárólag falusi származású, képzetlen sofőrök 6000 jüan körül keresnek. Ez a modern kínai digitális boom árnyoldala, az emberi munkaerő szinte végletes kizsákmányolása, de a sofőrök csak a jéghegy csúcsát jelentik ennek az újkeletű szociális problémának. A logisztikai személyzeten túl, az IT-világban is elterjedt a „996icu” néven ismert jelenség, azaz a reggel kilenctől, este kilencig, a hét hat napján végzett munkavégzés, amely a végén az ICU-ban (intensive care unit) a sürgősségi osztályon végződik. A fiatal it-szakemberek mozgalma mára mainstreammé vált a kínai közösségi médiumokban, főleg miután megszületett a 996 feliratú póló is, amit hogy, hogy nem, éppen az Alibaba forgalmaz.

Mindez annak fényében érdekes, hogy a kínai munkajog kimondottan szigorúan szabályozza a túlmunkát. A 44 órás munkahét mellett napi legfeljebb 3 túlóra kérhető, havonta legfeljebb 36. csak ezt senki sem tartja be. A gond ott van, hogy a fiatalok elsősorban maguk között morognak a túlmunka miatt, de senki, vagy szinte senki sem tesz hivatalos panaszt a kínai hatóságoknál, amelyek így viszont megtehetik azt, hogy hivatalosan nem tudnak a problémáról. Eddig legalábbis, ez volt a helyzet.

Jack Ma az Alibaba alapítója azonban olajat öntött a tűzre. Kiszivárgott emailekben és belső, munkatársakhoz intézett beszédekben kikelt a morgolódók ellen. Szerint a 996-rendszerben dolgozni hatalmas szerencse, ha tehetnék, a legtöbben 007-ben dolgoznának, azaz a hét hét napján 24 órát. „ Én senkit sem kényszerítek arra, hogy 996-ban dolgozzon, de az Alibaba teljes elkötelezettséget vár el a dolgozóitól, aki nem hajlandó napi 12 órát dolgozni, az ne is jelentkezzen hozzánk” – mondta Ma. Richard Liu, a JD.com szintén milliárdos vezetője egyenesen lustáknak nevezte azokat, akik nem hajlandók teljes önfeláldozást tanúsítani a munkáltatójuknak.

Azért is hallhatunk egyáltalán erről a vitáról, mert a kínai pártelit eddig egyáltalán nem foglalt állást a kérdésben – ezért is nem cenzúrázottak az erről szóló híradások. A központi irányítás alatt álló népszerű Global Times is óvatosan fogalmaz: bár elismerik, hogy a cégek munkavállalóinak önfeláldozó munkája nélkül a kínai gazdaság sokat veszítene a lendületéből, de a „a kínai vállalatok versenyképessége nem alapulhat a 996 jogsértő módszerén”.