Rabszolga, vagy túlóratörvény? Az adatvezérelt igazság nyomában

2019. február 04. hétfő - 13:30 / kfarkas
  •    

Mivel az elmúlt hónapokban a közbeszédet leginkább uraló téma a Munka Törvénykönyvének módosítása volt, a Piac & Profit kérésére a SentiOne social listening ügynökség megvizsgálta, hogyan követte az eseményeket a magyar nyilvánosság a közösségi oldalakon. Meglepő eredményekre jutottunk.

Mint minden, a társadalom széles körét érintő jelenség, úgy a Munka Törvénykönyvének módosításáról folyó párbeszéd is átgyűrűzött az online közösségi térbe. Az a fajta demokratikus platform, amelyet a véleménymegosztás pulzáló vágya hajt, és teret kínál bárkinek, hogy bárhol és bármiről véleményt mondjon, olyan erővel formálja magát az értelmezést, amely nem csupán legitimálja a közösségi szerzőiség erejét (túlóratörvényből rabszolgatörvény), de hosszútávon tudatformáló szerepe is lehet.

Social Media – automatizálva
Merre megy a Social Media világa, s hogyan használjuk üzleti célokra? A Piac & Profit nagyszabású konferenciáján világos pillanatképet vázolunk. A megvalósításhoz pedig szakemberek segítségét ajánljuk. A konferenciára várjuk a kis-, közép- és nagyvállalati döntéshozókat, értékesítési és marketingvezetőket, kommunikációs szakembereket.

Időpont: 2019. február 14. (csütörtök), 9.00–16.00

Helyszín: Budapest, Sugár Üzletközpont Rendezvénykomplexum, Örs vezér tere 24.

Az adatvezérelt igazság nyomában

Ezért a Piac & Profit kérésére a SentiOne social és online listening ügynökség a rabszolga- és túlóratörvénnyel kapcsolatos hírek online visszhangját vizsgálta meg. A teljes magyar közösségi és online szféra minden publikus tartalmát a témaspecifikus kulcsszavak és kulcskifejezések megadása mentén összehúzó digitális technológia valós idejű vagy múltba visszanyúló (akár 3 évre visszamenőleg) azonnali adatvizualizációja különböző fókuszpontok mentén strukturálta a kutatott téma teljes online valóságát.

Az csak az egyik oldala az érmének, hogy a rabszolgatörvényről, túlóratörvényról folyó online párbeszéd platformjai-nak összehasonlítása adatalapon igazolja, hogy a hírportálok csak a Facebook után kapnak helyet. Míg a közösségi oldalon közel 640 000 egyedi bejegyzést tettek közzé a felhasználók az elmúlt 3 hónapban (2018. október 31. – 2019. január 31.) a témával kapcsolatban, mindaddig a portálokon (a cikkek alatt megjelenő kommenteket is beleértve) ezen tartalmak száma épp csak eléri a 253 000-et. A felhasználók közötti független és direkt párbeszéd erejét, valamint az emberek témában való masszív érdekeltségét igazolja az is, hogy a Facebook és a portálok után rögtön a fórumok következnek, több mint 14 000 bejegyzéssel.

Ezen belül a 3 legnépszerűbb csatorna (a vizsgált időszakban közzétett téma szempontból releváns felhasználói tartalmak mennyisége alapján):

  • az Index ‘Rabszolgatörvény – tüntetés’ című fóruma, amelyet 2018. december 6-án hoztak létre, de már most közel 40 000 egyedi bejegyzést tartalmaz,
  • a gyakorikerdesek.hu felület több mint 1000 bejegyezéssel (pl. Mi a helyzet a “rabszolgatörvényel”? Eddig voltak, akiket köteleztek vagy nem adták meg a pénzt? Az új “rabszolgatörvény” hogyan érinti a hiányszakmákat? (IT, mérnök.),
  • portfolio.hu, ahol a portálon megjelent cikkekhez létrehozott fórum thread-eken beszélgetnek az olvasók.

Facebook-hegyek és portál-völgyek

Az elmúlt három hónap a törvénnyel kapcsolatos online tartalmainak megoszlása – időben és platform szinten is – alátámasztja, hogy amikor egy a társadalom széles körét érintő témáról van szó, akkor a közösség vezérelte média fűzi folyamba az adott jelenségről kialakuló egyéni véleményeket és álláspontokat. Bár a portálok (lila görbe) tartalmi íve harmonizál a Facebook (sötétkék) dinamikájával, a tartalommennyiséget tekintve utóbbi social média felülettől egyrészt bőven elmarad, másrészt időben is csúszik.

Forrás: SentiOne

Forrás: SentiOne

A törvénnyel kapcsolatos vélemények már az első pillanattól kezdve a közösségi médiában kaptak erőre, és a portálokon közzétett cikkek, kommentek (amennyiben adott portál engedélyezi az utóbbiakat…) csupán ezek visszhangját, esetenként gyújtópontját képviselik.

Kihallgatják a netet
Márkánk sikeréhez muszáj ismernünk, kik és hogyan nyilatkoznak róla az interneten. De az egyszerű megfigyelés ma már kevés. A social listening ennél többet jelent, ez a közösségi média csatornáinak monitorozása és a kinyert adatok elemzése a márkánk, versenytársaink, termékünk és az üzleti környezetünk szempontjából.

Túlóra, vagy rabszolga?

Izgalmas azt is megfigyelni, hogy milyen arányban jelentek meg azok a cikkek, amik a ‘túlóratörvény’, és, amelyek a ‘rabszolgatörvény’ kifejezést használták a vizsgált 3 hónapban.

A lenti ábrán vizualizált tartalmak szűrési feltételeit a social listening kutatást végző elemzők úgy finomhangolták, hogy a SentiOne jelen esetben kizárólag a vizsgált időintervallumban, a portálokon megjelent cikkeket húzza le az netről, és azok közül is csak azokat, amelyekben kizárólag csak az egyik kulcsszó jelent meg (vagy annak ragozott, különírt, elírt formája). Azaz VAGY a ‘rabszolgatörvény’ VAGY a túlóratörvény kifejezés.

Az eredmények azt mutatják, hogy a portálok dominánsan több olyan cikket publikáltak online az elmúlt 3 hónapban, amely ‘rabszolgatörvényként’ hivatkozott a témára, a szóválasztással már alapvetően formálva a törvény értelmezését, a jelenség befogadását a közösségi és online médiában.

sentione2

Mindezt, ha időben vizsgáljuk is jól látszik a ‘rabszolgatörvény’ kifejezést előnyben részesítő cikkek túlsúlya.

Forrás: SentiOne

Forrás: SentiOne

A 2018. december 12. fölött kitörő tartalmi csúcs mögött a törvény aznapi megszavazása körül kialakult masszív cikkfolyam mennyisége áll. Ugyanakkor az is látszik, hogy bár azóta semmilyen témához kapcsolódó cikk nem tudott ilyen volumenű online visszhangot generálni, a téma továbbra is a web felszínén hullámzik, épp csak új és új kontextusban jelenik meg az idő előrehaladtával.

A legnagyobb híroldalakon kívül a téma toplistása (csak portálok) a nemzeti.net, a mandiner.hu, a merce.hu és a hir-ozon.hu is, azaz ezeken a domain címeken jelent meg a legtöbb, a ‘rabszolgatörvényhez’, ‘túlóratörvényhez’ kapcsolódó, és ezeket említő cikk.

Mindeközben, Mindenegyben

Mivel a SentiOne saját fejlesztésű algoritmusa igény szerint akár platformra szűrve is rangsorolja adott kutatási téma legnagyobb interakciót kiváltó egyedi online oldalait, ezért megkértük az elemzőket, hogy adják meg számunkra a súlyozva az adott oldalon közzétett kapcsoló tartalmak mennyiségét, az ezekre érkezett interakciók (lájkok, megosztások és kommentek) számával, valamint jelen esetben a Facebook oldal követőbázisának nagyságával is.

Gyors adalék a rabszolgatörvény körül kialakult vitához
A munkaidőkeret radikális megemelésével kapcsolatban kialakult vitához érdekes adalék lehet, hogy melyik környező országban mennyit dolgoznak a munkavállalók. Az alapvető trend egyértelmű: a munkaidő csökkentése.

Ha a téma legnagyobb becsült elérését generáló, Facebookon publikált egyedi tartalmát keressük, ez az index.hu közösségi média oldalának december 12-i posztja volt.

Ugyanakkor, ha arra fókuszálunk, hogy mely Facebook oldalak (felhasználók) generálták a legnagyobb interakciót, a rabszolgatörvényhez/túlóratörvényhez kapcsolódóan közzétett tartalmaikkal (szó szerint említve a posztban a törvény legalább egyik megnevezését), akkor a listát már más vezeti.

A Facebookon a Mérce, a Jobbik Magyarországért, az MSZP, az ATV.hu és a HVG.hu oldala kap helyet az “influencer-listája” első helyein, a 2018. október 31. és 2019. január 31. közötti időintervallumban. Ezeket azonban szorosan követi a Mindenegyben Blog, a Gondolkodó és az Alfahír. Olyan típusú kattintásvadász és tabloid-filtered tartalmakkal, mint a „Nyomj egy lájkot, és oszd meg, ha te sem akarod a rabszolgatörvényt”. Az önmagában beszédes adat, hogy csak a Mindenegyben blog Facebook oldalán a témában közzétett 23 adminposztot (amelynek egyike volt a fent beidézett tartalom) több mint 6500-an osztották tovább.

Ha visszamegyünk az időben – egészen 2017 elejéig -, a ‘túlóratörvénynek’, mint kifejezésnek nyoma sincs a közösségi és online médiában, ilyen formában legalábbis. Ugyanakkor a ‘rabszolgatörvény’ már 2017. április 19-én megjelent a weben — bár akkor még „csupán” a Munka Törvénykönyv módosításának lehetősége kapcsán, amire ’rabszolgamunka törvénykönyvként’ hivatkoztak az újságírók. A ‘lehetőség’ nem tudta átütni a közösségi média falát.

sentione4

„Az, hogy ‘egyszer majd mi lehet…’ hosszú távon nem tud érzelemalapon összekapcsolni, és amúgy egymás számára közömbös, idegen emberekből álló közösségeket fenntartani – valamint egy cél/hír felé fordítani. A közösségi média ösztönösen – ahogy az ember is – az azonnali ingerek, élmények benyomása alatt áll (főleg okostelefonnal a kézben), és ezeknek képes utána gigantikus erőt adni. Tette ezt ezzel a törvénnyel is. Nem véletlen, hogy az Index sem kommentálta túl a Facebook oldalukon megosztott hír mellett. “Eldőlt.” – állt a kép mellett, és ennyi bőven elég (volt)” tette hozzá Vida Eszter a SentiOne magyaroszági ügynökségének kommunikációs igazgatója.

Három dolog, amiért a rabszolgatörvény súlyos hiba
Másfél hónapja a csapból sem folyik más, mint a rabszolgatörvénynek nevezett Munka Törvénykönyve módosítás, illetve az ezzel kapcsolatos parttalan vita. Közben mind kormányzati, mind ellenzéki oldalról elhangzanak olyan érvek, amelyeknek már egy cseppnyi józanésszel végiggondolva sincs semmi értelme. Ezért most én is beállok a sorba, és mondok három érvet a módosítás ellen.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek