A túlóratörvény szigorúan munkajogi szempontból

A múlt héten fogadta el az Országgyűlés a Munka törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelenleg az államfői aláírásra vár. A közvéleményt az elmúlt napokban rendkívüli módon megosztó javaslat legfontosabb pontjait vettük górcső alá az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás segítségével – szigorúan jogi szempontok mentén.

A törvényhozó szerv 2018. december 12. napján fogadta el a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztők szerint a Munka törvénykönyvének („Mt.”) módosítását a munkaerőpiac kínálati oldalán megfigyelhető elszívóhatás indokolja.

A módosítás legtöbbet bírált rendelkezései a munkaidőkeret tartamát, illetve a rendkívüli munkaidőt érintő változások. De mik is ezek pontosan?

A módosítás 36 hónapra tolná ki a munkaidőkeret maximális tartamát

A még ki nem hirdetett módosítás értelmében kollektív szerződés rendelkezhet úgy, hogy – amennyiben ezt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – a munkaidőkeret tartama harminchat hónap legyen. Ahhoz, hogy a változás mibenlétét meg lehessen ítélni, célszerű rögzíteni, hogy mi a munkaidőkeret rendeltetése.

Kép: SXC

A munkaidőkeret – az elszámolási időszak mellett – alapvetően az általános munkarendtől eltérő foglalkoztatás lehetséges eszköze, amelyben a teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. A hatályos szabályozás szerint a munkaidőkeret maximális tartama négy hónap, illetve kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb tizenkét hónap – hívta fel a figyelmet az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás. Kollektív szerződés rendelkezése esetén is többletkövetelmény az egy éves munkaidőkeret alkalmazásához, hogy azt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

A módosítás értelmében tehát a munkaidőkeret ezen maximális tartama emelkedne most három évre. Fontos kiemelni, hogy az előírás az elszámolási időszak tekintetében is megfelelően alkalmazandó lenne.

Gyors adalék a rabszolgatörvény körül kialakult vitához
A munkaidőkeret radikális megemelésével kapcsolatban kialakult vitához érdekes adalék lehet, hogy melyik környező országban mennyit dolgoznak a munkavállalók. Az alapvető trend egyértelmű: a munkaidő csökkentése.
400 túlóra évente?

Szintén gyakran idézett rendelkezés a módosítás kapcsán, hogy megteremti a lehetőségét annak, hogy a munkavállaló évente 400 órát túlórázzon. Az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértői szerint ezen a ponton érdemes csoportosítani a munkavállalókat aszerint, hogy a munkáltatójuk kollektív szerződés hatálya alatt áll vagy nem.

  • A parlament által elfogadott törvényjavaslat szerint – kollektív szerződés hiányában – évi 250 túlóra rendelhető el. Ezen felül a munkavállaló és a munkáltató írásban megállapodhat egymással arról, hogy a munkáltató a hatályos szabályozás által nem ismert, ún. önként vállalt túlmunka keretében további 150 óra rendkívüli munkaidőt rendelhessen el.
  • Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A 100 óra ez esetben szintén önként vállalt túlmunkának minősül.
A hatályos szabályozáshoz képest mindkét esetben az önként vállalt túlmunka által lefedett rész eredményezne többletet, hiszen a munkáltató jelenleg is elrendelhet kétszázötven, illetve háromszáz óra rendkívüli munkaidőt, attól függően, hogy kollektív szerződés hatálya kiterjed-e rá, és ha igen, az hogyan rendelkezik - mutattak rá a jogi szakértők.

Amennyiben a törvény hatályba lép, abban az esetben az írásba foglalt túlmunka-megállapodásra vonatkozóan felmondási jogot biztosít a munkavállaló részére mindkét fenti esetben: a dolgozó azt az év végére felmondhatja. A munkáltató oldalán felmondási jogot viszont nem említ a szabályozás.

Kizárólag arra tekintettel, hogy a munkavállaló a fentiek szerint felmondja a túlmunka-megállapodást, a munkáltató nem bocsáthatja el a munkáltatót.

Mi változik még?

Csekély mértékben ugyan, de módosulhat a munkanap és a munkahét fogalma is. A munkáltató működése helyett a munkarend kerül megjelölésre, mint a munkaidő megszervezésének alapvető jogintézménye. A törvényjavaslat indokolása szerint erre azért van szükség, mert a munkarend kialakításakor a munkáltató értelemszerűen szem előtt tartja a működésének szempontjait – vélik az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértő. Amennyiben a köztársasági elnök aláírja az Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslatot, a fent ismertetett rendelkezések 2019. január 1. napján lépnek hatályba.

Nem a 400 órányi túlóra a legnagyobb probléma
A Munka Törvénykönyve módosításának az eddig leginkább vitatott elemein – az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten – túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól.

Véleményvezér

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.
Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása 

Az Orosz Birodalom helyreállítása sok ember álma Keleten.
Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok

Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok 

EU-párti győzelem a moldovai választásokon.
Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött

Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött 

Elfajzott-e a Fidesz, ez a kérdés uralja a közbeszédet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo